Pártcsaládi ellentét – Az RMDSZ valóban a Fidesznek kémkedik az Európai Néppártban?  

Szerző: | 2025. máj. 28. | Elemzés

Magyar Péter, az „Egymillió lépés a békéért és összefogásért” elnevezésű túrájának végén Nagyváradon tartott sajtótájékoztatóján bírálta az erdélyi magyarság pártját,  arról beszélve hogy az Európai Néppártban az RMDSZ a Fidesznek „kémkedik”. Mivel ez a pártcsalád és a Fidesz viszonyának alakulását ismerve elég súlyos vád,  utánajártunk mire alapozhatta azt a Tisza Párt vezetője.

A pártelnök érkezésekor a Romániai Magyar Demokrata Szövetség képviselői nem jelentek meg a Kőrös-parti városban, amit a Tisza Párt elnöke úgy magyarázott: az RMDSZ a Fidesszel működik együtt, a Fidesz kottájából játszik, és csak azért van az Európai Néppárt EP-frakciójában, hogy „kémkedjen”. 

Az RMDSZ képviselői ott ülnek, ahol a Tisza képviselői, a Néppártban, ennek ellenére őket nem hazaárulózza a Fidesz. Egyedül az RMDSZ magyar képviselői szavaztak nemmel, amikor a Tisza csatlakozott a Néppárthoz. Amiatt van amúgy ott az RMDSZ még mindig, hogy kémkedjen, és a háttérből tudja húzogatni a Fidesz a szálakat

– fogalmazott az ellenzéki pártvezető. 

Az RMDSZ éles szavakkal utasította vissza a vádakat, Csoma Botond, a párt szóvivője például azt mondta a különös vádról: „Ez elsősorban Magyart minősíti, valószínűleg magából indul ki, amikor kémnek nevezi az RMDSZ-t, köztudott, hogy a lehallgatások terén nagy tapasztalata van.” 

Tegyük hozzá, Magyar később igyekezett átkeretezni szavait, hiszen végülis politikai pozíció szerzésért jött Erdélybe,  ebből a szempontból pedig nem szerencsés az erdélyi magyar közösség domináns pártjának ilyen erősen elnagyolt megtámadása. A Tisza-barát sajtó, például a párthoz legközelebb álló orgánum, a Kontroll, azóta is ismételgeti, hogy a párt kész lenne együttműködni a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel, akkor is, ha vezetői nem cserélődnek le a közeli jövőben. (Ami persze azt is jelenti, hogy azért egy tisztújításnak jobban örülne a Tisza Párt.)

Akár így, akár úgy, a néppárton belül valóban nem indult felhőtlenül a két szervezet viszonya. 2024 júniusában az RMDSZ EP-képviselői nem támogatták a Tisza Párt felvételét az Európai Néppárt frakciójába. Winkler Gyula, az RMDSZ EP-képviselője erkölcsi és politikai okokra hivatkozva indokolta a döntést. Ezután viszont egy “együttszavazás” következett. Az Európai Parlament 2025 április 3-án fogadta el a 2026-os uniós költségvetés prioritásait meghatározó iránymutatásokat. Az állásfoglalás ugyan nem kötelező erejű, de iránymutatással szolgál az Európai Bizottság számára, amely júniusban terjeszti elő a jövő évi költségvetési javaslatot. 

Az állásfoglalás elsősorban az európai védelmi ipar fejlesztését, a gazdasági ellenállóképesség növelését, hangsúlyozta a zöld és digitális átállás, valamint a civil társadalom és média támogatásának jelentőségét, valamint a migráció és határvédelem kérdéseit tárgyalta, ám egyúttal üdvözölte azt a 35 milliárd eurós pénzügyi támogatási keretet, amely Ukrajna helyreállítását, modernizációját és EU-integrációját segítené.

A javaslatot az EPP, a szociáldemokraták (S&D), a liberálisok (Renew) és a zöldek frakciója támogatta. Az RMDSZ és a Tisza Párt képviselői egyarát igennel szavaztak, összhangban az EPP hivatalos álláspontjával.

Ezzel szemben volt két olyan szavazás, ahol a különbség is megmutatkozott. Nemcsak a Tisza és az RMDSZ között, de az erdélyi magyarok pártja és a Fidesz között is. Az RMDSZ ugyanis, mint a román kormánykoalíció része, követve a romániai kormányzati álláspontot, jellemzően Ukrajna támogatására szavaz, illetve rábólint minden Oroszország elleni szankcióra. Magyar Péter pártja azonban ezekben a kérdésekben is úgy viselkedik, mintha nem párt lenne, hanem hatalom-szerzési projekt: nem szavaz vagy tartózkodik, minden olyan kérdésben, amelyben az egyértelmű állásfoglalás ronthatja a választási esélyeit. 

Ennek az elvnek megfelelően viselkedett 2024. szeptemberében, amikor az Európai Parlament Oroszországgal szembeni további gazdasági szankciókról szavazott. Az RMDSZ képviselői támogatták a szankciókat, míg a Tisza Párt képviselői tartózkodtak. Hasonló felelősség-kerülés jellemezte a Tisza-frakció döntését 2024. októberében, amikor az Európai Parlament egy Ukrajnának nyújtandó, legfeljebb 35 milliárd eurós hitelről szavazott. Míg az RMDSZ képviselői, a román külpolitika irányvonalának megfelelően, de a magyar külpolitikával szemben támogatták a javaslatot, addig a Tisza Párt képviselői tartózkodtak, illetve Magyar Péter nem is vett részt a szavazáson. A párt közleménye szerint a tartózkodás oka az volt, hogy a határozat bizonyos, a fegyver-beszerzésekre és szállításra vonatkozó pontjaival nem értett egyet, ám hogy a tartózkodás valódi oka nem inkább a szavazatmaximalizálásra való törekvés volt-e, azt természetesen csak gyaníthatjuk. 

Az azonban egészen biztos, hogy szemben Magyar Péter állításával, az RMDSZ sem a Néppártban, sem az Európa Parlamentben nem játszik a Fidesz kottájából.  

Döntéseiket, hasonlóan nyilván az összes párthoz, sok összetevő befolyásolja. Magyar Péter kijelentése inkább tűnik egy nem túl jól átgondolt és időzített zsigeri reakciónak.

Magyar Péter antidemokratikus úton akar demokráciát

Magyar Péter antidemokratikus úton akar demokráciát

Az Europion kutatta: „Magyar Péter egyik első követelése volt, hogy az előző kormány által kinevezett közjogi méltóságok – Köztársasági Elnök, Kúria elnöke stb. – mondjanak le tisztségükről. A felmérés eredményei szerint a Tisza-szavazók szinte egyöntetűen helyesli a...

bővebben