A Telex Magyar Péter évértékelőjéről közölt beszámolójában idézi Orbán Anita felszólalását is. Ebben a Tisza Párt vezető diplomatája így fogalmazott: „A Tisza nem idegen nagyhatalmakért dolgozik, nem külföldi érdekekért vagy oligarchákért, hanem Magyarországért” – összegezte. Orbán Anita szerint Magyarország ugyanis nem lehet kívülálló a külpolitikában.” Védekezésnek beillő összegzésében arra utal, hogy nem Ukrajna érdekében cselekszenek, s nem a globális nagytőke megrendelésére. Míg a második gondolat azt sugallja, az Orbán Viktor vezette kormányzat elszigetelődött. A valóság azonban cáfolja Orbán Anita mondatait.
Csúcsra jár a magyar diplomácia
Jelentéstani szempontból vizsgálva, a kirekesztettekből válnak a kívülállók. Hogy Orbán Viktort kirekesztették a nemzetközi elitből, s Magyarország kívülállóvá vált unalomig ismételgették a kormánykritikus erők, mondván: ide vezet a különutas politika. Lássuk, tényleg elszigetelődött-e a hazánk külpolitikája?
Tavaly év végén Magyar-Amerikai Csúcstalálkozó zajlott Washingtonban. Orbán Viktor és Donald Trump újraválasztását követő első hivatalos kétoldalú megbeszélésén megállapodás született a magyar állampolgárok újbóli vízummentességéről, a Paks II projekt szankció alóli mentességéről, tíz amerikai kisméretű moduláris atomreaktor építéséről, 700 millió dolláros védelmi eszközbeszerzésről.
Trump elnök 2025. január 20-i beiktatását követően, a magyar kormányfő előtt európai vezetőket fogadott: Emmanuel Macron francia elnököt, Keir Starmer brit miniszterelnököt, illetve Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, amely utóbbi találkozó botrányosra sikeredett. Ezért az Ukrajna-csúcsra már Macron, Starmer, Friedrich Merz, Giorgia Meloni olasz miniszterelnök és Mark Rutte NATO-főtitkár is elkísérték Zelenszkijt. Fogadta még a Fehér Házban az amerikai elnök Recep Tayyip Erdoğan török elnököt és Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnököt. Ezen túl a C5+1 csúcstalálkozó keretében öt közép-ázsiai ország (Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán és Üzbegisztán) vezetőjét. Orbán Viktor után pedig a Mohamed bin Szalmán szaúdi trónörököst látta vendégül Donald Trump. Tehát oly módon vált „kívülállóvá a külpolitikában”, a magyar kormányfő, hogy előtte csak az uniós magországok, Anglia, Törökország és Izrael vezetőit fogadta Donald Trump a Fehér Házban.
A magyar miniszterelnök USA útját követően Moszkvába utazott, ahol Vlagyimir Putyinnal tárgyalt a gáz- és kőolajszállítások hosszú távú fenntartásáról.
Ezek mellett Budapesten zajlott a Magyarország-Grúzia, továbbá a Magyarország-Ukrajna találkozó. A Magyarország-Japán találkozónak Tokió szolgált helyszínéül, s Szijjártó Péter képviselte hazánkat, minként Isztambulban a Törökországgal kötött partnerség megerősítésén.
Idén a Davosi Világgazdasági Fórumon Orbán Viktor részt vett a Donald Trump által életre hívott Béketanács alapító okiratának aláírásán, majd a Béketanács alakuló ülésén Washingtonban. E hónap közepén Marco Rubio amerikai külügyminiszter Budapestre látogatott, ahol először Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel, majd Orbán Viktor miniszterelnökkel tárgyalt. Mindezek mellett a közeljövőben várható a kínai külügyminiszter látogatása.
Láthatóan szó sincs kívülállásról, olyannyira, hogy 2024 nyarán Orbán Viktor Herbert Kickl-el (Osztrák Szabadságpárt – FPÖ) és Andrej Babiš-al (ANO) megalapította a Patrióták Európáért frakciót, amelyik a Nemzeti Tömörülés, a Liga, a VOX, a Chega és a holland Szabadságpárt csatlakozásával az Európai Parlament harmadik legnagyobb pártcsaládja lett.
Bizottsági és háborúpárti érdekek
Ezzel szemben a „nem idegen hatalmakat szolgáló” Tisza EP képviselői támogatták Ursula von der Leyen második elnöki ciklusát, hét szavazatukkal biztosítva a többséget. Idén januárban pedig nem vettek részt a bizottsági elnök elleni bizalmatlansági indítványról szóló voksoláson. A Tisza Párt támogatta Ukrajna gyorsított csatlakozást, hiába állította Magyar Péter az ellenkezőjét. Megszavazták a Tisztaipari-megállapodást, ami felszólítja a tagállamokat, hogy energiapolitikájukat hangolják össze az Ursula von der Leyen és Zelenszkij által kitalált tervvel, amelynek következtében Magyarországon a villamosenergia-ár kétszeresét, a gázenergiaár háromszorosát kellene kifizetni.
A Müncheni Biztonságpolitikai Konferencián a Tisza Párt jelezte, kormányra kerülése esetén felülvizsgálná a fegyvertranszportok tilalmát, Magyarországot az európai védelmi kezdeményezések aktívabb partnerévé tenné. S azt is, hogy támogatják Ukrajna EU-tagjelölti státuszát és a csatlakozási tárgyalások felgyorsítását. Tikosszolgálati forrásokból kiderült: Zelenszkij tájékoztatta Magyart: nem nyitják meg újra a Barátság kőolajvezetéket.
Gyorsított tagfelvétel
A tények makacs dolgok, szoktuk mondani. Azért, mert a Telex több cikkében idézte Orbán Anitát, a Tisza külpolitikai vezetőjét, a magyar kormány nem vált elszigeteltté a nemzetközi diplomáciai térben, sőt, alapítója a Béketanácsnak és EP patrióta frakciójának, s valóban az amerikai-magyar kapcsolatok aranykorát éljük, miközben Orbán Viktor többször tárgyalt Vlagyimir Putyinnal és remek viszonyt ápol az izraeli, a török, a kínai vezetővel.
Ugyanakkor a Tisza Párt a német hármas: Ursula von der Leyen-Friedrich Merz-Manfred Weber elképzeléseinek megfelelő testtartásban mozog. Árulkodó, hogy az akkor csupán két hónapja (újjá)alakult Tiszát mindössze kilenc nappal az európai parlamenti választásokat követően felvették az Európai Néppárt képviselőcsoportjába. A hét vokssal az EPP a EP 26 százalékát adja, tehát relatív többségükhöz minden szavazatra szükségük van, így tudják a keresztülvinni a bürokráciát uraló németek akaratát.
