A program bejelentése rendkívüli piaci reakciót váltott ki, egy hónap alatt közel tízszeresére emelkedett a lakáshitelek iránti kereslet. Bár Zsiday Viktor közgazdász szerint a kínálati korlátok mellett a kereslet ösztönzése árnövekedést hozhat, és inkább a tehetősebbeknek kedvez, a rendelkezésre álló adatok árnyalják ezt a képet. A fix 3 százalékos kamat, a széles jogosultsági kör és a rugalmas feltételrendszer nemcsak a felső jövedelmi réteget, hanem számos korábban kiszorult, átlagos keresetű vásárlót is bevonzott a piacra, ami kétségessé teszi a kizárólagosságot sugalló bírálatát.
A magyar lakáspiac ritkán lát ekkora mozgást ilyen rövid idő alatt, a Bankmonitor adatai szerint egyetlen hónap alatt +879 százalékkal ugrott meg a lakáshitelek iránti érdeklődés. Ennek kiváltója az Otthon Start Program bejelentése volt, amelynek hatásait az ellenzéki kritikák „kormányzati propaganda” és a jómódúak kedvezményezéseként írják le. A számok és a feltételek azonban inkább azt mutatják, hogy a keresletnövekedés alapja a konstrukció valós előnyei a fix 3 százalékos kamat, a széles jogosultsági kör, a bérbeadási lehetőség és rugalmas felhasználás – melyek sok átlagos jövedelemmel rendelkező vásárlót is megszólítottak.
A jelenlegi piaci kínálatban ritka az olyan konstrukció, amely egyszerre kínál alacsony kamatot, magas hitelösszeget és rugalmas feltételeket. A program fix 3 százalékos kamattal érhető el, akár 50 millió forintos összegig, legfeljebb 25 éves futamidővel, ami a jelenlegi kamatkörnyezetben komoly pénzügyi előnyt jelent. Az igényléshez nem szükséges házasság, gyerekvállalás vagy meghatározott életkor, így azok is élhetnek vele, akik korábban kimaradtak a támogatott hitelekből. A bérbeadás lehetősége tovább növeli a felhasználás szabadságát, miközben a jogosultak köre jóval szélesebb, mint a CSOK Plusz esetében.
A számok világosan mutatják, hogy az új konstrukció nem csupán kedvező feltételei miatt keltett figyelmet, hanem ténylegesen átrendezte a lakáshitelpiacot. A bejelentést követő egyetlen hónapban a lakáshitelek iránti érdeklődés 879 százalékkal nőtt, ami példátlan ugrásnak számít a hazai pénzügyi szektorban(ismétlés). Ezzel párhuzamosan az igényelt hitelösszeg átlaga 20 százalékkal emelkedett, ami arra utal, hogy a vevők bátrabban vállalnak nagyobb értékű ingatlanvásárlást, ha kiszámítható, alacsony kamatozású finanszírozási lehetőség áll rendelkezésükre. Szakértői előrejelzések szerint az Otthon Start rövid időn belül a teljes lakáshitelpiac akár 50 százalékát is lefedheti, ami jól jelzi a program súlyát. Érdemes kiemelni, hogy az igénylők a tervezett törlesztőrészletekkel átlagosan a jövedelmük mindössze egynegyedét terhelnék, szemben a korábbi, 30 százalék feletti országos átlaggal – ez pedig nemcsak pénzügyi biztonságot jelent a háztartásoknak, hanem a hitelfelvételi hajlandóságot is növeli.
Zsiday Viktor bírálatában több olyan állítás található, amely pontosításra szorul. A lakáspiac kínálati oldalán valóban vannak korlátok, azonban a kormány az elmúlt években több, hosszabb távon ható kínálatbővítő intézkedést is bevezetett. Ide tartozik az 5 százalékos lakásáfa visszaállítása, a rozsdaövezeti kedvezmények és az építési engedélyezési folyamat egyszerűsítése – ezek bár nem egyik napról a másikra fejtik ki hatásukat, hosszabb távon enyhíthetik a kínálati feszültséget. Az a kijelentés, miszerint „minden lakásprogram csak keresletet növelt”, szintén vitatható, hiszen több intézkedés – például a felújítási és energiahatékonysági támogatások – a meglévő lakásállomány korszerűsítését célozták, ezáltal közvetve mérsékelték az új lakások iránti nyomást. Az árrobbanás veszélye valóban fennáll, mivel a használt lakások piacán is növeli a keresletet a konstrukció, ám nem kizárólag egy szűk újépítésű szegmensben jelenik meg a hatás. Ez azt jelenti, hogy a drágulás inkább „szétterül” a teljes piacon, nem pedig egyetlen részterületen sűrűsödik, ami mérsékelheti az áremelkedés intenzitását. Végül, az a feltételezés, hogy a konstrukció csak a jómódúaknak kedvez, figyelmen kívül hagyja az alacsony önerő és a széles jogosultsági kör jelentőségét, amelyek számos közepes jövedelmű, korábban kiszorult vásárló számára is elérhetővé teszik a programot.
A keresletrobbanás okainak vizsgálatakor érdemes különválasztani a kommunikáció és a termék tényleges értékét. Kétségtelen, hogy a kormány gyors és célzott tájékoztatása rövid idő alatt országos ismertséget biztosított a programnak, ami felgyorsította az érdeklődés növekedését. Ugyanakkor a konstrukció önmagában is kiemelkedő: a fix 3 százalékos kamatszint történelmi mélypontot jelent, és jóval kedvezőbb a piacon elérhető alternatíváknál. A rugalmas feltételek – mint a széles jogosultsági kör és a bérbeadási lehetőség – jelentősen bővítik a potenciális igénylők számát, miközben azonnali segítséget nyújtanak azoknak, akik már most lakásvásárlás előtt állnak. Mindez arra utal, hogy a kereslet nem pusztán kommunikációs hatásra ugrott meg, hanem a program valódi pénzügyi előnyöket kínál, amelyek a hatékony tájékoztatással párosulva eredményezték a példátlan érdeklődést.
A program sikerének egyik közvetlen következménye, hogy a bankoknál jelentős adminisztrációs nyomás várható, ami gyors és rugalmas reagálást tesz szükségessé az ügyintézésben. Ha a kormány a keresletélénkítést közép- és hosszú távon kínálatbővítő intézkedésekkel – például új lakásépítési programokkal vagy az engedélyezési folyamatok további egyszerűsítésével – párosítja, a jelenlegi lendület tartósan fenntartható lehet. Társadalmi szempontból a konstrukció különösen fontos előrelépés, hiszen sokak számára most nyílik először reális lehetőség a saját tulajdon megszerzésére, köztük olyanoknak is, akik korábban a CSOK szigorúbb feltételei miatt maradtak ki a támogatott hitelekből.
Az Otthon Start nem csupán egy gazdasági ösztönző program, hanem hosszú távú befektetés a magyar családok jövőjébe. A saját tulajdonú otthon megszerzésének lehetősége stabil hátteret teremt, biztonságot nyújt a mindennapokban, és erősíti a családok anyagi önállóságát. Ez a fajta támogatás generációkon átívelő értéket képvisel, nemcsak a jelenlegi igénylők életminőségét javítja, hanem megalapozza a következő generációk biztonságát és otthonteremtési esélyeit is.
