A 2015-ös nagy migrációs hullám alapjaiban változtatta meg Nyugat-Európa nagyvárosainak kulturális arculatát és a korábban megszokott életformát. Ennek a jelentős társadalmi és kulturális változásnak az egyik szimbolikus jelensége, hogy 2015 óta Nyugat-Európa több nagyvárosában szilveszter estéjén rendszeresen jelennek meg incidensek, zavargások, valamint a lakosság ellen irányuló, migrációhoz köthető támadások. Már a 2015 és 2016 fordulóján, Kölnben és más német városokban történt szilveszteri tömeges zaklatások kapcsán a német szövetségi bűnügyi hivatal összesítése szerint országosan több mint 1200 nő vált szexuális bűncselekmény sértettjévé. A nagy migrációs hullám első éve szimbolikus jelentőségű volt, azóta a nyugat-európai élet számos része a felismerhetetlenségig megváltozott, ezek közé tartozik az új év köszöntése, ami évről évre erőszakos cselekményekbe torkollik, nem volt ez máshogy 2025. Szilveszterén sem.
A kölni ügyekben az azonosított gyanúsítottak között sok volt az észak-afrikai származású, illetve a hatósági értékelések szerint több esetben migrációs háttérrel, illetve friss bevándorlói státusszal rendelkeztek. A német szövetségi bűnügyi hivatal (BKA) becslése szerint a 2015-2016-os szilveszteri támadássorozatban országosan több mint 2000 férfi lehetett érintett, ugyanakkor a hatóságok addig csak mintegy 120 gyanúsítottat tudtak azonosítani. Ez is jól jelezte azt a fajta tehetetlenséget, amely a mai napig feszül a migrációpárti politikai mainstream és a valós problémákat kezelni próbáló hatóságok mozgástere között. A 2016-os kölni ügyek jogi lezárása is kevés kézzelfogható eredményt hozott, mivel az 1210 feljelentésből mindössze 46 vádemelés, és 33 jogerős elítélés született.
Köln azonban csak a nyitánya volt annak a folyamatnak, amely 2025-2026 között Nyugat-Európa legtöbb nagyvárosát elérte. Kifejezetten a karácsonyi és az újévi időszakban váltak jellemzővé azok a zavargásszerű események, amelyeket a hatóságok széles körben erőszakos rendbontásként jellemeztek. Azt, mindez a mai napig akut, általános jelenséggé vált, mi sem jelzi jobban, mint hogy 2026 január 1-jén Hollandiában a rendőrség mintegy 250 embert vett őrizetbe a rendbontások és célzott támadások miatt. A zavargások során migráns hatterű rendbontók a tűzoltókat és a rendőröket is megtámadtak. A rendbontássorozatnak következtében komoly anyagi károk keletkeztek több holland településen. A holland rendőrség körülbelül 250 embert vett őrizetbe erőszakos rendbontások miatt ezen az éjszakán, miközben Amszterdam belvárosában a Vondelkerk templom tornya is kigyulladt és összeomlott a korai órákban (tűz oka még vizsgálat alatt áll).
Franciaországban 2025 szilveszter éjszakáján több mint 1000 járművet gyújtottak fel országszerte, miközben a rendőrség több mint 500 letartóztatást hajtott végre, különösen Párizsban és környékén, ahol a rendbontások rendőri és közrendvédelmi erők elleni támadásokkal is jártak. A francia belügyminisztérium adatai szerint a 2025-2026-os szilveszter éjszakán országosan 1173 személygépkocsit gyújtottak fel, ami a tavalyi 984-hez képest emelkedést jelent. Országosan 505 személyt állítottak elő, 403 esetben pedig az előállítás előzetes letartóztatásba helyezéssel folytatódott a minisztérium közlése szerint. Ezek az adatok is az ünnepi rendbontások egyre inkább erőszakossá váló jelleget és a rendfenntartó szervek intenzív beavatkozását tükrözik. Belgiumban 2026. január 1-jén szintén erőszakos összetűzések alakultak ki a szilveszteri rendbontások során. Antwerpenben és Brüsszelben is több tucat embert vett őrizetbe a rendőrség, akik pirotechnikai eszközökkel és egyéb tárgyakkal támadtak a rendfenntartó erőkre. Az Antwerpenben végzett intézkedések során több mint 100 személyt, túlnyomó részben fiatalkorúakat fogtak el a pirotechnikai támadások és rongálások miatt, és számos esetben petárdákat vagy köveket vetettek be a rendvédelmi erők ellen. A Brüsszelben jelentett rendbontások során a rendőrség több száz rendőri beavatkozást regisztrált, és tucatnyi letartóztatást hajtott végre.
A nyugat-európai szilveszteri zavargások azonban nem csupán az aktuálpolitika viták kereszttüzében váltak érdekessé, a jelenség ugyanis mélyebb társadalmi folyamatokra rámutat. Kutatások rámutatnak, hogy a városok perifériáin élő, hátrányos helyzetű fiatalok, gyakran bevándorló családok második vagy harmadik generációs tagjai, a térbeli elkülönülés, a gazdasági hátrány és a társadalmi marginalizáció miatt nagyobb eséllyel kerülnek konfliktushelyzetekbe és mutatnak agresszív viselkedést. Ez a társadalmi kirekesztettség és a különböző csoportok közötti elkülönülés az erőszakos kitörésekhez is hozzájárulhat. A párhuzamos társadalmak kialakulását és a kulturális különbségeket vizsgáló elemzések rámutatnak, hogy ahol közösségi elkülönülés és gyenge integráció jellemző, ott az egyes csoportok és a befogadó társadalom között távolság és bizalmatlanság alakulhat ki, ami hosszabb távon feszültségekhez, konfliktusokhoz és sok esetben zavargásokhoz is vezethet.
A szakértők szerint a társadalmi marginalizáció, a gazdasági és kulturális elkülönülés, valamint a gyenge integrációs folyamatok együttesen mind növelhetik a fiatalok körében az agresszió és az erőszakos viselkedés kockázatát. A szegregáció okozta a társadalmi feszültség és az abból adódó esetleges erőszak ugyan a migráción tárgykörén túlmutató, szélesebb rétegeket is érint, mégis az elérhető statisztikai adatok és sajtójelentések alapján egyértelműen kirajzolódik, hogy a tömeges támadások és zaklatások nagy részét észak-afrikai és arab, tehát migrációs háttérrel rendelkező férfi követte el. Egy rendőrségi összesítés szerint például a 354 név szerint ismert gyanúsítottból 101 algériai és 91 marokkói volt, mellettük többek között iraki és szíriai állampolgárok is szerepeltek a listán, miközben a gyanúsítottak túlnyomó többsége külföldi volt. Ezek az adatok arra mutatnak rá, hogy a vizsgált esetekben – beleértve Köln és más német városok rendőrségi nyilvántartásait – a feltételezett elkövetők között az észak-afrikai és közel-keleti háttérrel rendelkező fiatalok aránya jelentős volt. A jelenség tehát egy önmagán túlmutató, komplex és súlyos társadalmi, együttélési problémára mutat rá. A nyugat-európai kormányok és rendvédelmi szervek 2015 óta egyre szigorúbb, költségesebb biztonsági intézkedésekkel reagálnak a szilveszteri rendbontásokra és erőszakos eseményekre. Több országban – különösen a Benelux-államokban, Németországban és Franciaországban – a rendőrség jelentős erőket von ki az ünnepi időszakra, és ott, ahol a 2025-ös erőszakos cselekmények történtek, ott a jövőben további lépéseket terveznek.
