A szlovák parlament december 11-én gyorsított eljárásban elfogadott egy olyan büntető törvénykönyv-módosítást, ami büntethetővé teszi a második világháború utáni rendezéssel kapcsolatos dokumentumok – köztük a Beneš-dekrétumok – nyilvános elutasítását vagy megkérdőjelezését. A törvény módosítás révén a dokumentumok nyilvános elutasítása akár hat hónapig terjedő szabadságvesztéssel is járhat. December 23-án a köztársasági elnök aláírta a törvény módosítást, ami törvényerőre emelkedett. Az ügy kapcsán Magyar Péter meglepő nyilatkozatot tett közzé a közösségi oldalán december 18-án, amiben nem kevesebbet állított, mint hogy a pártjával ellentétben, a Fidesz által létrehozott Patrióta pártcsalád – a támogatás híján – lényegében megakadályozta, hogy érdemben megtámadhassák a szlovák törvény módosítást az Európai Parlamentben.
Az ellenzéki politikus szerint a TISZA javaslatát még Giorgia Meloni konzervatívjai is támogatták a Néppárt, a szocialisták és a liberálisok mellett. Magyar ezzel is igyekezett alátámasztani az állítása hitelességét. Ezt azonban eddig sem az olasz kormány, sem Meloni pártja, az Fratelli d’Italia (Olasz Testvérek), sem pedig az Európai Konzervatívok és Reformerek pártcsalád nem erősítette meg.
Az Európai Parlamentben a „mi történt pontosan” típusú viták leginkább akkor ellenőrizhetők, ha az ügy nyoma megjelenik az Európai Parlament által közzétett hivatalos plenáris dokumentumokban, elsősorban a jegyzőkönyvben (Minutes, PV), vagy a szavazási eredményeket összesítő mellékletben (Results of votes, VOT) és, amennyiben volt, a név szerinti szavazások mellékletében (Roll-call votes, RCV). A 2025. december 18-i hivatalos „Results of votes” (PV-10-2025-12-18 (VOT)) dokumentum tartalomjegyzéke viszont kizárólag más tárgyú napirendi szavazásokat sorol fel, például az acetamiprid maximális maradékanyag-szintjére vonatkozó kifogást, azerbajdzsáni akadémikusok ügyét, nigériai gyermekrablásokat, Guinea-Bissau helyzetét, az Európai Pénzmosás Elleni Hatóság (AMLA) vezető testületi kinevezést, a jogállamisági kondicionalitási rezsim végrehajtását, a halászati dekarbonizációt és a belarusz hibrid támadásokat Litvánia ellen.
Ebben a hivatalos, nyilvános szavazási listában nem szerepel olyan tétel, amely egyértelműen a szlovákiai magyar kisebbséggel, a Beneš-dekrétumokhoz kapcsolt szlovák jogalkotással vagy Szlovákia kisebbségi joggyakorlatának uniós vizsgálatával lenne azonosítható. Az Európai Parlament saját magyarázata szerint a képviselők egyéni, név szerinti szavazata akkor jelenik meg nyilvánosan névvel összerendelve, ha roll-call szavazás történik, amit a szabályok szerinti küszöb elérésével külön kérni kell. Ennek hiányában a nyilvános anyagok nem feltétlenül adják ki, hogy ki milyen módon járult hozzá egy eljárási lépéshez. Ha egy kezdeményezés nem jut el formális szavazásig, illetve nem keletkezik róla olyan VOT vagy RCV tétel, amelyből a döntési lánc visszafejthető, akkor az eljárási lépés pontos természete és a kezdeményező azonosítása a nyilvános, elsődleges EP-iratanyagból nem állapítható meg kellő bizonyossággal. Ebből adódóan az „eljárási blokkolásról” szóló nyilatkozat – még akkor is, ha parlamenti szereplői nyilatkozatra hivatkozik – inkább tekinthető forrásállításnak, amire a sajtó később tud politikai narratívát építeni vagy egy meglévőt erősíteni, mint sem verifikált ténynek.
Magyar Péter állítását tehát eddig semmilyen hivatalos dokumentum, jegyzőkönyv vagy pártnyilatkozat nem erősítette meg. Alátámasztás hiányában az ügy jelenleg inkább kampányelemként, a kormány elleni kommunikációs támadásként értelmezhető. Magyar Péter felvetésének koncepciózusságára az is utalhat, hogy posztja a narratívaalkotás eszközként igyekszik rákapcsolódni Lázár János 2025. december 18-i, vitákat kiváltó nyilatkozatára, amelyben egy felvidéki származású magyar képviselőjelöltet „szlováknak” nevezett. Mivel az átlagos befogadó idő hiányában többnyire nem fér hozzá gyorsan az elsődleges EP-dokumentumokhoz, és nem követi napi szinten az eljárási részleteket, az ilyen és ehhez hasonló kijelentések valóságtartalma jellemzően „bizalmi alapon” dől el a nyilvánosságban.
