Kapitány István a Tisza párt gazdasági és energetikai kabinetvezetője Facebook bejegyzésében bírálta a magyar kormányt, amiért az szerinte kizárólag egyetlen ipari ágazatra tette fel „az ország jövőjét”. Noha konkrétan nem fejti ki, az elektromobilitásra, azon belül az akkumulátorgyártásra célzott. A bejegyzésre kisvártatva Szijjártó Péter válaszolt saját közösségi oldalán, helyreigazítva Kapitányt, a teljesség igénye nélkül felsorolva, a hagyományos autóipar mellett, számos amerikai beruházást és kutatásfejlesztési (K+F) projektet.
Klímasemleges kontinens
Ha valakinek, hát Kapitány Istvánnak tudnia kell, mit jelent a jövő szempontjából az elektromobilitás az autóiparban, tudniillik a Shell globális mobilitási üzletágának elnökeként, a non-fuel szolgáltatások (kávé, élelmiszer, shop) bevezetése mellett, ő vezényelte le az elektromos töltőhálózatok kiépítését.
Nyilván azzal szintén tisztában volt, hogy az Európai Unió célul tűzte a kontinens klímasemlegessé tételét 2050-re. Ennek érdekében 2035-től csak zéró emissziós új személygépkocsikat és kisteherautókat lehet forgalomba hozni, valamint 2026-ra a főközlekedési utak mentén 60 kilométerenként villanyautó-töltőket kell telepíteni.
Ezek után lássuk Kapitány úr Facebook bejegyzését: „Miközben Lengyelországban és Csehországban az ipar erősödött, nálunk egyetlen ágazatra tették fel az ország jövőjét. Ez kockázatos és rövidlátó politika, ami már akkor is tudható volt és ma már a vak is látja.
Erre reagált Szijjártó Péter, mint írta: „Mi lettünk az egyetlen ország Németországon kívül, ahol mindhárom nagy német autógyártó vállalatnak van gyára, tavaly rekordot döntött a hazánkba érkező amerikai beruházások mértéke, soha ennyi K+F tevékenységet nem hoztak Magyarországra, és ha végigmegy a Váci úton, láthatja a világ legnagyobb pénzügyi, gyógyszeripari és energiavállalatainak szolgáltató központjait, ahol diplomás, több nyelvet beszélő fiatalok tízezrei dolgoznak.”
Egyre több hozzáadott érték
A külgazdasági és külügyminiszter úr nem a levegőbe beszélt. A hazai ipar alapját biztosító német autógyárak közül az Audi Hungaria Zrt. már 1993 óta működik Győrben, s motorgyártóként a hazai export 9 százalékát adja. A több mint 12 000 alkalmazottat foglalkoztató üzemben 2018-től kezdődően zajlik elektromos motorok sorozatgyártása. Kecskeméten a Mercedes-Benz 2012-es nyitása óta több mint kétmillió autó gördült le a futószalagról – ráadásul kizárólag itt készülnek a CLA modellek az egész világ számára. A debreceni BMW gyárban a sorozatgyártás tavaly október végén indult el az új BMW iX3 modellel. Az üzemben a legmodernebb technológiával, közös soron állítanak elő hagyományos és elektromos meghajtású autókat. Szentgotthárdon az Opel – ma már a Stellantis, a világ egyik legnagyobb autóipari konszernje (Fiat, Alfa Romeo, Lancia, Maserati, Abarth, Peugeot, Citroën, DS, Jeep, Chrysler, Dodge, RAM, Opel, Vauxhall) részeként – 1992-től meghatározó szereplő. Jelenleg motor- és sebességváltó-gyártással járul hozzá a hazai ipari termeléshez.
A gazdasági növekedés másik fontos pillére az amerikai tőke jelenléte. 2025-ben történelmi csúcsot döntöttek az USA beruházásai Magyarországon, közel 200 milliárd forint értékű erőforrás érkezett az országba, amivel az Egyesült Államok, Kína és Szingapúr után a harmadik legjelentősebb befektetővé vált. A közel 1400 amerikai cég között olyan innovatív szereplők találhatók, mint a Diligent Corporation, amely 37 milliárd forintos kutatás-fejlesztési beruházást hajtott végre, vagy a Procter & Gamble, amely 72 milliárd forintból bővítette gyöngyösi és csömöri egységeit. A technológiai fejlődést jelzi a GE Vernova veresegyházi gázturbina-gyártása és kis moduláris reaktorfejlesztése, valamint a Gentherm pilisszentiváni kutatóközpontja, ahol nemzetközi szabadalmakon dolgoznak az autóipar és az orvostechnológia számára.
Donald Trump amerikai elnök 2025-ös hivatalba lépése és az Orbán Viktorral történt első washingtoni találkozójától új időszámítás kezdődött a két ország kapcsolatában. Ennek egyik fontos fejezete az atomenergia együttműködési megállapodás.
A HIPA (Nemzeti Befektetési Ügynökség, a Külgazdasági és Külügyminisztérium háttércége) 2014-es alapításától fogva több mint 2200 pozitív döntésben működött közre, összesen 59,2 milliárd eurónyi beruházást segítve elő. Az ügynökség adatai szerint a befektetések jelentős része már magas hozzáadott értékű technológiai vagy mérnöki projekt. Joó István vezérigazgató pedig úgy véli, a jövő kulcsterületei az űrtechnológia, a telekommunikáció, a védelmi ipar és a mesterséges intelligencia lesznek.
Végezetül nézzük a Váci utat. Az úgynevezett irodafolyosón (Shared Service Center – SSC vagy Business Service Center – BSC), olyan globális óriások, mint a Morgan Stanley, a BlackRock, a Citibank, az ExxonMobil, a GE, a BorgWarner, a Dana, az Unilever, a Randstad, a Cofidis, a Vodafone szolgáltató központjaiban közel 100 000 több nyelven beszélő, diplomás fiatal dolgozik pénzügyi, IT és HR területeken. Amennyiben e meglehetősen vázlatos számvetést átfutja Kapitány István, vélhetőleg nem állítja a továbbiakban, hogy felelős kormányzati döntéshozók „nálunk egyetlen ágazatra tették fel az ország jövőjét.”
