Felszámolja-e a kormány a klímaválság közepén az agrárkutató intézeteket?

Szerző: | 2025. júl. 9. | Elemzés

2025 júliusában a Kontroll.hu drámai címmel adott hírt a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kutatóintézeteit érintő átszervezésekről. A cikk alapjául a Népszava egy korábbi írása szolgált, amely szintén éles hangvételben állította, hogy a növénynemesítés hazai intézményi keretei felszámolás alatt állnak. Azonban a Kontroll.hu cím választása és retorikája olyan  negatív  értelmezést sugall, amely szakmailag több ponton is vitatható.

A valóság ugyanis jóval összetettebb: nem a nemesítési tevékenység megszüntetéséről van szó, hanem egy olyan szervezeti átalakulásról, amely a klímaváltozással összefüggő kihívásokra kíván választ adni korszerű, koncentráltabb kutatási struktúrával. Mindez összhangban áll a MATE nemzetközileg is elismert célkitűzéseivel és a kormányzat agrár- és vízgazdálkodási beruházásaival.

A klímaválság közepén záratják be a magyar agrárkutató intézeteket címen adott ki cikket a Magyar Péter öccsének, Magyar Mártonnak a tulajdonában álló kontroll.hu. A cikk alapját a Népszava 2025. július 3-án megjelent cikke („Gyakorlatilag megszüntetik a növénynemesítést”)szolgáltatta. 

A Kontroll által alkalmazott címadás retorikája és sugalt üzenete azonban több szempontból is vitatható, különösen,ha figyelembe vesszük a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) deklarált küldetését és a nemzetközi elismerésekkel alátámasztott tevékenységét. A MATE egyik kiemelt stratégiai célja éppen az, hogy a magyar agrárium előtt álló klímaadaptációs kihívásokból fenntartható gazdasági lehetőségeket és társadalmi mobilitást teremtsen, miközben a környezeti egyensúly megőrzésére is törekszik. Ez a célkitűzés szorosan összefügg a növénynemesítési és agrárkutatási tevékenységekkel, amelyeket az egyetem különböző telephelyein – például a martonvásári és a gödöllői központokban – folytat.

Tovább árnyalja a képet, hogy a MATE 2023-ban felkerült a Times Higher Education (THE) ranglistájára, méghozzá azon a területen, amely a globális élelmezésbiztonság érdekében legtöbbet tevő egyetemeket rangsorolja. A MATE a világ száz legjobb ilyen profilú egyeteme közé került, ami komoly nemzetközi elismerést jelent, és épp azt bizonyítja, hogy az intézmény agrár- és élelmezési fókuszú tudományos teljesítménye nemzetközi mércével is figyelemre méltó.

Ezek fényében a Kontroll.hu címválasztása szakmailag nem támasztható alá egyértelmű módon. Bár a kutatóintézeti hálózat belső átszervezései és racionalizálása körüli viták valós szakmai és politikai kérdéseket vethatnek fel, nem indokolt azokat oly módon tálalni, mintha a teljes agrárkutatás felszámolásáról vagy a klímavédelem tudatos háttérbe szorításáról lenne szó. Épp ellenkezőleg: a MATE dokumentáltan a klímaváltozásra való válaszadás egyik hazai tudásközpontjaként működik, amit többek között a hazai génmegőrzési programok és precíziós agrárkutatások is alátámasztanak.

A cikk címadása tehát nem csupán leegyszerűsítő, de megtévesztő is lehet az olvasók számára, különösen akkor, ha figyelmen kívül hagyják a MATE klímaadaptációs küldetését és a nemzetközi rangsorok által visszaigazolt teljesítményét. Az ilyen címek inkább politikai pozíciók erősítését, mintsem a valóság tárgyilagos bemutatását szolgálják.

Ezzel párhuzamosan a kormány konkrét, számottevő lépéseket tesz az éghajlati kihívások mezőgazdaságra gyakorolt hatásainak enyhítésére 4,7 milliárd forintos keretből a legkritikusabb vízgazdálkodási beavatkozások zajlanak – kotrás, szivattyúk és átereszek javítása –, annak érdekében, hogy a csatornarendszerekben tartani lehessen a vizet egy történelmi aszályhelyzetben, amikor a Tisza vízszintje 60, a Dunáé 40 százalékkal van a sokéves átlag alatt.

Emellett a kormány 176 milliárd forintot fordított öntözési infrastruktúra fejlesztésére, aminek köszönhetően az öntözött terület 85–86 ezerről 150 ezer hektárra nőtt, és több mint 350 ezer hektár vízháztartása javult. Ezek a beruházások épp azt mutatják, hogy a klímaváltozás következményeire való reagálás nemcsak napirenden van, hanem stratégiai szinten zajlik.

A kontroll.hu cikke tehát egy politikailag motivált értelmezést tükröz, amely figyelmen kívül hagyja mind a MATE nemzetközi szakmai pozícióját, mind a kormány vízügyi és agrárinfrastruktúra-fejlesztési erőfeszítéseit. A valóság az, hogy a klímaváltozás kezelésére tett kormányzati és intézményi lépések nem elhanyagolhatók, és éppenséggel alátámasztják: a klímaválságot nem veszik félvállról, hanem érdemi, gyakorlati válaszokkal igyekeznek kezelni.

A Népszava cikke súlyos állításokat fogalmaz meg a Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem (MATE) intézkedéseivel kapcsolatban, azonban a helyzet szakmai értékelése alapján kijelenthető: a cikk következtetései túlzók, és számos ponton nem felelnek meg a tényszerű valóságnak.

A cikk egyik fő állítása, miszerint a MATE „bezárja” a növénynemesítéssel foglalkozó kutatóintézeteit, nem állja meg a helyét. Valójában nem felszámolásról, hanem egy átfogó, intézményi szintű szerkezeti átalakításról van szó, amelynek célja az erőforrások koncentrálása, a párhuzamosságok csökkentése és a modern kutatási irányok – például a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás – előtérbe helyezése. A karcagi kutatóállomás például a jövőben kifejezetten a klíma-adaptív fajták vizsgálatára és fejlesztésére specializálódik, ami éppenséggel megerősíti, nem pedig gyengíti a nemesítői tevékenység stratégiai jelentőségét.

A cikk állításai több ponton támaszkodnak névtelen forrásokra, illetve olyan következtetésekre, amelyek mögött nem szerepel hivatalos adat, empirikus kimutatás vagy intézményi nyilatkozat. Ilyen például az a felvetés, hogy az átszervezések célja valójában az ingatlanvagyon értékesítése. A cikk úgy fogalmaz, hogy: „a Népszavának nyilatkozó szakemberek attól tartanak, a leépítés valódi motivációja az, hogy a kutatóintézetek területeit értékesíteni tudják.” Az efféle inszinuációk mögött sem közbeszerzési dokumentumok, sem hivatalos költségvetési kimutatások nem szerepelnek – így ezek szakmailag nem tekinthetők megalapozott vádaknak. Az átszervezések a modellváltással is összefüggésben voltak, ennek kapcsán ipari együttműködéseket és üzleti potenciállal bíró innovációt támogató életpályamodell és ösztönzőrendszer kerül bevezetésre a kutatói állomány számára.

Fontos körülmény az is, hogy a hazai genetikai állomány védelme – amely korábban törvényi szinten is rögzített volt – a MATE aktuális kutatási stratégiájában továbbra is szerepel. Az, hogy ez már nem szerepel jogszabályi előírásként, nem jelenti azt, hogy az intézmény szakmai elköteleződése megszűnt volna. A meglévő nemesítési programok – így többek között a szikár, szárazságtűrő fajták fejlesztése – továbbra is folyamatban vannak, csak éppen más szervezeti keretek között.

Összességében a Népszava által felvázolt kép a szakmai realitás ismeretében nem tartható. A kutatóintézetek újraszervezése egy komplex, többéves folyamat része, amely nem a hazai agrártudomány leépítését, hanem korszerűsítését célozza. A nemesítési tevékenység nem szűnt meg, hanem specializáltabb formában, új célok mentén működik tovább. Az egyoldalú, szenzációs hangvételű megközelítés helyett érdemes a tényekre és a szakmai folyamatokra alapozva értékelni a változásokat.

A Kontroll.hu által közölt cikk fő állítása – miszerint bezárják az agrárkutató intézeteket a klímaválság közepén – szakmailag nem megalapozott és félrevezető. A MATE-nél zajló szerkezeti átalakítás célja nem a kutatás leépítése, hanem az agrárkutatás és növénynemesítés korszerűsítése és specializálása, különös tekintettel a klímaadaptációs feladatokra. A Népszava cikkére alapozott  állítások – többek között az ingatlanértékesítési szándék vádja – nem támaszthatók alá érdemi dokumentumokkal, és inkább politikai, semmint szakmai szándékot tükröznek. Ezzel szemben a MATE dokumentáltan a klímaváltozás elleni küzdelem hazai tudásközpontja, amit nemzetközi rangsorok és génmegőrzési programok is igazolnak. A kormányzat részéről pedig jelentős forrásokat mozgósítottak az öntözési infrastruktúra és vízgazdálkodás fejlesztésére. Mindezek alapján a valóság nem a kutatás háttérbe szorítása, hanem annak új alapokra helyezett megerősítése irányába mutat.

Források:

https://kontroll.hu/cikk/belfold/2025/07/05/a-klimavalsag-koezepen-zaratjak-be-a-magyar-agrarkutato-intezeteket

https://nepszava.hu/3285881_magyar-agrar-es-elettudomanyi-egyetem-kutatointezet-leepites-novenynemesites

https://uni-mate.hu/mate-2030

https://kormany.hu/hirek/a-magyar-kormany-nem-nezi-tetlenul-a-kialakult-aszalyhelyzetet

Magyar Péter antidemokratikus úton akar demokráciát

Magyar Péter antidemokratikus úton akar demokráciát

Az Europion kutatta: „Magyar Péter egyik első követelése volt, hogy az előző kormány által kinevezett közjogi méltóságok – Köztársasági Elnök, Kúria elnöke stb. – mondjanak le tisztségükről. A felmérés eredményei szerint a Tisza-szavazók szinte egyöntetűen helyesli a...

bővebben