A pártos nemzetközi nyomásgyakorlás legújabb fejleményeként ez alkalommal huszonkét nagykövetség személyzete emelte föl fenyegető mutatóujját, és jelentette be tiltakozását a magyar gyülekezési törvény módosítása ellen. A kezdeményezés mögé idézett hivatkozások viszont inkább a magyar álláspontot erősítik.
Huszonkét nagykövetség, Ausztrália, Ausztria, Belgium, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Németország, Izland, Írország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Hollandia, Norvégia, Lengyelország, Szlovénia, Spanyolország, Svédország, Svájc, Egyesült Királyság fogalmazta meg nemtetszését a magyar gyülekezési törvény módosításával kapcsolatban, amely kimondja, hogy
„tilos az olyan gyűlés megtartása, amely a gyermekek védelméről szóló törvényben meghatározott tilalmat sért”, azaz nem szabad olyan gyűlést tartani, amely szembe megy az alábbi tilalommal: „tilos tizennyolc éven aluliak számára pornográf, valamint olyan tartalmat elérhetővé tenni, amely a szexualitást öncélúan ábrázolja, illetve a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást népszerűsíti, jeleníti meg”.
Némiképp ront a kezdeményezés hatékonyságán és hitelességén, hogy a nagykövetségi tiltakozást nem a szokásos diplomáciai formák szerint, mondjuk tiltakozó jegyzék átadásával, hanem egy semmire nem kötelező közösségi médiumban, a brit nagykövetség X-oldalán jelentették be, de lehet, hogy idővel megkapja a magyar kormány a tiltakozó jegyzéket, esetleg később hazahívják a nagyköveteket vagy más diplomáciai eszközzel is kifejezik rosszallásukat. De a protestálással nemcsak az a baj, hogy az X- vagy Facebook-diplomácia a nemzetközi kapcsolatoknak enyhén szólva komolytalan módja. A nagyobb probléma az, hogy a hivatkozott nemzetközi egyezmények elolvasása után meghökkenve láthatjuk, a megállapodások nem a tiltakozók véleményét, hanem éppen a magyar parlamenti többség döntését igazolják.
Lássuk először is a tiltakozás szövegét:
„Az alábbi nagykövetségeket mély aggodalommal tölti el a 2025. 03. 18-án Magyarországon elfogadott jogszabály, ami korlátozza a békés gyülekezési jogot és a véleménynyilvánítás szabadságát. Ezeket az emberi jogokat az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 19. és 20. cikke, valamint az Emberi Jogok Európai Egyezményének 10. és 11. cikke rögzíti. Elkötelezettek vagyunk minden ember emberi jogainak és alapvető szabadságainak tiszteletben tartása, védelme és érvényesítése mellett, függetlenül a szexuális irányultságtól, a nemi identitástól és a nemi jellemzőktől, valamint az ezen okokon alapuló megkülönböztetés elleni küzdelem mellett.”
És akkor most nézzük meg, mit olvashatunk az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 19. és 20. cikkében!
„19. cikk: Minden személynek joga van a vélemény és a kifejezés szabadságához, amely magában foglalja azt a jogot, hogy véleménye miatt ne szenvedjen zaklatást és hogy határokra való tekintet nélkül kutathasson, átvihessen és terjeszthessen híreket és eszméket bármilyen kifejezési módon.
20. cikk: Minden személynek joga van békés célú gyülekezési és egyesülési szabadsághoz.”
Azt hihetnénk, hogy ez tiszta beszéd, ám az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának van egy pontosító passzusa is, mégpedig a 29. cikk, amely nemcsak az egyén kötelességét rögzíti, (mert a liberális megmondó emberek számára talán meglepő módon az egyénnek kötelességei is vannak a közösség felé), de azokat a szempontokat is, amelyek alapján korlátozhatóak az alapjogok.
„29. cikk: A személynek kötelességei vannak a közösséggel szemben, amelynek keretében egyedül lehetséges a személyiség szabad és teljes kifejlődése.
Jogainak gyakorlása és szabadságainak élvezete tekintetében senki sincs alávetve más korlátozásnak, mint amelyet a törvény kizárólag mások jogai és szabadságai elismerésének és tiszteletben tartásának biztosítása érdekében, valamint a demokratikus társadalom erkölcse, közrendje és általános jóléte jogos követelményeinek kielégítése érdekében megállapít.”
Olvassuk csak el még egyszer ezt a szöveget, és nézzük meg, mi áll ott a társadalom erkölcsével kapcsolatban? Hogy éppen az erkölcsi megfontolás alapján korlátozhatóak a szabadságjogok. Ahogy ott van az is, hogy jogaink gyakorlása során mások jogait, mondjuk a gyermekek egészséges fejlődéshez való jogát is tiszteletben kell tartani.
De lássuk a másik X-diplomaták által hivatkozott dokumentumot is, az Emberi Jogok Európai Egyezményének 10. és 11. cikkét!
10. cikk Véleménynyilvánítás szabadsága
1. Mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához. Ez a jog magában foglalja a véleményalkotás szabadságát és az információk, eszmék megismerésének és közlésének szabadságát országhatárokra tekintet nélkül és anélkül, hogy ebbe hatósági szerv beavatkozhasson. Ez a Cikk nem akadályozza, hogy az államok a rádió-, televízió- vagy mozgókép vállalatok működését engedélyezéshez kössék.
2. E kötelezettségekkel és felelősséggel együtt járó szabadságok gyakorlása a törvényben meghatározott, olyan alakszerűségeknek, feltételeknek, korlátozásoknak vagy szankcióknak vethető alá, amelyek szükséges intézkedéseknek minősülnek egy demokratikus társadalomban a nemzetbiztonság, a területi sértetlenség, a közbiztonság, a zavargás vagy bűnözés megelőzése, a közegészség vagy az erkölcsök védelme, mások jó hírneve vagy jogai védelme, a bizalmas értesülés közlésének megakadályozása, vagy a bíróságok tekintélyének és pártatlanságának fenntartása céljából.
11. cikk Gyülekezés és egyesülés szabadsága
1. Mindenkinek joga van a békés célú gyülekezés szabadságához és a másokkal való egyesülés szabadságához, beleértve érdekei védelmében a szakszervezetek alapítását és az azokhoz való csatlakozásnak a jogát.
2. E jogok gyakorlását csak a törvényben meghatározott, olyan korlátozásoknak lehet alávetni, amelyek egy demokratikus társadalomban a nemzetbiztonság vagy közbiztonság, a zavargás vagy bűnözés megakadályozása, a közegészség, az erkölcsök, illetőleg mások jogai és szabadságai védelme érdekében szükségesek. Ez a Cikk nem tiltja, hogy e jogoknak a fegyveres erők, a rendőrség vagy az államigazgatás tagjai által történő gyakorlását a törvény korlátozza.”
Itt is azt olvashatjuk fehéren-feketén, hogy a véleménynyilvánítás és a gyülekezési jog az erkölcsök, illetve mások jogainak védelme érdekében korlátozhatóak, sőt az egész emberi jogi koncepcióból – például az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 29. cikkéből, amely ugye leszögezi, hogy az embernek „kötelességei vannak a közösséggel szemben, amelynek keretében egyedül lehetséges a személyiség szabad és teljes kifejlődése” – éppen az következik, hogy korlátozandóak is.
Az már csak hab a tortán, hogy az ikszlomaták nyilatkozatában megfogalmazott emberjogi alapgondolat, amelyeket ők így foglalnak össze: minden ember jogait tiszteletben kell tartani „függetlenül a szexuális irányultságtól, a nemi identitástól és a nemi jellemzőktől” konkrétan hamis hivatkozás. Sem az idézett egyezményekben, sem más nemzetközi szerződésben nem szerepel az, hogy valakinek a „szexuális irányultságát, nemi identitását, nemi jellemzőit” nemiségétől elválasztva, vagy határozottabban kellene tiszteletben tartani, mint életmódjának, döntéseinek, vélekedéseinek egyéb elemeit.
Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata erről így fogalmaz:
„Mindenki, bármely megkülönböztetésre, nevezetesen fajra, színre, nemre, nyelvre, vallásra, politikai vagy bármely más véleményre, nemzeti vagy társadalmi eredetre, vagyonra, születésre, vagy bármely más körülményre való tekintet nélkül hivatkozhat a jelen Nyilatkozatban kinyilvánított összes jogokra és szabadságokra.”
Szexuális irányultságról, nemi identitástól, nemi jellemzőktől (nemtől elválasztható módon) szó sincs.
