A Covid-járványt követő években kezdett elterjedni az a pesszimista nézet, hogy a magasba szökő infláció, valamit a külkereskedelmi partnereink gazdasági visszaesése miatt a pangás időszaka fog következni, nincs esély jelentős gazdasági szárnyalásra. A szakértők és elemzők nagy része a strukturális problémákra, az áremelkedés nyomására és a globális kihívásokra hivatkozva nyilvánította kilátástalanná a helyzetet. Az utóbbi időben azonban a kormánypárti médiában egy új narratíva kezdett dominálni: a kormány egy olyan optimista jövőképet mutat, ahol a lakhatási problémák megoldása mellett a reálbérek emelkedése és a gazdasági növekedés fogja jellemezni az idei évet. Az ellenzéki médiumok, és a kormány gazdaságpolitikai intézkedéseivel szemben hagyományosan kritikus szakértők szerint teljesen irreális bármiféle gazdasági meglódulásról beszélni, nemhogy repülőrajtról. Elemzésünkben megnézzük mennyiben működhet a kormány által talált keresletbővítési csodafegyver, újra bizonyíthatja-e a kormány, hogy innovatív gondolatokkal és határozott politikai cselekvéssel meg lehet haladni a tankönyvi indikátorok korlátait.
Az utóbbi időben Nagy Márton gazdasági miniszter komunikációja egyértelmű és határozott: a látszólag borzasztó gazdasági mutatók mögött ott rejtőzik a lehetőség, 2025 áttörést jelentő év lehet, amennyiben a bevezetett reformok és kormányzati intézkedések sikeresen érvényesülnek. A miniszter úgy véli, hogy a hivatalos statisztikák első pillantásra borús képet festenek, ám a kormány által hirdetett átalakulási stratégiák – a beruházások növelése, adóoptimalizálás, az infrastrukturális beruházások és a munkaerőpiac modernizációja – új lendületet adhatnak a gazdaságnak.
A Kormány a „repülőrajt” beindítása és a 2025-re várt 3–6 százalékos növekedés érdekében összeállított 21 pontos akcióterve számos területet érint: a Munkáshitel Program, az Airbnb szigorítása, a lakásbérleti díjak és szerződések szabályozása, valamint a kollégiumi férőhelyek bővítése mellett a fiataloknak szóló lakástámogatás és a vidéki otthonfelújítási program is előtérbe kerül. Emellett a kormány kiemelten kezeli az önkéntes nyugdíjpénztári pénzek lakáscélú felhasználását, a munkáltatói adókedvezménnyel járó lakhatási támogatást, valamint az új lakások 5%-os adókedvezményét. A bankok esetében a lakáshitelkamat-plafon 5%-os szinten tartása szerepel a programban, továbbá a kkv-k beruházásélénkítő programja, a „Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja!” kezdeményezés, az Eximbank kifektetési hitelprogramja, valamint az EU-s kkv-szektor támogatása és az adminisztratív tehercsökkentés is a reformcsomag részét képezi. Ezen felül a Széchenyi Kártya Program beruházási típusú hiteleinek kamatait 3,5 százalékosra csökkentik, valamint az Eximbank exportösztönző hitelprogramjait is újraindítják.
A reformcsomag egyik legnagyobb újdonsága a nagymértékű adócsökkentés, amelyben a családok támogatása kap különös hangsúlyt: 2025 október 1. napjától a háromgyermekes anyák szja-mentessé válnak, amely mintegy 250 ezer családot érint és ezzel együtt évente 170 milliárd forint bevételkiesést jelent a költségvetés számára. Fennmarad továbbá a négy gyermekes anyák szja-kedvezménye is, amely 70 ezer családot támogat, és évi 50 milliárd forintba kerül, valamint 2026-tól várható a két gyermekes anyák szja-mentességének bevezetése. Új elemként említik továbbá a CSED és GYED teljes szja-mentességét is, amely a következő években 30–40 ezer anyát érint, évente körülbelül 10 milliárd forint költséggel.
Emellett a kormány a nagyvállalati gyárépítési programmal – Orbán Viktor miniszterelnök bejelentése szerint akár 100 új gyár létrehozásával – az ipari termelékenység növelését célozza, miközben az infláció és azon belül az élelmiszerinfláció elleni küzdelem is szorosan kapcsolódik a tervhez. A célkitűzések között szerepel a gazdasági növekedésen alapuló bérkonvergencia és a kkv-k méretének megduplázása, amelyek révén a korábbi pesszimista kilátásokat a reálágazatban mért, számszerű javulások váltják fel.Természetesen nem mindenki osztozik a kormány lelkesedésében, meghirdetett 21 pontos akcióterv, amely 2025-re 3–6 százalékos növekedést ígér, számos kritikát váltott ki a szakmai és politikai életben. Az ATV cikke szerint bár Orbán Viktor hangzatos kijelentéseket tesz a gazdasági áttörésről, a valóságban a részletek kidolgozatlanok, és a strukturális, valamint globális kihívások komoly akadályt jelentenek a célok megvalósításában. Az ATV elemzői arra figyelmeztetnek, hogy a politikai retorika – bármilyen ígéretesnek is tűnik – nem helyettesíti a konkrét, végrehajtható intézkedéseket, és a jelenlegi makrogazdasági környezet is számos kockázatot rejt magában.
A Szabad Európa cikke tovább boncolgatja azokat az okokat, amelyek miatt a gazdasági repülőrajt elérése nehézkes lehet. Az elemzők több tényezőt is megemlítenek, többek között a belső strukturális hiányosságokat, a globális piaci ingadozásokat és a reformcsomag részleteinek hiányát. Szerintük a kijelentett célok – bármennyire is ambiciózusak – csak akkor válhatnak kézzelfoghatóvá, ha a kidolgozásban és a végrehajtásban sikerül leküzdeni ezeket az akadályokat.
A 444.hu kritikus cikke pedig arra utal, hogy az Orbán Viktor által hangoztatott „fantasztikus repülőrajt” retorikája politikai propaganda, nem pedig egy reális gazdasági stratégia. Az írás szerint a tényleges gazdasági környezet – különösen az inflációs nyomás és a strukturális problémák – sokkal komplexebb, mint ahogy azt a politikai kommunikáció sugallja, és a jelenlegi intézkedések hiányosságai miatt a megfogalmazott ígéretek kockázatosak.Ezzel szemben azonban a legfrissebb KSH-adatok alapján az átlagbér jelentős emelkedést mutat: 2023-hoz viszonyítva 2024-ben a bruttó átlagkereset 13,2 százalékkal, mintegy 647 ezer forintra nőtt. A masszív béremelkedés mellett a tavalyi infláció a toleranciasávon belüli, 3,7 százalékos szinten maradt, ami 16 hónapja tartó dinamikus reálbér-emelkedést eredményezett. Bár az év eleji újraárazódások miatt januárban 5,5 százalékra emelkedett az infláció, a fizetések növekedése várhatóan kompenzálni fogja a drágulást, így fennmarad a reálbér-növekedés. E folyamat nemcsak a fogyasztók vásárlóerejét növeli, hanem az egész gazdasági rendszer számára is pozitív, GDP-növelő hatással bír, feltéve, hogy a megemelkedett jövedelmüket fogyasztásra költik az emberek. Márpedig nagyon úgy tűnik, hogy sikerül rávenni a magyarokat a fogyasztásra: A legutóbbi adatok alapján a 2024 januárja és novembere közötti kiskereskedelmi forgalom volumene 2,9 százalékkal nagyobb volt a megelőző év azonos időszakának számainál.
Így tehát a nettó átlagbér és a medián-jövedelem emelkedése már most élénkíti a háztartások vásárlóerejét, ami közvetlenül hozzájárulhat a többletfogyasztáshoz és így a GDP növekedéséhez. Ezek a statisztikák alátámasztják azt a narratívát, miszerint a reálbér-emelkedés révén a gazdaság belső dinamikája javul, azonban ez a pozitív irány csak akkor tartható fenn, ha a strukturális reformok részletesen kidolgozott és hatékonyan végrehajtott intézkedésekre épülnek.
Összességében a reálbér folyamatos, dinamikus növekedése – amelyet az elmúlt időszakban már érzékelhető javulás kísért – egyértelműen tükrözi, hogy a háztartások vásárlóereje erősödik és ez várhatóan hosszú távon is hozzájárul a gazdasági növekedés fenntarthatóságához. A hároméves bérmegállapodás, a minimálbér 40 százalékos, 1000 euróra és az átlagkereset az 1 millió forintra való emelése, mind arra irányulnak, hogy az infláció által visszafogott reálbér emelkedést visszaadva erősítsék meg a háztartások anyagi helyzetét. A kritikák ugyan rámutatnak, hogy a reformcsomag részleteinek kidolgozása még folyamatban van, és globális, valamint belső gazdasági bizonytalanságok árnyékolhatják be a kitűzött célok elérését. Mindazonáltal elmondható, hogy a kormány által kijelölt irányvonal egy olyan, valósághoz közel álló stratégiát képvisel, amely a reálbér növekedése és a fogyasztói bizalom erősödése révén képes lehet áthidalni a jelenlegi kihívásokat. Amennyiben a részletes programok gyorsan és hatékonyan valósulnak meg, a 2025-re ígért 3–6 százalékos növekedési ütem nem csupán a 2024-ben elmaradt gazdasági növekedés eltolódásaként lesz értelmezhető, hanem kézzelfogható, fenntartható átalakuláshoz vezethet, amely végső soron a magyar gazdaság élénkülésében és a háztartások anyagi jólétének növekedésében nyilvánul majd meg.
