Élénk nemzetközi figyelem kíséri Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök magyarországi látogatását, mivel a Nemzetközi Büntetőbíróság tavaly novemberben háborús bűncselekmények gyanúja miatt elfogatóparancsot adott ki ellene. A budapesti látogatással kapcsolatban az Európai Bizottság szóvivője már napokkal ezelőtt leszögezte: minden államnak biztosítania kell a „teljes együttműködést a bíróságokkal, beleértve az elfogatóparancsok azonnali végrehajtását is.” Nem mindenki ért azonban egyet ezzel a véleménnyel.
A Nemzetközi Büntetőbíróság (International Criminal Court) 2002-ben alakult meg, azzal a céllal, hogy ítélkezzen a népirtással, emberiesség elleni bűncselekményekkel, háborús bűncselekményekkel és az agresszió bűntettével gyanúsított egyének ügyében. Magyarország a kor politikai áramlatainak megfelelően csatlakozott a szervezethez és aláírta azt a kötelezettséget, hogy a magyar hatóságok látókörébe került gyanúsítottakat letartóztatják és átadják a bíróságnak.
Ennek ellenére órákkal azután, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság novemberben kihirdette az Netanjahu elleni elfogatóparancsot, Magyarország miniszterelnöke leszögezte: szó sem lehet az izraeli miniszterelnök magyarországi letartóztatásáról. Kijelentette: „garantálja”, hogy az ICC döntésének „nem lesz hatása Magyarországon”.
Amikor az izraeli politikus budapesti látogatásának híre megjelent, Erika Guevara Rosas, az Amnesty International munkatársa közleményében fogalmazta meg álláspontját, amely szerint „Netanjahu miniszterelnök háborús bűnös, akit az éhezéssel, mint hadviselési módszerrel, a civilek szándékos támadásával, valamint az emberiség elleni bűnökkel, azaz gyilkossággal, üldöztetéssel és más embertelen cselekményekkel vádolnak. Magyarország meghívása az állítólagos háborús bűnösnek az ICC semmibevételét jelzi.”
Liz Evenson, a Nemzetközi Büntetőbíróság munkatársa politikailag erősen elkötelezett közleményben foglalt állást az izraeli miniszterelnök budapesti útjával kapcsolatban. „Ha engedélyezné Netanjahu látogatását, ezzel megszegve Magyarország ICC-kötelezettségeit, ez Orbán újabb támadása lenne a jogállamiság ellen.”
A Guardiannek adott nyilatkozatában az ICC azt hangsúlyozta, hogy a tagállamoknak nincs lehetőségük a bíróság döntéseinek mérlegelésére, az ICC-nek kell „egyoldalúan meghatározniuk a bíróság jogi döntéseinek megalapozottságát”, viszont minden országnak jogi kötelezettsége van a bírósági határozatok végrehajtására.
Ugyanakkor az Európai Unióban régóta kérdés, vajon végre lehet-e hajtani a nemzetközi bonyodalmakat is magukkal hozó döntéseket. Spanyolország, Hollandia és Finnország végrehajtanák az elfogatóparancsot, de azért tegyük hozzá, nincs napirenden Netanjahu madridi, amszterdami vagy párizsi látogatása. Velük szemben például Lengyelország az év elején fontosnak tartotta, hogy Netanjahu részt vegyen Auschwitz felszabadításának 80. évfordulóján, míg Németország új kancellárja, Friedrich Merz a múlt hónapban úgy fogalmazott, adott esetben megtalálja a módját, hogy Netanjahu anélkül látogathasson el Németországba, hogy letartóztatnák.
Nos, ennek módját Magyarország is megtalálta: Benjamin Netanjahu csütörtökön kezdődő négynapos hivatalos magyarországi látogatásának első napján Gulyás Gergely a Miniszterelnökséget vezető miniszter bejelentette: Magyarország kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból, mivel az az elmúlt időszakban politikai testületté vált.
