Az orosz-ukrán háború a valóságos csaták mellett a virtuális térben dúl csak igazán. Mint minden háború, ez szintén a titkosszolgálatok harca is egyúttal. Századunkban, az internet, a mesterséges intelligencia korában a dezinformáció eddig sosem látott tökélyre fejlődött. Ugyan mindkét fél titkosszolgálata folyamatosan félrevezeti a világot, a magyarországi kormánykritikus sajtó kizárólag az ukrán félrevezetéseket veszi át. Jóhiszeműen azt mondhatnánk, tévedésből, ám az nem állná meg a helyét, tudniillik az orosz információkat alaposan megszűrik, kizárva a tévedés lehetőségét. Az ukrán hírekkel ellenben elnézőbbek.
Vágyteljesítő dezinformációk
A „független sajtó” cseppet sem független az orosz-ukrán konfliktus esetében, hiszen teljes mellszélességgel állnak ki keleti szomszédunk mellett. Erkölcsi alapon, a megtámadott mellett. Ennek megfelelően a védők hibáit eltussolják, míg a támadóét felnagyítják. Ezzel egyrészről befolyásolják a közvéleményt, másrészt vágyteljesítő módon kiszolgálják az olvasókat, növelve a kattintásszámot és a buborékot, amelyben élnek.
Az egyik első dezinformációs híradás a Kígyó-sziget védőinek esete. A háború legelső napjaiban a teljes kormánykritikus sajtó átvette azt az ukrán kormányzati hírt, miszerint a Kígyó-szigetet védő 13 ukrán katona hősi halált halt, miután elküldték az orosz hadihajót a francba. Pár nappal később aztán kiderült, hogy a védők nem haltak meg, orosz fogságba estek.
A harcok második napján az ukrán vezérkar bejelentette, hogy légvédelmük lelőtt egy orosz Il-76-os nehéz szállítórepülőgépet Kijev közelében, fedélzetén több száz ejtőernyőssel. Ezt a hírt minden jelentős kormánykritikus portál vezető hírként hozta. Azonban sem akkor, sem azóta nem került elő semmilyen roncs, műholdfelvétel vagy vizuális bizonyíték a gép lezuhanásáról. Később az amerikai hírszerzés szintén kétségbe vonta az esetet.
Ugyancsak a háború kezdetén az Euronews és az RTL is nagy terjedelemben mutatta be azt a drámai videót, ahol egy páncélozott jármű áthajt egy civil autón Kijev egyik negyedében. A narratíva mindenhol az volt: az orosz tank szándékosan elgázolta a személykocsit. Bár ukrán dezinformáció próbálta orosz diverzánsoknak beállítani a személyzetet, valójában egy ukrán katonai egység vesztette el az uralmát a jármű felett a nagy sebességű vonulás közben.
Jó ideig tartotta magát a Kijev Szelleme legenda, amely szerint egy ukrán vadászpilóta egymaga lőtt le számos orosz repülőgépet. Ezt az ukrán hivatalos szervek aktívan terjesztették. Később maga az ukrán légierő elismerte, hogy Kijev Szelleme nem egyetlen személy, hanem városi legenda, amelyet a morál javítására használtak. Itthon a kormánykritikus portálok természetesen beszámoltak a legendáról, tényként kezelve azt. Ráadásul az ATV és az RTL olyan videót használt illusztrációként, amelyen egy MiG-29-es függőlegesen emelkedik fel és lő ki egy orosz gépet. A felvétel egy ukrán YouTuber készítette DCS (Digital Combat Simulator) szoftverrel. Az ukrán védelmi minisztérium tényként osztotta meg, a magyar tévék pedig sugározták híradóikban.
Több kormánykritikus hírportálon, illetve számos televíziós háttérműsorban feltűntek olyan lakossági mobilfelvételnek álcázott videók, ahol ukrán vadászgépek alacsonyan repülnek el épületek felett. A valóságban ezek 2017-es és 2018-as ukrán légibemutatókon készültek. Az ukrán információs hadviselés ezeket régi-új videókként pörgette a TikTokon és Telegramon, hogy a légifölény látszatát keltsék.
A legemlékezetesebb az a lebukás volt, amikor ATV Heti Napló Sváby Andrással című műsorában egy drónfelvételt mutattak be, amin látszólag egy ukrán Bayraktar TB2 drón semmisít meg orosz páncélosokat. A felvételt a stúdióban Rácz András hadtörténész, Oroszország-szakértő elemezte szakmai szemmel. Még az adás alatt, nézői kommentekből kiderült, hogy a videó valójában az ARMA 3 nevű katonai szimulátorjátékból származik.
Dezinformáció legfelsőbb szinten
Amikor rakéta csapódott be a lengyelországi Przewodów faluban, Volodimir Zelenszkij nyomban orosz támadásról beszélt. Ezt a narratívát több magyar médium azonnal átvette. A NATO és a lengyel vizsgálatok aztán megállapították, hogy eltévedt ukrán légvédelmi rakéta okozta a tragédiát.
Közvetlenül az Északi Áramlat felrobbantását követően az ukrán vezetés és velük szinkronban a mainstream nyugati és magyar kormánykritikus sajtó azonnal orosz önszabotázsról beszélt. A német bíróság megállapította: egy ukrán csoport hajtotta végre az akciót, az orosz szálra nincs bizonyíték.
Rakéta csapódott be Kosztantinyivka városának forgalmas piacára, tizenhat ember halálát okozva. Zelenszkij és az ukrán vezetés rögvest orosz tüzérségi rakétatámadásaként ítélte el az esetet. A New York Times tényfeltáró újságírói (műholdképek, roncsdarabok és fizikai bizonyítékok alapján) arra a következtetésre jutottak, hogy a tragédiát nagy valószínűséggel egy eltévedt ukrán Buk légvédelmi rakéta okozta, amely egy indítási hiba után nem a célpont felé, hanem a piac irányába repült. Az ukrán hatóságok vitatták a lap megállapításait, a kormánykritikus magyar sajtó az ukrán narratívát hangoztatta.
A televíziós riportok hónapokig az Azov ezred végső kitartásáról szóltak, mint egyfajta modern Thermopülai-ról. Miközben elhallgatták az egység szélsőséges ideológiai hátterét, amiről korábban, 2014-2022 között ugyanazok a csatornák még részletesen beszámoltak, most azonban kizárólag az ukrán propagandagépezet által kiadott, hősiesre vágott videóanyagokat használták fel.
Kijev felett egy ukrán Bayraktar TB2 típusú drón irányíthatatlanná vált egy technikai hiba miatt. Mivel a gép lakott terület felett körözött és veszélyt jelentett, az ukrán légvédelem kénytelen volt a saját gépét lelőni. A lelőtt drón roncsa lángolva zuhant egy lakó- és bevásárlóépületre. Az első percektől a közösségi médiában mindenki orosz dróntámadásról és sikeres lelövésről beszélt, a videókat pedig átvette a kormánykritikus média.
Erőteljes robbanás történt az oroszországi Taganrog belvárosának egyik kávézójánál. Ukrán források és több portál állította, hogy orosz rakéta hullott vissza saját városukra, vagy az orosz légvédelem hibázott. Valójában Ukrajna egy régi, föld-levegő S-200-as rakétát alakított át csapásmérő eszközzé, azt lőtték ki orosz területre. Az ukrán védelmi minisztérium később elismerte a támadást.
Ukrán propaganda megrendelésre
A Nézőpont Intézet 19 médiumot azonosított be, amelyek az elmúlt években dokumentálhatóan külföldről érkező támogatásokban részesültek és aktívan vesznek részt az ukrán propaganda terjesztésében. Négy hónapot felölelő elemzésünk 240 darab olyan önálló megjelenést azonosított, amelyek illeszkednek Ukrajna propagandájába. Az intézet megállapította: „Az Ukrajna nemzetközi törekvéseit támogató propagandának két, nyilvánvaló üzenet-típusa azonosítható: amelyek közvetlenül segítik elő Ukrajna céljainak elérését (pozitív propaganda), azaz támogatják aktuális ambícióit (háború folytatása, uniós tagság); valamint amelyek indirekt módon támogatják tevékenységében, azaz háborús vagy politikai ellenfeleivel szembeni előnyt (pozíció gyengítése, kritika, lejárató kampány) biztosítanak számára (negatív propaganda). Ehhez a szabályhoz igazodva a külföldről finanszírozott fenti médiakör által közölt megjelenések is alapvetően két nagy csoportba sorolhatóak: azok, melyek Ukrajnát pozitív színben tüntetik fel a magyar közvélemény számára vagy támogatják az ukrán háborús erőfeszítéseket, valamint azok, melyek a magyar kormány az ukrán érdekekkel ellenkező álláspontját vagy intézkedéseit kritizálják.”
Az ellenzék vezére, Magyar Péter, akinek – s környezetének – nem tűnt fel, hogy kárpátaljai magyar testvére, Tseber Roland Ivanovics titkosszolga, maga is beszállt a propagandába. Mint a Nézőpont is kiemeli a Magyar Hang Személyesen láttam a pusztítást Bucsában – Segélyszállítmányt vittünk a kijevi gyerekkórháznak című online cikkében (2025. 04. 29) Magyar Pétert idézi: „jómagam tavaly nyáron személyesen jártam Bucsában, amikor segélyszállítmányt vittünk a lebombázott kijevi gyerekkórházhoz. Találkoztam olyan ukrán civillel, akinek az édesapját tőle egy méterre lőtték fejbe az orosz katonák 2022 március 4-én. Beszéltem olyan magyar származású bucsai lakossal is, aki annak köszönhetően élte túl az orosz vérengzést, hogy az egyik kereszteződésnél a társa kérésére nem jobbra, hanem balra fordult a gépkocsijával menekülés közben. Megtekintettem a tömegsírokat és az áldozatokról készített megdöbbentő fotókat és meghallgattam a nemzetközi vizsgálatot végző szakemberek megállapításait”. Mindez pedig nem volt más, mint az ukrán titkosszolgálat által szervezett érzékenyítő utazás. Így vált a dezinformációs propaganda eszközévé a miniszterelnöki terveket dédelgető Magyar Péter.
Fenti példa illusztrálja a Nézőpont „Ukrajnát támogató propaganda” típusát. Míg a következő az „elidegenítő ukrán propagandát”.
A Magyar Hang más módszerrel is élt, amikor Mérő László szavait tolmácsolta (2025. 03. 05.), aki sarkosan fogalmazott: „Tálcán kínálták nekünk, hogy végre egyszer a történelem jó oldalán álljunk, akkor viszi ki az országot belőle. Orbán Viktort Szálasi Ferenc oldalán, a nagy árulók között fogják emlegetni.”
Ez a hangulatkeltés, amikor oroszpártisággal vádolják meg a magyar miniszterelnököt, amely narratíva tökéletesen illeszkedik az ukrán dezinformációs propagandába.
Jóllehet, a kormánykritikus sajtó állítja: erkölcsi alapon áll ki a megtámadott mellett, a Nézőpont kutatása bizonyítható külföldi befolyást tárt fel.
