Orbán Viktor nemrég „szupertehetségeknek” nevezte Varga Juditot és Novák Katalint, sőt, előbbiben egyenesen miniszterelnöki potenciált látott. Mégis mindketten idő előtt, egy súlyos közéleti botrány árnyékában távoztak a politikából. Orbán Viktor egy friss interjúban arról beszélt, hogy Varga Judit és Novák Katalin személyében olyan kiemelkedő politikai tehetségeket ismert meg, akik akár miniszterelnöki szerepre is alkalmasak lehettek volna. Hogy siklott ki a két ígéretes karrier, felvet-e mindez a nők politikai lehetőségeivel kapcsolatos kérdéseket?
A bennük rejlő komoly potenciál ellenére mindkét politikus váratlanul távozott a közélet első vonalából, miután egy kegyelmi döntés körül kialakult botrány súlyosan megrendítette politikai tekintélyüket. Az eset túlnyúlik a személyes tragédiák dimenzióján, fontos kérdéseket vet fel arról, hogy milyen kritériumok alapján választja ki vezetőit a magyar politika, és meddig terjed a politikusok felelőssége. Ezek a kérdések különösen időszerűvé váltak egy olyan korszakban, amikor a társadalmi bizalom megőrzése minden politikai erő számára kiemelt kihívást jelent.
A párton belüli utánpótlás kérdése nem először merül fel: Orbán Viktor egy tavalyi beszédében maga is arról beszélt, hogy „nemzeti érzelmű, vagány fiatalokra” van szükség. A politikai tehetségek megtalálása és hosszú távú beépítése a rendszerbe tudatos stratégiai kérdés a Fideszben – amelynek sikere vagy kudarca hosszabb távon is befolyásolhatja a párt jövőjét. Nyilvánvaló az a törekvés is, hogy a hagyományosan macsó magyar politikai világban lehetőségeket nyissanak, a modern társadalmi elvárásoknak megfelelően a női szereplőknek is.
A női politikusok esetében a közéleti szerepvállalás gyakran nemcsak szakmai feladat, többszörös társadalmi elvárásrendszerrel is párosul. Egy vezető posztot betöltő nőnek sokszor egyszerre kell bizonyítania politikai kompetenciáját, megőriznie személyes hitelességét, és a közvélemény szemében példaképként is helytállnia – nem ritkán úgy, hogy a magánéletben is elvárások feszítik, például családanyaként. Ez az összetorlódó nyomás különösen válsághelyzetekben teszi sérülékennyé a női politikai pályákat. Míg férfi politikustársaik gyakran hosszabb időt és mozgásteret kapnak a közéleti visszatéréshez, addig a nőknél egy-egy botrány sokkal gyorsabban vezet végleges visszavonuláshoz. Erre jó példa, hogy Pelczné Gáll Ildikó – aki alelnökként dolgozott az Országgyűlésben, majd EP-képviselő is volt – miután európai pozíciójáról lemondott, gyakorlatilag teljesen visszavonult a hazai politikai nyilvánosságtól, pedig nem kötődött botrányhoz. Az ő esetében sem merült fel látványosan egy lehetséges visszatérés.
Varga Judit politikai karrierje látványosan ívelt felfelé: európai uniós szakpolitikusból rövid idő alatt Magyarország igazságügyi minisztere lett, ahol határozott fellépésével gyorsan országos ismertségre tett szert. Orbán Viktor azt állítja, hogy egyértelműen a párt egyik legnagyobb politikai tehetségeként tartotta számon, sőt úgy nyilatkozott, hogy akár miniszterelnöki pozícióra is alkalmas lett volna. Varga ugyanakkor a miniszterelnök szerint többször jelezte, hogy a házasságában ránehezedő nyomás egyre nagyobb személyes terhet jelent számára, többször fontolgatta a lemondását is. Végül K. Endre nagy port felvert kegyelmi ügyében játszott formális szerepe vetett véget politikai pályafutásának. Az, hogy a köztársasági elnök kegyelmének a szokásjog szerinti ellenjegyzésébe belebukott mindazonáltal megkérdőjelezheti addigi politikai súlyát is.
Novák Katalin a Fidesz politikai történetének első női köztársasági elnökeként került be a köztudatba, és mandátumának kezdetén személyes hitelességével, értékalapú politikai kommunikációjával jelentős társadalmi vonzerőt képviselt. Sokáig úgy tűnt, hogy személyében a konzervatív oldal egy új, szélesebb társadalmi támogatottságot megszólítani képes arcra talált. Azonban az említett kegyelmi döntése végzetesen megrendítette korábbi elfogadottságát, és politikai tekintélyének súlyos sérülését okozta. A botrány óta Novák hallgatásba burkolózott, Orbán Viktor pedig nyilvánosan csak annyit mondott róla: „kár érte.”
