Radó Péter oktatáskutató az Átlátszó.hu podcastjában fogalmazta meg azt az állítást, miszerint „a közoktatás benne ragadt egy ötven évvel ezelőtti állapotban”. Radó ezt a kijelentését azzal indokolta, hogy szerinte a pedagógusok a hagyományos ismeretátadásra fókuszálnak elsősorban, a kompetenciák fejlesztésére ugyanakkor kevesebb hangsúly kerül. Elemzésünkben megvizsgáljuk, hogy a magyar kormány milyen változtatásokat eszközölt az oktatási rendszerben és azok milyen eredményre vezettek. A kormány kommunikációja szerint az intézkedések komplex módon, különböző területeket érintve történtek, amelyek célja a versenyképesebb, korszerűbb oktatási rendszer megteremtése volt. Lássuk, a valóságban sikerült-e: mérlegen a magyar oktatási rendszer.
1. Nemzeti Alaptanterv (NAT) reformja
A Nemzeti Alaptanterv (NAT) a magyar oktatási rendszer egyik legjelentősebb reformja az utóbbi években. A célja, hogy korszerűbb tanítási módszereket és tananyagot vezessen be, miközben hangsúlyozza a nemzeti identitás fontosságát. A NAT főbb változtatásai közé tartozik a tananyag újrastrukturálása tíz fő műveltségi terület köré, mint például a magyar nyelv és irodalom, matematika, természettudomány, művészetek, és digitális kompetenciák fejlesztése. Emellett nagy hangsúlyt fektetett a kulcskompetenciákra, például az anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikáció, valamint a digitális készségek fejlesztésére, amelyek elengedhetetlenek a mai munkaerőpiac követelményeihez való igazodásban.
A reform egyik központi kritikája, hogy bár tartalmaz előremutató elemeket, például a digitális kompetenciák bevezetése, a lexikális tudásra helyezi a fő hangsúlyt, ahelyett, hogy nagyobb figyelmet fordítana a diákok készségeinek és problémamegoldó képességeinek fejlesztésére. Pedig, ahogy a következő pontban bemutatjuk, a kormány oktatási reformjában a készségek fejlesztése is nagy hangsúlyt kap.
2. Digitális oktatás fejlesztése
A digitális oktatás fejlesztése a 2020-as COVID-19 járvány alatt különösen felgyorsult, amikor szükségessé vált az online tanulás. A kormány több iskolában indított el digitális tananyag-fejlesztéseket, és erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy a pedagógusok jobban használják az online eszközöket. Emellett támogatásokat nyújtottak laptopok és egyéb digitális eszközök beszerzéséhez, bár ezek elérhetősége nem minden iskolában volt azonos.
A digitális készségek fejlesztése érdekében a kormány bevezette a Digitális Kompetencia Keretrendszert (DigKomp), amely az Európai Unió Digitális Oktatási Akciótervéhez igazodik. A DigKomp célja, hogy segítse a diákokat és tanárokat a digitális eszközök és technológiák megfelelő használatában, illetve a kritikai gondolkodás és problémamegoldó képességek fejlesztésében.
3. Szakképzés és technikumok átalakítása
2020-ban a magyar kormány átfogó reformokat hajtott végre a szakképzés területén is. A szakközépiskolákból technikumok lettek, amelyek célja a szakképzés és a munkaerőpiac közötti szorosabb kapcsolat megteremtése. Az új rendszerben a diákok már a középiskolai évek alatt piacképes szakmát szerezhetnek, ami közvetlenül alkalmazható a gazdaságban. A szakképzési rendszerben sem állja meg a helyét az az állítás, miszerint a diákok nem részesülnek gyakorlati oktatásban. Az új rendszer bevezetésével ugyanis nagyobb hangsúly került a duális képzési formára, amely során a diákok az iskolai képzés mellett a gyakorlatban is elsajátítják a szakmájukat, cégeknél töltött gyakorlati idő során. Ez a modell közvetlen kapcsolatot teremt a szakképzés és a munkaerőpiac között, biztosítva, hogy a diákok azonnal használható gyakorlati tudással rendelkezzenek.
4. Pedagógus-életpályamodell bevezetése
2013-ban a kormány elindította a pedagógus-életpályamodellt, amely célja a tanári pálya vonzóbbá tétele volt. Ennek része volt a fizetésemelések, valamint egy előmeneteli rendszer kialakítása, amely lehetővé teszi a tanárok számára, hogy tapasztalatuk és teljesítményük alapján magasabb fizetési kategóriába kerüljenek. Ráadásul 2024. január 1-jétől 32,2 százalékkal nőtt a pedagógusok bére, jövő évtől pedig várhatóan újabb 21 százalékkal emelkedik majd. A megelőző két évben 10-10 százalékkal emelkedtek a pedagógusbérek átlagosan. Ez azt jelenti, hogy négy év alatt összesen több mint 93 százalékkal emelkedik a pedagógusok bére, tehát közel duplájára nő a magyar pedagógusok jövedelme négy év alatt.
5. Infrastrukturális fejlesztések
Az oktatási intézmények infrastruktúrájának fejlesztése is a modernizáció része volt. A kormány számos iskola felújítását és bővítését támogatta, valamint új épületeket hozott létre, hogy korszerűbb oktatási környezetet biztosítson. Kiemelt programok voltak a tornatermek és sportlétesítmények fejlesztése, amelyek célja az egészséges életmód népszerűsítése a fiatalok körében, de épületenergetikai fejlesztéseket is végrehajtottak az intézményeken. A TOP Plusz-3.3.3-23 pályázat is egy valós, helyi igényekre alapozott infrastrukturális fejlesztés, ami az érintett intézmények hatékony pedagógiai eszközrendszerét, módszertani megújulását támogatja, hogy a minőségi neveléshez-oktatáshoz illeszkedő funkcionális egységeket, feladatellátási helyeket alakítson ki, korszerűsítsen.
6. SNI diákok támogatásának bővítése
A kormány a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok integrációjára is törekedett az elmúlt évtizedben. A NAT az SNI diákok támogatására is kitér. Az SNI diákoknak nyújtott oktatási támogatás magában foglalja a speciális eszközök használatát, mint például a tanulást segítő technikai eszközök és adaptált tankönyvek. Emellett olyan módszertani fejlesztéseket alkalmaznak, amelyek elősegítik a diákok társadalmi beilleszkedését és tehetséggondozását is.
Összegzés
Nem igaz tehát az az állítás, hogy „a közoktatás benne ragadt egy ötven évvel ezelőtti állapotban”, ugyanis a felsorolt intézkedések alapján is nyilvánvaló, hogy csupán az elmúlt évtizedben mennyi fejlesztést és korszerűsítést végzett a kormány az oktatás modernizálása érdekében. Az intézkedések között található a gyakorlatorientált képzés a technikumokban és a gimnáziumokban, emellett a kormány kiemelt figyelmet fordít a digitális kompetenciák elsajátítására és a tanárok megbecsülésére is. Továbbá több infrastrukturális fejlesztést is végrehajtottak az utóbbi években az ország több területén.
Források:
https://njt.hu/jogszabaly/2012-110-20-22
https://www.oktatas.hu/kozneveles/kerettantervek/2020_nat/mintatanmenetek
https://digitalisjoletprogram.hu/hu/tartalom/digkomp
https://kormany.hu/hirek/minden-idok-legnagyobb-pedagogus-beremelese
https://palyaz.hu/top-plusz-3-3-3-23
https://jnszmpsz.hu/wp-content/uploads/2021/04/SNI_iranyelvek.pdf
