A függetlenségét hirdető NGO elárulta magát. A Greenpeace kijött jelentésével, miszerint „Nem találtunk jelentős szennyezést az akkumulátorgyárak környezetében végzett országos vizsgálat során”. Az országos vizsgálat márciusban zajlott, ám az eredményt csak a választás után publikálták. A kétharmados Tisza-győzelem ismeretében világos, miért vártak a „környezetvédő” mozgalmárok, mert Magyar Péter kampányának egyik fő üzenete a gödi akkumulátorgyár – mint fogalmazott: „a halálgyár” – egészségkárosító, emberi életeket veszélyeztető működése volt, amit – állítása szerint – a NER korrupt kormányzása tett lehetővé, amikor az emberek helyett a nagytőke oldalára állt. Tehát a Greenpeace várt a végeredmény publikálásával a választás lezárultáig, ezzel implicit támogatva a Tiszát.
Hogyan használta a Tisza a hamis vádat kampányában?
Választási kampánya egyik hangsúlyos elemeként a Tisza Párt eltorzította a gödi Samsung-gyár körüli történéseket, kormányzati visszaéléseket, maffiaállamot kiáltva. Magyar Péter a közösségi oldalán közzétett videósorozat kapcsán úgy fogalmazott: „folytatjuk a gödi halálgyár történetének feldolgozását”.
A Tisza konkrét akciókkal szintén élt: petíciót indított az azonnali, független hatósági vizsgálat, a környezeti jelentések nyilvánosságra hozatala, valamint a felelősök megnevezése érdekében. A párt kormányra kerülése esetére országos akkumulátor-ipari szakhatóság létrehozását ígérte a gödi üzem körüli hatósági passzivitás által kiváltott lakossági félelmek kezelésére, a kampány során pedig azt kommunikálták, hogy a választás nem csupán pártverseny, hanem döntés az ország környezeti állapotáról és jogi rendjéről.
Stratégiájuk szerves részeként országos üggyé emelték a hamis gödi narratívát, gyengítve a térség országgyűlési képviselője, Tuzson Bence pozícióit, aki kiállt a kormányzati álláspont mellett. A választáson a Fidesz jelöltje alul maradt, Tuzson helyett a tiszás induló győzött.
Hogyan támogatta a Tisza párti propaganda média a pártot?
A Telex így írt: „A cég 2023 márciusában maga szólt a munkavédelmi hatóságnak egy rendkívül súlyos, a határértéket több mint kétszázszorosan meghaladó mérgezésről. Az Alkotmányvédelmi Hivatal titkos adatgyűjtése szerint azonban a Samsung belső és a hatóságokkal nem megosztott mérései szerint ezeknél is sokkal súlyosabb mérgezések történtek a gyárban. (…) Orbán Viktor szűk köréhez már 2022-ben eljutottak olyan értesülések, amelyek szerint a Samsung nem oszt meg minden adatot a hatóságokkal a gyárban tapasztalható mérgezésekről, és nem tesz semmit azok felszámolásáért. A 2022 tavasza óta Rogán Antal felügyelete alatt álló Alkotmányvédelmi Hivatal ezért titkos adatgyűjtést indított a céggel szemben. (…) A kormányülésen végül az a döntés született, hogy nem állíttatják le a gyárat, és őszig adnak határidőt a problémák megoldására.”
Tehát három-négy éven át tartó kormányzati felelősséget állít a cikk, amely narratívát a HVG, a Telexre hivatkozva, követett, amikor kijelentette: a kormányzat tudomására jutott, hogy a gyárban a dolgozókat súlyos egészségügyi kockázatok érik. „Az Alkotmányvédelmi Hivatalt és a Nemzeti Információs Központot is ráállították, amelyek a gyár vezetőinek, munkatársainak lehallgatása, belső dokumentumaik megszerzése nyomán készített jelentésben tárták a helyzetet a kormánytagok elé 2023 tavaszán. A jelentésből kiderült, hogy a cég által a munkavédelmi hatóság felé kommunikált, a határértéket 257-szeresen meghaladó nikkel- és kobaltmérgezés valójában jóval súlyosabb volt.”
Ezzel párhuzamosan az Átlátszó – szintén a Telex írásait alapul véve ‒ arról számolt be, hogy jogi küzdelmet folytatnak a Pest Vármegyei Kormányhivatal ellen a gödi gyárat érintő, eltitkolt hatósági határozatok megismeréséért. Közben linket helyeztek el a cikkben, amely a kitakarás nélküli dokumentumok helyett az azok alapján levont megállapításaikat tartalmazza. „Az adatokból kiderül, hogy Göd levegőjét jelentős mértékben terheli az akkugyár működése, a szén-dioxid mennyisége például a 2018-as évhez képest a hétszeresére nőtt. De az igazán aggasztó szám az elektróda-gyártás során használt mérgező szerves oldószer, az N-metil-2-pirrolidon (NMP) kibocsátott mennyisége.”
A 444 állítása úgy szól: „Az Átlátszó által kikért kormányhivatali jegyzőkönyvek azonban sokáig nem tartalmazták a pontos adatokat, hogy milyen szinten volt szennyezett a gyár levegője.” Tehát vádaskodnak, majd a Telexre hivatkoznak, mint ahol ott a valódi tudás:„A Telex cikke szerint előfordult, hogy 510-szeres határérték-túllépést is regisztráltak.”
A 24.hu, a direktívát betartva, a Telexet veszi alapul, ám már belekeverik az ügybe Szijjártó Pétert: „Rogánnal ellentétben például Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a gyár bezárása ellen kardoskodott, később a miniszter jogi lépéseket helyezett kilátásba mind a Telex, mind a hírt újraközlő Magyar Péter ellen, lapunk stúdiójában pedig kijelentette: „ez egy orbitális hazugság.”
Mi a valóság?
A Greenpeace 2026. márciusában vizsgálatokat végzett akkumulátorgyárak és NMP -feldolgozó üzemek környezetében. (Az NMP egy rendkívül hatékony, nagy tisztaságú oldószer, amelyet leggyakrabban a lítium-ion akkumulátorok gyártása során használnak.) Sem a gödi, sem a komáromi, sem a sóskúti, sem a tárnoki üzemek környezetében vett mintákban ‒ amelyeket akkreditált laboratóriumba szállítottak elemzésre, a lakossági kitettség vizsgálata érdekében ‒ nem találtak sem határértéket meghaladó, sem egészségügyi szempontból jelentős szennyezést. Egy komáromi mintában a lítium koncentrációja enyhén emelkedett volt, azonban ez az érték még mindig nagyságrendekkel alacsonyabb annál, ami kockázatot jelenthetne az emberi egészségre.
Ki hazudott?
A Greenpeace 2025 folyamán élesen bírálta a gödi Samsung-gyár körüli hatósági passzivitást, követelve az átláthatóságot és a környezetvédelmi szempontok érvényesítését. Áprilisban a szervezet nyilvánosságra hozta, hogy talajmintáikban a magyar határértéknél több mint kétszer magasabb nikkelszintet mértek az üzem közelében; azonban elismerték, hogy a forrás közvetlen eredete vizsgálatokkal pontosítandó. Magyarán bárki, bármikor, bárhonnan oda vihette a szennyező anyagot. Ugyanakkor a Greenpeace álláspontja szerint a hatóságoknak a szennyező cégek érdekképviselete helyett a lakosságot és a környezetet kellene óvniuk, ezért követelték az összes környezeti adat nyilvánosságra hozatalát.
Ezt meglovagolva, 2026 februárjában a Tisza Párt petíciót indított, amelyben kormányra kerülésük esetére egy országos akkumulátor-ipari szakhatóság felállítását ígérték, amely felülvizsgálná az összes ilyen típusú üzem működési és környezetvédelmi engedélyét.
Az akkor „független” sajtó felhangosította Magyar üzenetét: „A NER-bűnözés szimbóluma a Samsung akkugyára” – Magyar Péter Gödön járt ‒ áll az Átlátszó cikke címében.
Világosan látszik a hálózatos működés, amelyben mindenki teszi a dolgát: az NGO vizsgálódik, majd ködösít, a politikus rárepül, vádaskodik, fenyeget; sajtója, mindenekelőtt a Telex felhangosítja, amiből a többi orgánum átveszi a hangulatkeltő részeket, erősítve a sejtetéseket, találgatásokat. Mindeközben olyan álcivilek jelennek meg, mint a Mikepércsi Anyák a Környezetért Egyesület. Az egyesülettel Magyar Péter közös akkupikniket szervezett, az alapító, Kozma Éva pedig a Tisza képviselőjelöltje lett.
A gond az egész üggyel csupán annyi, hogy az alapja valótlanság, hazugság.
Zárásként Gyurcsány Ferencet idézem: „Nem igaz vádakkal választást nyerni, az nem igaz országhoz vezet.”
