Kaja Kallas, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője a szerdai brüsszeli EU-védelmi miniszteri találkozóra érkezve kijelentette: Oroszország nem nyeri meg az ukrajnai háborút, mivel nőnek a veszteségei és romlik a gazdasági teljesítménye. A nyilatkozatban arra is kitért, hogy az Európai Uniónak milyen további lehetőségei vannak Ukrajna támogatására, beleértve a katonai, pénzügyi és biztonságpolitikai eszközöket. Elemzésünkben megvizsgáljuk, mennyiben támasztják alá ezt az állítást az orosz gazdaságra vonatkozó adatok.
Elhangzott továbbá hogy az EU nemcsak Ukrajna támogatásáról tárgyal, hanem arról is, milyen tapasztalatokat lehet hasznosítani az ukrán védelmi innovációból, valamint abból, miként lehet gyorsan növelni a védelmi kapacitásokat és kiadásokat. Szó volt biztonsági garanciákról, köztük az ukrán katonák kiképzéséről akár Ukrajnában és a finanszírozás fontosságáról.
A háború alakulásával és az orosz gazdaság perspektíváiról a közelmúltban már kapcsolatban a közelmúltban készítettünk egy elemzést, amely megállapításait érdemes feleleveníteni az EU külügyi főképviselőjének merész kijelentései után.
Következtetésünk szerint, bár gazdasága valóban komoly nyomás alatt van, összeomlására a legfontosabb ellenérv az orosz állam pénzügyi tartalékainak szintje. A Bank of Russia adatai szerint 2025 őszén az orosz deviza- és aranytartalékok értéke meghaladta a 720 milliárd dollárt, és az év során emelkedő trendet mutatott. Bár ezen eszközök egy része nyugati joghatóság alatt befagyasztott, a felhasználható tartalékok továbbra is jelentősek, ami kizárja a rövid távú pénzügyi összeomlást.
A költségvetési helyzet feszesebb lett, de nem fenntarthatatlan. A Nemzeti Jóléti Alap likvid része csökkent ugyan, de még mindig a GDP körülbelül 6 százalékát teszi ki. Az állam a háborús kiadások növekedésére nem csőddel, hanem adóemelésekkel és kedvezmények szűkítésével reagál, vagyis a terheket fokozatosan átterheli a gazdaság szereplőire.
A monetáris politika szigorú, de stabilizáló jellegű. A jegybank magas kamatkörnyezetben tartja a gazdaságot az infláció fékezése és a rubel védelme érdekében, még ha ez a növekedést vissza is fogja. A várható gazdasági bővülés 2025-ben nagyjából 1 százalék körül alakulhat, ami gyenge teljesítmény, de nem recesszió.
Az energiaszektor sérülékenyebb lett, de továbbra is bevételt termel. A finomítói kapacitásokat ért támadások ellenére Oroszország rekordközeli tengeri nyersolaj-exportot bonyolított, miközben Ázsia átvette az európai piac nagy részét. A szankciók csökkentik a profitot és növelik a költségeket, de nem zárták el az exportbevételeket.
Összességében kijelenthetjük, hogy Oroszország gazdasága romló, de működőképes állapotban van. A jelenlegi helyzet inkább egy elhúzódó, költséges alkalmazkodást mutat, nem pedig gyors gazdasági összeomlást. Ezért Kaja Kallas kijelentése, miszerint a gazdasági helyzet önmagában kizárná az orosz háborús siker lehetőségét, inkább politikai állítás, mintsem az adatokkal egyértelműen alátámasztott következtetés.
