Magyar Péter a 2024-es közéleti berobbanása óta ellentmondásos, konfliktusoktól sem mentes viszonyt ápol az úgynevezett hagyományos sajtóval. A pártoktól korábban megszokott, kölcsönösen gyümölcsözőnek szánt együttműködésre törekvő stratégiával szemben a Tisza Párt elnöke inkább a médiával való „hadviselést” választotta, a velük való konfliktusokat pedig igyekszik a napirend formálás eszközeként is alkalmazni. Az utóbbi években a közösségi médiumok térnyerése a politikai tájékozódás terén minden korábbi várakozást felülmúlt, mára ezek a platformok váltak a tájékozódás elsődleges forrásaivá. A Tisza Párt vezetője minden jel szerint felismerte ezt az átrendeződést, és politikai színrelépése óta saját maga építi a maga narratíváját az online térben, miközben tudatosan távolodik a hagyományos médiumoktól, akik a teljesen önálló narratíva építésben értelemszerűen akadályoznák. Ez az eltávolodás azonban egyáltalán nem mentes a feszültségektől és a kiélezett konfliktusoktól. Sőt, az elmúlt másfél év történései alapján kijelenthető, hogy a rendszerváltás óta nem volt példa ilyen mértékű konfliktusokkal terhelt szembenállásra egy politikai párt vezetője és a hagyományos média között.
A Tisza Párt vezetőjének sajtóhoz való viszonyát talán az az eset szimbolizálja a legjobban a mikor 2024 novemberében több szerkesztőséghez is eljutottott – titokban készült – hangfelvételen durva, fenyegető kifejezésekkel illette az újságírókat. A 444.hu és az Index munkatársait trágár módon szidalmazta, a Hír TV dolgozóit pedig egyenesen „a Dunába lökné” – hangzott el a felvételen, amelyet a politikus volt élettársa, Vogel Evelin rögzített. Akkoriban még több kormány-szkeptikus közéleti orgánum és megmondóember is Magyar Péter védelmére kelt, mondván az elhangzott kijelentések egy magánbeszélgetés részei voltak, ezért politikailag nem kérhetők rajta számon. A következő hónapok eseményei során a felvételeken érzékelhető rosszindulat és erősen kritikus hozzáállás azonban a gyakorlatban is megmutatkozott immáron a nyilvánosság előtt.
Szintén nagy port kavart amikor Magyar felpattant és otthagyta az ATV Egyenes Beszéd című műsorát, miután Rónai Egon egy dossziét adott át neki, amely azt dokumentálta, hányszor hívták meg korábban vendégként. (Reakcióként arra, hogy Magyar keveselte megszólalási lehetőségeit a csatornán) Egy felmérés szerint a válaszadók 79%-a hallott az incidensről, de csupán 26% tartotta helyesnek Magyar viselkedését. Az NMHH vizsgálatot indított az interjú kapcsán, de végül nem állapította meg az emberi méltóság megsértését vagy jogsértő műsorvezetői véleménynyilvánítást. Az eset jelentőségét az adta, hogy ez volt az első alkalom, amikor Magyar Péter a nyilvánosság előtt egyértelműen elveszítette az önuralmát – amit politikai ellenfelei a felkészületlensége és alkalmatlansága jeleként értelmeztek. Emellett ez volt az első nyilvános, frontális konfliktusa egy vele egyet nem értő újságíróval.
Az incidenst folytatása még botrányosabbra sikeredett, annyira, hogy már a hatóságok figyelmét is felkeltette. Magyar Péter ugyanis nem sokkal a műsorból való kivonulása után közösségi információkat tett közzé az ATV-ről, annak tulajdonosáról, Németh Sándorról, valamint több munkatárs vallási hátteréről, amelyek új szintre emelték a konfliktust. A helyzetet tovább élezte, hogy Morvay Pétert – a csatorna egyik munkatársát – a politikus név szerint is megemlítette, és egykori III/III-as ügynökként azonosította. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság az eset kapcsán jogsértést állapított meg, és felszólította Magyar Pétert, hogy törölje a közzétett adatokat, valamint a jövőben kerülje az ilyen jellegű “adatkezelést”.
Nem ezek voltak az első esetek, amikor Magyar Péter újsütetű ellenzéki politikusként a kormánnyal kritikus médiumokkal konfrontálódott. 2024 márciusában történt az eset, amikor a HVG oknyomozó újságíróját, Dezső Andrást propagandistának titulálta a közösségi oldalán. A szokatlan hangvételű reakciót az váltotta ki, hogy az újságíró megkereste őt egy, a sajtó birtokába került rendőrségi jelentés kapcsán, amely a politikus és volt felesége, Varga Judit között 2020-ban lezajlott veszekedés részleteit rögzítette. Ez az eset jól példázza Magyar Péter kritikus viszonyát a számára kényelmetlen kérdéseket feszegető médiumokkal szemben, akkor is, ha az illető médium semmiképpen nem tartozik a kormánypárti sajtóhoz. Emellett Magyar az elmúlt hónapokban a Telexet is több alkalommal kritizálta élesen, amiért a lap „nem a megfelelő kérdéseket tesz fel, és nem a megfelelő ügyekkel foglalkoznak”. 2025 áprilisában a politikus egy Facebook-kommentben kritizálta az orgánumot, mondván hogy „túl sokat ír Lázár Jánosról”, miközben elhanyagolja a Tisza Párt országjárásáról szóló tudósításokat. Magyar a kommentben gúnyosan nevezte „független sajtónak” a Telexet, megjegyezve, hogy „egy órán belül ez már a harmadik Lázár-cikk, miközben tíz nap alatt csak egy cikk született a Tisza Pártról”. Az ilyen megnyilatkozások nemcsak konfliktus-keresőek, de azt a dilemmát is felvetik, hogy milyen mértékben egyeztethető össze a demokratikus normákkal az, ha egy politikai szereplő közvetlen módon próbál hatást gyakorolni egy lap szerkesztési szabadságára.
Magyar Péter médiával kapcsolatos sajátos elképzeléseit nemcsak az ATV és a Telex tapasztalta meg az ellenzéki orgánumok közül. 2025 februárjában a Tisza Párt elnöke egy meglehetősen viharos interjút adott Gulyás Mártonnak a Partizán műsorában, egy évvel azután, hogy először szerepelt nagy feltűnést keltve ezen a platformon. A másfél órás beszélgetés során egyre több nézeteltérés alakult ki a riporter és a politikus között. Gulyás Márton többször is megpróbálta válaszra bírni a vendégét olyan konkrét, a párt programját érintő kérdéseket feszegetve, mint az adópolitika vagy a kampányfinanszírozás, de Tisza Párt elnökét rendre kitért a válaszadás elől. Amikor Gulyás rákérdezett, mikorra készül el a Tisza Párt programja, Magyar Péter ingerülten reagált, és felelősségre vonta a műsorvezetőt, hogy „miért nem ugyanezt kérdezi a kormánytól”, majd kijelentette, hogy „nem a Tisza Pártot, hanem a Fideszt kellene számon kérnie”. (Egy interjúban, ami a Tisza Párt elnökével készül.) Az interjú hangulata egyre inkább személyeskedő szóváltássá alakult: Magyar Péter élesen bírálta Gulyás Mártont, amiért „túl keményen faggatta”, és azt is kifogásolta, hogy a korábban ígért 40 perc helyett több mint másfél órán át zajlott a beszélgetés. A Partizán-interjú végére szinte nyílt vita bontakozott ki a műsorvezető és a politikus között. Ez az eset is azt a benyomást erősítette meg, hogy a politikus nehezen viseli a kritikus kérdéseket, és még az ellenzéki médiával szemben is hajlamos konfrontatív hangnemet megütni.
A Tisza Párt politikusának azonban kormányhoz közel álló médiumokkal voltak a legkeményebb konfrontációi. 2024 novemberében, egy herendi országjáró rendezvényen a Mandiner riportere, Móna Márk próbált kérdést feltenni a politikusnak, azonban Magyar Péter válaszadás helyett sietve az autójába ült. A beszámolók szerint ekkor az autó ajtaját úgy csukta be, hogy az a riporter kezére zárult. Az esetről videófelvétel is készült, amelyen jól látható, hogy a politikus szándékosan zárta rá az ajtót a riporter kezére, így próbálva lezárni a beszélgetést. Az elmúlt másfél év során Magyar Péter a HírTV stábjával is számos alkalommal konfliktusos helyzetbe került. Egy nyilvános kampányesemény során Futó Boglárka riporternő az Európai Unió és Ukrajna kapcsolatáról kívánt kérdést feltenni Magyar Péternek. Az ellenzéki politikus azonban a tárgyszerű válaszadás helyett, sokak által megalázónak tartott, szexista élű megjegyzéssel kerülte ki a kérdést: „Itt van velünk Bogi is, nem érti meg, hogy foglalt a szívem” – mondta a jelenlévők előtt, sugallva, hogy a riporternő személyes érdeklődést tanúsít iránta. Egy másik esetben a riporternő maga számolt be arról, hogy egy Magyar Péterhez köthető rendezvényen fenyegető légkör alakult ki körülötte, amely végül rendőri beavatkozást tett szükségessé. „Olyan hangulat kezdett kialakulni, ami valóban félelemkeltő volt” – nyilatkozta Futó Boglárka a HírTV híradójának. A csatorna szerint „új szintre emelte az újságírók elleni gyűlöletkeltést Magyar Péter”, ugyanis Futó Boglárka rendszeres, közönség előtti kipécézése már egészen súlyos következményekkel fenyeget. A csatorna szerint a jelenség kezdete óta munkatársukat a rendszeresen zaklatják és fenyegetik a politikus követői online és személyes formában is.
2025 márciusában Strasbourgban, az Európai Parlament sajtótájékoztatóján a Tisza Párt elnöke szóváltásba keveredett a közmédia egyik riporterével, Baraczka Eszterrel. Az eset során Magyar azzal fenyegette meg az újságírót, hogy „az elkövetkező években, kivizsgálják majd a fizetésének a lakhatásának körülményeit”. Az incidens jelentős visszhangot váltott ki, mivel szinte példátlan esetnek számított, hogy egy politikus ilyen drasztikus stílusban próbálja megfélemlíteni a sajtó egyik munkatársát.
Ezek az incidensek is rávilágítanak arra, hogy Magyar Péter kommunikációja több alkalommal is személyeskedő és lealacsonyító megnyilvánulásokat tartalmaz, különösen a sajtó munkatársaival szemben. Mindez arra is utalhat, hogy Magyar nem a kommunikációs tér semleges szereplőiként tekint az újságírókra, hanem olyan „akadályozó tényezőkként”, akik gátolják is őt a politikai narratíva megalkotásában.
Nagy Attila Tibor politikai elemző – aki korábban szintén személyes konfliktusba került Magyar Péterrel, miután a politikus támadó hangvételű kommentekben „vonta őt kérdőre” a februári a Partizán-interjúval kapcsolatos, „számára kedvezőtlen elemzés” miatt – 2025. március 6-án a Mandiner vendége volt. Lentulai Krisztián műsorában az elemző összefoglalta, hogy szerinte melyek a legfontosabb problémák Magyar Péter sajtóhoz fűződő viszonyában. Véleménye szerint, Magyar Péter átfogó jelleggel, „egyáltalán nem bánik jól a sajtóval”, és ebbe az ellenzéki médiumokat is beleérti. Az elemző úgy látja, hogy a média szereplői (kiemelten a közmédia) és a politikus közötti viszony mára szinte áthidalhatatlannak tűnő módon elmérgesedett, és jelenleg még szikrája sem látható a kapcsolat rendezésére irányuló szándéknak. Nagy Attila Tibor továbbá említést tett a Tisza Párt vezetője és Baraczka Eszter konfliktusáról, amely kapcsán megjegyezte, hogy „az ilyen esetekben Magyar hajlamos túllépni a szerepén, ami azzal a veszéllyel jár, hogy olyan kijelentéseket tesz, amelyek túlzott agresszivitásról tanúskodnak”. Példaként hozta fel a februári Partizán-interjút, amely elmondása szerint meglehetősen rosszul sikerült Magyar Péter számára, mivel az ismételten az ellenzéki politikus fegyelmezetlenségét igazolta.
A többi ellenzéki párt médiastratégiája
Magyar Péter médiában való megjelenéseit és konfliktusait érdemes összevetni a többi ellenzéki politikus stratégiájával. Az elmúlt másfél év során a hagyományos ellenzéki pártok egészen más megközelítést alkalmaztak a médiával való kapcsolat alakításában. Míg Magyar Péter gyakran vállalja a konfrontációt, addig a legtöbb ellenzéki vezető látszólag tudatosan kerüli a nyílt összecsapásokat az újságírókkal. Ehelyett inkább arra törekednek, hogy elszigeteljék az általuk kormánypropagandának tartott médiumokat, és közben megnyerjék maguknak az ellenzéki sajtót és azok követőit. Ennek a stratégiának egyik látványos eleme, hogy több ellenzéki párt döntött a közelmúltban a kormányközeli sajtó bojkottja mellett. Az MSZP már 2023-ban hivatalosan is bejelentette, hogy nem kíván tovább asszisztálni a „pártutasításra legyártott” cikkekhez és interjúkhoz, vagyis teljes mértékben bojkottálja a propagandának tartott médiát. Az MSZP „bojkottját” időszakosan követték más pártok is az utóbbi években. A bojkotton túl azonban élesebb atrocitások nem történtek ezen pártok politikusai és a kormányközeli sajtó munkatársai között. Ez a Magyar Péter megjelenése óta eltelt másfél évben sem volt másképp. Ez a hozzáállás is egy tudatos stratégia része, amelynek a célja, hogy az ellenzék kontrollálni tudja saját politikai üzeneteinek megjelenését, kizárva abból minden „torzító tényezőt”. Ennek hátulütője lehet, hogy ezáltal az ország nyilvánosságának nagyjából a felétől elvágják magukat ezen pártok képviselői, miközben a róluk szóló, negatív konnotációjú üzenetek áramlása még ugyanúgy megtörténik a kormányközeli nyilvánosságban. Nyílt és komoly konfrontációra azonban nem került sor ezen pártok részéről a sajtó munkatársaival. Ennek a visszafogottabb magatartásnak lehet az is a magyarázata, hogy a hagyományos ellenzéki pártok számára a média maradt az egyik legfontosabb csatorna a választók elérésére, hiszen saját, országos lefedettségű médiahálózatuk nincs, arra pedig a jelek szerint nem készültek még fel, hogy kizárólag a közösségi médiát használják üzenetük eljuttatására. Éppen ezért alapvető érdekük, hogy megőrizzék a korrekt viszonyt a független sajtóval.
A Tisza Párt 2024-es európai parlamenti választási sikere – a 29,6%-os eredmény – gyakorlatilag sokként érte a hagyományos ellenzéket, amely azóta láthatóan igyekszik alkalmazkodni az új politikai helyzethez, ez pedig részben a pártok médiapolitikájában is tetten érhető. Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere például egy, a HVG-nek adott interjúban arról beszélt, hogy hosszú távon elkerülhetetlen valamiféle együttműködés a Tisza Párttal, mivel szerinte „az ellenzék és a Tisza Párt összefogásának hosszú távon nincs alternatívája”. A főpolgármester szavait idéző lap szerint az ellenzéki oldalon lényegében felismerték, hogy a belső konfliktusok helyett összehangoltabb stratégiára lesz szükségük. Ugyanakkor a háttérben továbbra is zajlik a verseny a médiafigyelemért is. A Demokratikus Koalíció és a Momentum egyaránt próbálja megtalálni saját helyét a „Magyar Péter-show” árnyékában. Gyurcsány Ferenc például többnyire saját közösségi médiás felületein szokott reagálni Magyar Péter aktuális megnyilvánulásaira, finoman jelezve, hogy a politikus konfrontatív stílusa „nem szolgálja a kormányváltás ügyét”. A Momentum ezzel szemben főként szakpolitikai kérdésekre koncentrál, miközben a korrupció témáját folyamatosan napirenden tartják, és különféle politikai performanszokkal, valamint utcai megmozdulásokkal igyekeznek megjeleníteni saját politikai karakterüket Magyar Péterrel szemben. Összességében tehát elmondható, hogy a hagyományos ellenzéki pártok többsége a médiával való bánásmódban óvatosabb és hozzáállást tanúsít. A kormányközeli sajtót – amelyet jellemzően propagandának tekintenek – kizárják az érdemi kommunikációból, míg a kormánykritikus újságírókkal igyekeznek korrekt, együttműködő viszonyt fenntartani.
A sajtó hatalmának hanyatlása a politikában
Magyar Péter médiaszerepléseinek hátterében részben az a felismerés állhat, hogy a hagyományos sajtó ma már jóval kevesebb befolyással bír a politikai folyamatokra, mint korábban. Az elmúlt évek során több olyan trend is megerősödött, amely világszerte, de különösen Magyarországon, gyengítette a média klasszikus „negyedik hatalmi ág” szerepét.
Az egyik ilyen jelenség a hírek iránti érdeklődés és a sajtóba vetett bizalom látványos csökkenése. Egyre többen fordulnak el a hírfogyasztástól, és nő azoknak az aránya, akik tudatosan kerülik a politikai témájú híreket. A 2022-es Digital News Report megállapítása szerint, az utóbbi években sok nyugati országban gyengült a sajtó iránti bizalom. A 46 országot vizsgáló felmérés szerint hazánk is ezen országok közé sorolható. A válaszadók mindössze 20%-a vélte úgy, hogy a média hatékonyan képes ellenőrizni és elszámoltatni a hatalmon lévőket. Ez a szemlélet különösen a fiatalabb generációkra jellemző, mivel ők gyakran már nem olvasnak hagyományos nyomtatott sajtót, nem néznek híradót, hanem inkább online felületekről tájékozódnak, vagy teljesen elfordulnak a politikai hírektől. Így a sajtó által feltárt botrányok és visszaélések már egyáltalán nem váltanak ki olyan mértékű közvéleményformáló hatást, mint akár egy-két évtizeddel korábban.
A közösségi média térnyerése ebben a jelenségben meghatározó szerepet játszik, mivel alapvetően megváltoztatta nemcsak a hírfogyasztási szokásokat, hanem a politikai kommunikációt is. A politikusok ma már képesek közvetlenül, a hagyományos sajtót megkerülve elérni a választóikat a Facebookon, a YouTube-on vagy a TikTokon keresztül. Ez egy merőben új típusú kapcsolatot hozott létre a politika aktorai és a polgárok között. A felmérés szerint ez részben demokratizáló hatású is lehet, mivel olyanokat is bevon a közéletbe, akik egyébként elzárkóznának a hagyományos médiától. Ugyanakkor mindez gyengíti a klasszikus sajtó napirend-alakító szerepét, és ezzel együtt csökkentheti a közügyekben való aktív gondolkodás és szerepvállalás iránti igényt is. Erre a jelenségre jó példa Magyar Péter, aki a megjelenésekor tudatosan döntött úgy, hogy saját közösségi oldalain keresztül fog kommunikál, megkerülve az adott esetben számára kritikusnak tűnő újságírói közvetítést. Mindezen folyamatok eredményeként, a közösségi médiát formáló algoritmusok és véleménybuborékok révén a hagyományos sajtó kritikái gyakran el sem jutnak a választók jelentős részéhez.
Magyar Péter sajtóval való konfliktusai kapcsán, illetve az újságírók és a politika úgy általában is romló viszonya kapcsán felmerül az a kérdés is, hogy ez nem rontja-e az újságírók biztonságát vagy biztonságérzetét? A Media Freedom Rapid Response (MFRR) által közzétett friss európai jelentés szerint az újságírók elleni atrocitások Európában egyáltatlán nem számítanak ritkaságnak – sőt, bizonyos nyugat-európai országokban jelentősen gyakoribbak a fizikai vagy verbális támadások, mint Magyarországon. Az Európai Unió által finanszírozott MFRR projekt 2020 óta gyűjti és követi nyomon az újságírók és szerkesztőségek elleni támadásokat a tagországokban. A projekt 2022-es, „Mapping Media Freedom” című jelentésének adatai kifejezetten riasztó képet festenek. Abban az évben összesen 813 támadást regisztráltak Európa-szerte, amelyek közül 415 EU-tagállamokban történt. A jelentés minden típusú incidenst ide sorol – a fizikai bántalmazástól kedve a verbális fenyegetéseken át az újságírók elleni peres eljárásokig.
A statisztikákban több kirívó példát is találunk. Németországban például 2022-ben jegyezték fel a legtöbb támadást: 87 különálló esetet, összesen 143 újságírót érintve. A német esetek közel 70 százaléka tüntetéseken történt, különösen az oltásellenes és vírustagadó Querdenken mozgalom demonstrációin, ahol a sajtómunkásokat gyakran szóban vagy tettleg is bántalmazták. Franciaországban szintén gyakoriak az ilyen típusú támadások. 2022-ben 51 incidenst regisztráltak, amelyek 77 újságírót érintettek. A franciaországi esetek egy része tömegtüntetéseken – például a sárgamellényes mozgalom rendezvényein – történt, ahol nemcsak tüntetők, de olykor rendőrök is erőszakosan léptek fel a médiamunkásokkal szemben. A fenyegetések és zaklatások szintén gyakoriak az országban.
A jelentés szerint a dél-európai országokban is romlik az újságírók biztonsági helyzete. Olasz újságírók például beszámoltak maffia-fenyegetésekről, valamint politikai szélsőségesek által elkövetett megfélemlítésekről. Görögországban a sajtószabadságot érintő aggályokat váltott ki, hogy újságírókat illegálisan figyeltek meg. Mindezek mellett egyre gyakoribbak az online zaklatások és az újságírók célba vétele dezinformációs kampányok keretében – ez szinte minden európai országban visszatérő probléma. Magyarország ebben az összehasonlításban más képet mutat. A MFRR 2022-es adatai szerint hazánkban mindössze 11 incidenst regisztráltak – ez jóval alacsonyabb szám, mint például Németország vagy Franciaország esetében. Fontos azonban megjegyezni, hogy Magyarországon (az európai átlaghoz képest) viszonylag kevés a tüntetés vagy az olyan közterületi szituáció, ahol újságírók fizikai támadásoknak lennének kitéve.
