Meglepő állásfoglalás hangzott el néhány nappal ezelőtt az Ötpontban podcastban, ahol Krekó Péter politológus, szociálpszichológus Az ELTE PPK docense, tulajdonképpen kiállt a szuverenitásvédelem mellett. No, persze nem egészen úgy, ahogy kormánypárti szereplők tenni szokták. Ő arról beszélt, nagyon is valószínűnek tartja, hogy külföldi beavatkozás alakítja majd a 2026-os magyar választásokat. A Telex összefoglalója szerint a beszélgetés egy pontján így fogalmazott: „Ha azt láttuk, hogy Romániában ilyen intenzíven avatkozott be, és történt Oroszország részéről szervezett beavatkozás, amelynek jelentős hatása volt a választói döntésekre, ez tagadhatatlan, és akkor az a helyzet, hogy ilyen szervezett beavatkozásra itthon is számíthatunk.” Nézzük meg, milyen igazságtartalma lehet ennek az állításnak!
Mármint ugye a jövőbe nem láthatunk, így azt egyelőre nem tudjuk megmondani, mit és hogyan tesz majd jövőre Oroszország, ám a múlttal kapcsolatban vannak ismereteink, amelyekből vonhatunk le következtetéseket, Kezdjük talán azzal, mi történt Romániában? A válasz elég egyszerű. Nem tudjuk. Amit tudunk az annyi, hogy körülbelül tíz éve újra és újra felbukkannak olyan vádak, hogy az oroszok így vagy úgy beavatkoznak Romániában. Több román és európai biztonságpolitikai szervezet jelezte például, hogy orosz hátterű vagy Moszkva-narratívát közvetítő médiumok próbálják befolyásolni a román közvéleményt. Ezek gyakran nem hivatalos csatornák, álprofilok, álhírportálok, közösségi médiás oldalak (pl. Sputnik Moldova, Russia Today) román nyelvű változatai). E médiaaktivitásoknak a célja többnyire valamilyen hangulatkeltés a „nyugati elit” lejáratása, EU- és NATO-ellenes narratívák erősítése, illetve Moszkva-barát politikusok támogatása. Ám azért ezzel az állítással is óvatosan kell bánni. Annyi mutatható ki ugyanis, hogy a 2014-es és 2019-es választások során egyfelől gyakrabban támogatták a Szociáldemokrata Párt (PSD) jelöltjeit másfelől Klaus Iohannis lejáratását segítették azok az oldalak, amelyek máskor is orosz narratívákat közvetítettek.
Arra azonban nincs bizonyíték, hogy az orosz titkosszolgálat közvetlenül beavatkozott volna a választás technikai lebonyolításába, például hackeléssel vagy választási eredmények manipulálásával. Nem ismert dokumentált kapcsolat egyetlen román elnökjelölt és az orosz kormány vagy titkosszolgálat között. És nem történt hivatalos vádemelés vagy eljárás román állampolgár vagy politikai párt ellen orosz támogatás elfogadása miatt.
Úgy tűnik, Krekó Péter Romániára hivatkozva mendemondákra alapozza állításait! De menjünk egy picit tovább! Időnként felmerül ugyanis, hogy az orosz titkosszolgálat Moldvában vagy Grúziában polgári tiltakozásokat generált, vagy támogatott politikai erőket esetleg beavatkozott a választásokba. Be sem erre, sem arra nincs bizonyíték,hivatalos beismerés nem ismert. A legsúlyosabb ilyen típusú vád az amerikai elnökválasztási kampányokkal kapcsolatban merült föl, de ma már nagyon úgy tűnik, hogy ezek is megalapozatlanok voltak. 2016-ban az úgynevezett Mueller-jelentés megállapította, hogy Oroszország „átfogó és rendszerszerű” kampányt folytatott a Facebookon és más platformokon keresztül, melynek célja Trump előnyének támogatása és Clinton hitelének rontása volt. Azaz megint csak azt látjuk, hogy Oroszország részéről megjelent egyfajta médiaaktivitás, de sem a Mueller-jelentés, sem más nemzetbiztonsági eljárás nem talált bizonyítékot arra, hogy a Trump-kampány összejátszott volna az oroszokkal vagy arra, hogy az orosz szolgálatok közvetlenül manipulálták volna a választási eredményeket vagy a voksokat.
Mindent összevetve úgy tűnik, hogy a közvetlen orosz beavatkozással kapcsolatos felvetések csupán álhírek, céljuk a kampány befolyásolása, a politikai ellenfél lejáratása.
Az azonban tény, hogy Oroszország részéről tehát erős médiaaktivitás tapasztalható mindazokban az ügyekben, amelyeknek Moszkva szemszögéből nemzetpolitikai jelentősége lehet, pontosan olyan erős aktivitás, mint az USA vagy az Európai Unió részéről. Ha Krekó Péter úgy gondolja, hogy az ilyen médiajelenlét helytelen és káros, akkor nyilván támogatja a Szuverenitásvédelmi Hivatal munkáját, amelyik a közelmúltban azt tárta föl, hogy kb. 23 milliárd forintnyi külföldi támogatás áramlott amerikai és brüsszeli forrásokból olyan médiumokhoz (pl. Telex, 444, Átlátszó), melyek a hivatal szerint „politikai nyomásgyakorlásra”, illetve a finanszírozó igényeinek megfelelő narratíva erősítésére használták fel ezeket az összegeket. Éppen úgy, ahogy az orosz érdekeltségekbe tartozó médiumok erősítették az orosz narratívákat.
