Az Europion kutatta: „Magyar Péter egyik első követelése volt, hogy az előző kormány által kinevezett közjogi méltóságok – Köztársasági Elnök, Kúria elnöke stb. – mondjanak le tisztségükről. A felmérés eredményei szerint a Tisza-szavazók szinte egyöntetűen helyesli a követelést, közel háromnegyedük pedig teljes mértékben is. A Tisza uszításával elérte, hogy a jogállamisággal szembe menjen a közakarat, illetve hogy biztosított legyen az új kétharmaddal megválasztott kormány számára a társadalmi felhatalmazása az alkotmánymódosításhoz, amellyel elmozdíthatja helyéről a közjogi méltóságokat, ezzel megszüntetve a fékek és ellensúlyok rendszerét. Erre Schiffer András azt mondta: bolsevik mentalitás.
Miért akar a tömeg fejeket látni a porban?
„A Tisza választási győzelme utáni első napokban az Europion három kulcskérdés mentén mérte fel a közvéleményt országos reprezentatív mintán: mennyire értenek egyet a magyarok azzal, hogy az új miniszterelnök a közjogi méltóságok lemondatását követelje; hogyan ítélik meg a Kossuth Rádión és az M1-en adott interjúk hangnemét; és melyek azok a kormányzati feladatok, amelyeket elsőszámú prioritásnak tartanak” – álla a https://europion.hu/elsonapok/ bejegyzésének előszavában.
A felmérés tanúsága szerint: „Magyar Péter egyik első követelése volt, hogy az előző kormány által kinevezett közjogi méltóságok – Köztársasági Elnök, Kúria elnöke stb. – mondjanak le tisztségükről. A felmérés eredményei szerint a magyar felnőtt népesség abszolút többsége – közel 55%-a – valamilyen mértékben helyesli ezt a követelést, és ezen belül kiemelendő, hogy a teljes mértékben egyetértők aránya önmagában is 42%-ot tesz ki. Az ellenzők tábora– akik inkább vagy egyáltalán nem értenek egyet – összesen a lakosság 31%-át teszi ki, míg a fennmaradó 14% bizonytalan álláspontra helyezkedett.
A kérdés megosztja a politikai táborokat: a Tisza-szavazók szinte egyöntetűen (94%) valamilyen szinten helyesli a követelést, közel háromnegyedük teljes mértékben is, míg a Fidesz-szavazók közel 70%-a elveti azt. A Mi Hazánk szavazóinak közel fele (47%) szintén az elutasítók táborába tartozik, ugyanakkor figyelemre méltó, hogy minden hetedik Mi Hazánk-szavazó legalább részben egyetért a követeléssel – a Fidesz-kormányok hatalomkoncentrációjának elutasítása tehát a radikális jobboldalon is jelen van. A kis pártok szavazóinak illetve a választásokon nem szavazók közel fele szintén valamilyen formában támogatja a követelést, bár körükben az ambivalencia is magasabb az átlagnál.”
A kutatás eredménye összevág az országgyűlési választás végeredményével, tudniillik a Tisza 53,18 százalékot; a Fidesz 36,61 százalékot, Mi Hazánk 5,63 százalékot ért el. Örömteli olvasni az Europion elemzésében, hogy a Mi Hazánk szavazóinak 47%-a elutasítja Magyar Péter lépését, ami a patrióta politikai tábor Fidesz szavazóinál (2 458 337) népesebb közösség (2 626 771).
Mi az Antall-Tölgyesy-paktum?
Magyarországon a rendszerváltást követően a német mintájú parlamentáris modell érvényesült. Ebben a struktúrában a köztársasági elnök elsődleges funkciója a semleges államfő szerepe, aki kívül marad a pártpolitikai küzdelmeken. Az elnök nem a végrehajtó hatalom feje, hanem az állam egységét kifejező, szimbolikus közjogi méltóság. Feladata nem a napi politizálás vagy a kormányzás, hanem a politikai stabilitás őrzése, a fékek és egyensúlyok rendszerében való részvétel.
Szemben a többi egykori szocialista országgal, mint Lengyelország, Románia, Bulgária, Szlovénia, Horvátország, Csehország, Litvánia, hazánkban közvetett módon választjuk a köztársasági elnököt. Miért? Az 1990-es első szabad választásokon az MDF győzött (42%), azonban nem bírt alkotmányozó többséggel. A második legerősebb párt az SZDSZ (24%) volt.
A problémát az okozta, hogy az 1989-es kerekasztal-tárgyalásokon elfogadott alkotmányos szabályok szerint rengeteg fontos törvényt a liberális erők nyomására kizárólag kétharmados többséggel lehetett elfogadni. Mivel Antall József kormánya nem rendelkezett kétharmaddal, a kormányzás lebénult volna, ha nincs megegyezés az ellenzékkel. E megegyezés Antall-Tölgyesy-paktum néven vonult be a magyar politikatörténetbe. A megállapodásról nemhogy a többi párt, de még az érintett két párt tagjai és vezetőinek nagy része sem tudott. Az SZDSZ hozzájárult a kétharmados törvények körének drasztikus szűkítéséhez, így a kormány egyszerű többséggel is érdemben tudott kormányozni. Cserébe az MDF elfogadta, hogy a korábbi tervekkel ellentétben, a köztársasági elnököt ne közvetlenül a nép válassza, hanem az Országgyűlés. Emellett a III. számú mellékletben kijelentik, az MDF támogatja az SZDSZ jelöltjének, Göncz Árpád írónak a köztársasági elnökké választását. Ezzel a legnagyobb kormányzó párt lemondott arról, hogy ő adja az elnököt.
Az elnökjelöltté váláshoz az országgyűlési képviselők legalább egyötödének írásbeli ajánlása szükséges. Megválasztott elnök az lesz, aki a leadott érvényes szavazatok kétharmadát megszerzi.
Ennek tudatában akarja Magyar lemondatni Sulyok Lászlót, hogy mielőbb saját emberét ültethesse az elnöki székbe, ezzel megszüntetve, a jelenlegi, Fideszhez közeli köztársasági elnök fék és ellensúly szerepét ‒ hasonlóan a többi közjogi méltóságéhoz.
Lehet demokráciát építeni antidemokratikus módon?
„Ha egy kígyó (ami ritkaság) fölfalja önmagát, marad-e utána egy kígyónyi űr? És olyan erőhatalom van-e, mely egy emberrel ember voltát megetethetné? Van? Nincs? Van? Fogas kérdés!” – írja Örkény István a Tóték mottójában.
Érvényes a kiváló szerző megállapítása a Tisza demokrácia szemléletére, hogy tudniillik kétharmaddal rákényszeríti lemondásra a közjogi méltóságokat, majd alkotmánymódosítással teljes egészében felszámolja a fékek-ellensúlyokat, ezzel helyreállítva a szerinte 16 esztendeje megszüntetett demokráciát. Érezzük, ugye, az örkényi abszurditást. Az ötlet nem Magyaré, 2022-es országgyűlési választások közeledtével számos jogász (például Vörös Imre alkotmányjogász, Fleck Zoltán jogszociológus) állította, hogy a kormánypárti többség által kialakított szabályozási környezet lehetetlenné teszi a demokratikus váltást. Mint április 12-én láthattuk, miként a Tisza kétharmados győzelme, Orbán Viktor lemondása bizonyította hazug állítást fogalmaztak meg a jogtudósok.
Fleck Zoltán 2025 nyarán, egy Tisza Sziget rendezvényen vetette fel, hogy egy esetleges ellenzéki választási győzelem esetén – mivel véleménye szerint Magyarország nem jogállamként működik, és a meglévő jogszabályok akadályozhatják a demokratikus kormányzást – szükség lehet az Alaptörvény egyes részeinek időleges felfüggesztésére vagy új alkotmány létrehozására a hatalomátvétel és a demokratikus berendezkedés helyreállítása érdekében.
Ezt kívánja a gyakorlatban megvalósítani a Magyar-kabinet. És ugyan a kétharmad bizonyította a jogtalanság szükségtelenségét, Magyar tovább hergel, uszít, ami az Europion kutatása szerint visszhangra talált követői körében.
Schiffer András így fogalmazott az Ez itt a kérdésben: „Az Antall Tölgyesi paktummal hangsúlyosan öt évre lett kihúzva az elnök mandátuma független attól, hogy közvetett vagy közvetlen a választás. Ennek van egy rendkívül fontos üzenete, hogy a regulatív hatalmi ág akkor tudja ezt a funkcióját beteljesíteni, hogyha nem függ parlamenti ciklustól. Ez a lényeg. Az az üzenet, amely kesztyűt dob a független közjogi pozíciók – direkt nem személyől beszélek – arcába és azt mondja, hogy itt most új időszámítás van, új kétharmados többség van, mindnyájan húzzatok el a francba, azok pont a jogállami felfogással lépnek szembe, amit annak idején, a 11/92-es AB határozatban Sólyom László, köztük Vörös Imre világosan kifejtették, hogy jogállamot nem lehet a jogállam ellenében megvalósítani. (…) Az a felfogás amelyik azt mondja, hogy most tabula rasa, és kétharmaddal egész egyszerűen kihúzzuk a sámlit a kormányzati ciklushoz nem kötött a végrehajtó hatalomhoz nem tartozó hatalmi szereplők alól, ez egész egyszerűen egy bolsevik mentalitás.”
