Greta Thunberg és néhány influenszer/aktivista társa a napokban egy segélyszállítmánynak feltüntetett rakományt kísérve próbált bejutni tengeri úton a Gázai övezetbe. Állításuk szerint céljuk humanitárius volt: segélycsomagokat vinni a háború sújtotta területre. Az izraeli haditengerészet figyelmeztetés után elfogta, majd rövid őrizet után visszafordította a társaságot. Az esemény nyomán számos nemzetközi sajtóorgánum vádolta jogsértéssel az izraeli kormányt. A Reuters beszámolója szerint például “Greta Thunberg azt állítja, emberrablás áldozatául esett”. Elemzésünkben utánajártunk, tényleg nemzetközi jogot sértett-e Izrael, Greta Thunberg csapatának visszautasításával.
A Politico és az AP egyaránt idéz olyan narratívákat, melyek szerint a Thunberg-féle aktivista csoportot „elfogták” vagy „elrabolták” (Politico: “abducted at sea”, AP: “detained”), és hogy a Gázába szánt segélyeket Izrael „kollektív büntetést” alkalmazva tudatosan akadályozza,. A BBC ugyanakkor óvatosabban fogalmaz, inkább a résztvevők állításait idézve számol be az eseményekről. Ezzel szemben Izrael hivatalos álláspontja és az események tényszerű rekonstruálása is más képet mutatnak.
A valóság: elrablás helyett – figyelmeztették, megállították, ellátták, és hazaküldték őket
A Jerusalem Post cikke szerint a “flottilla” résztvevőit – köztük Thunberget – többször figyelmeztették, hogy a Gázai övezet izraeli blokád alatt áll, és bármilyen megközelítési kísérlet jogellenesnek minősül. A szervezők ennek ellenére elindultak – sőt, előre felvett videókkal és jól koreografált sajtóanyaggal készültek a letartóztatásukra, ami arra utal: ez a humanitárius akció helyett sokkal inkább média-provokáció volt.
Miután az izraeli haditengerészet feltartóztatta őket, a nyugati sajtóban sokszor fogolyként ábrázolt szerep helyett a háborús övezetből hazaküldött civileket láthattunk: nem kerültek börtönbe, hanem élelmet kaptak, orvosi vizsgálaton estek át, és hazaküldték őket. Ami az általuk hozott „segélyt” illeti: az néhány doboznyi (valóban nem katonai célú) termékből állt, amit Izrael be is szállít Gázába a saját ellenőrzése alatt álló kereskedelmi segélyútvonalakon keresztül – vagyis a „blokkolt segély” narratíva is hamis.
A blokád: jogszerű védekezés egy háborús övezetben
A Gázai övezet tengeri blokádját Izrael 2007 óta tartja fenn, biztonsági okokra hivatkozva, miután a Hamász átvette a hatalmat a területen. A blokád nemzetközi jogi értelemben nem egyértelműen jogsértő – ezt az ENSZ által felkért Palmer-jelentés is megerősítette 2011-ben, amely szerint a blokád jogszerű, ha célja megakadályozni a fegyverek bejutását a Hamászhoz.
Thunberg és csapata tehát nem csupán megsértette egy szuverén állam hadijogi intézkedéseit, hanem aktív háborús övezetbe próbált illegálisan belépni – miközben tisztában voltak vele, hogy ez provokációnak minősül. A figyelmeztetések ellenére a „flottilla” útnak indult, a kamerák forogtak.
Ráadásul a fedélzeten előre rögzítettek egy dramatizált „elrablási” videót – amit még az akció megkezdése előtt nyilvánosságra is hoztak. Ez aláássa az áldozatnarratívát.
A környezetvédő a tengerbe dobta a telefonját.
Thunbergék – saját bevallásuk szerint – a bizonyítékokat is megpróbálták eltüntetni, mielőtt őrizetbe vették volna őket. Ez nem az ártatlan humanitáriusok viselkedése – hanem a tudatos politikai performansz része.
Thunberg kampányában egy szó sem esett a Gázában fogvatartott 56 izraeli túszról, akiket a Hamász továbbra is a föld alatt rejteget. Nem szólt a gázai civilekről, akiket a Hamász használ élő pajzsként, vagy akiket saját oldalukon kínoznak meg. Ehelyett a világ figyelmét arra irányította, hogy őt – egy biztonságosan visszafordított, ellátott európai aktivistát – hogyan „érte jogsértés”. A BBC szerint a hajón volt némi orvosi felszerelés és alapélelmiszer, de mennyiségében és jelentőségében messze elmaradt a valódi segélyszervezetek tevékenységétől. Az aktivisták sokkal több figyelmet fordítottak a médiaesemény “megzenésítésére”, mint a rászorulók valódi segítésére.
Egy kamerákkal felszerelt aktivistaflottilla nem pótolja a diplomáciát, a logisztikát, vagy a felelősségteljes segélyszállítást. És pláne nem képes erkölcsi példaként viselkedni, ha közben figyelmen kívül hagyja a konfliktus összetettségét, és egyoldalúan démonizálja valamelyik felet. Izrael nem rabolta el Greta Thunberget. Visszautasított egy provokációs kísérletet, amely már szándékában sem humanitárius, sokkal inkább médiát provokáló esemény volt. Az izraeli hatóságok a nemzetközi jog keretein belül, arányosan és előre bejelentetten jártak el.
