Magyar Péter szerint az ukrán csatlakozás nem időszerű. A közelmúltban az ATV Egyenes beszéd című műsorában (A videón 6:10-től) beszélt arról, mennyire nem tartja realitásnak keleti szomszédunk gyors csatlakozását az Európai Unióhoz. Ugyanakkor számos olyan vezető uniós politikus, akik a Tisza Párt szövetségeseinek számítanak az európai politikában Magyar Péter állításával homlokegyenest ellentétes dolgokról beszél.
A műsorvezető felvetésére, miszerint Ursula von der Leyen úgy véli, Ukrajnát 2030-ig fel fogják venni az Unióba, Magyar gúnyosan ismételgette: „Oh, persze, oh, persze, igen…” ,végül Rónai Egon kérdésére, hogy támogatná-e Ukrajna uniós csatlakozását, annyit mondott: „a háborúban álló ország jelenleg nem felel meg a felvételi kritériumoknak, ezért senki nem gondolhatja komolyan, hogy ez releváns kérdés.”
Ezzel szemben Ursula von der Leyen a februári kijevi csúcstalálkozón kifejtette, hogy Ukrajna már 2030 előtt csatlakozhatna az Európai Unióhoz. Az Európai Bizottság elnöke elégedett Ukrajnával, és szerinte jelentős lépéséket tettek az ukránok az uniós csatlakozáshoz.
A Magyar Nemzet így foglalja össze a politikusasszony nyilatkozatát: “Ursula von der Leyen a kijevi „Támogassuk Ukrajnát” plenáris ülésen beszélt az uniós csatlakozás lehetőségéről. Az Európai Bizottság elnöke az ukrán vezetés eddigi reformtörekvéseit dicsérte és kilátásba helyezte a 2030 előtti EU-csatlakozást. „Nagyon nagyra értékelem a meglévő politikai akaratot. Azt is mondhatnám, hogy Ukrajna érdemalapú csatlakozási folyamata, ha továbbra is ebben az ütemben és ezen a minőségi szinten halad, akkor már 2030 előtt is megvalósulhat”
Az Európai Bizottság elnökének szavai az elemzők szerint válasz volt Gitanas Nausėda litván elnök felvetésére, aki szerint az Európai Unió bővítésének ütemét fel kell gyorsítani.
„Európa biztonsága Ukrajna biztonságától függ. Ezért gyorsítani kell Ukrajna csatlakozását az EU-hoz. Én 2030. január 1-jét javaslom céldátumként”
– javasolta korábban Nausėda.
Az Európai Tanács elnöke, Antonio Costa szintén támogatta az ötletet, és hangsúlyozta, hogy Ukrajna uniós tagsága a jövőbeli biztonsági garanciák egyik legfontosabb pillére lehet.
Manfred Weber néppárti frakcióvezető egy brüsszeli sajtótájékoztatón jelentette ki: „mi vagyunk Ukrajna támogatásának pártja”. A Népszavának még 2024. április 24-én nyilatkozva ugyancsak leszögezte: „Három alapvető feltételünk van, amelyet mindenkinek, aki hozzánk akar tartozni, be kell tartania: Európa, Ukrajna és a jogállamiság pártján kell állnia. Ezek az EPP-család alapelvei.” Amiből persze nem következik Ukrajna gyorsított felvétele az Európai Unióba, de Weber, illetve a pártcsalád lépései mind arra mutatnak.
Mindezenközben a The Kyiv Independent március 19-én arról is beszámolt, hogy Svédország, Finnország, Dánia, Lettország, Litvánia és Észtország külügyminiszterei közös levélben sürgették az EU-t, hogy tegyen konkrét lépéseket Ukrajna csatlakozásának felgyorsítására.
A lap a Politico március 18-án megjelent írására hivatkozva így ismerteti az északi és balti országok levelét: a külügyminiszterek felszólították Brüsszelt, hogy terjesszen elő „konkrét javaslatokat arra vonatkozóan, hogyan lehet határozottan előmozdítani Ukrajna csatlakozási folyamatát”.A lap emlékeztet arra, hogy eddig is gyorsan haladtak a tárgyalások, hiszen Ukrajna 2022-ben kérte az EU-tagságot, és hónapokon belül megkapta a tagjelölt státuszt. A csatlakozási tárgyalások 2024 júniusában kezdődtek, az európai vezetők 2030-at tűzték ki célul Ukrajna potenciális csatlakozására. „Megerősítve teljes és egyértelmű elkötelezettségünket Ukrajna EU-tagsága mellett, a csatlakozási folyamat felgyorsítására szólítunk fel” – áll a külügyminiszterek levelében. „Eljött az idő, hogy ambiciózus és hatékony döntéseket hozzunk ezzel kapcsolatban” – követelik az északi diplomaták.
Összességében elmondható, hogy az Európai Unió vezetőinek, illetve több tagállam vezető diplomatáinak ismétlődő nyilatkozatai erős szándékot tükröznek Ukrajna mielőbbi csatlakozásával kapcsolatban. Céldátumként a 2030-as év többször is felmerült, ám ezek a nyilatkozatok nincsenek tekintettel arra, hogy az orosz-ukrán háború addigra befejeződik-e. Úgy tűnik, a politikusok a háborús helyzettől teljesen elkülönítve, attól függetlenül kezelik az ukrán EU-csatlakozás kérdését. Magyar Péternek, mint minden felelős politikusnak mindezzel számolnia kellene, amikor Ukrajna és az EU jövőbeni kapcsolatait latolgatja.
