Vezető hírként tudósít a média arról, hogy közzétette legújabb kutatásának eredményét a Publicus Intézet. Az utóbbi évben a kormánykritikus platformok sokkal nagyobb érdeklődést mutattak a Publicus mérései iránt, mint ami korábban egy ciklusközepi időszakban megszokott volt, ami aligha független attól a ténytől, hogy a közvélemény-kutató a Tisza Párt folyamatos diadalmenetéről számol be. A friss mérés szerint is a Tisza Párt megingathatatlan vezetése töretlen, “minden kategóriában vezetnek”. Sokan örülnek, hogy ráadásul még nagyobb súlyt kölcsönöz a számoknak, hogy a “szokottnál nagyobb volt” a mintavétel. Sajnos Magyarországon a közvélemény-kutatásokat jó ideje az elfogult politizálás vádja kíséri, a számok objektív világa helyett inkább valamiféle hibrid közéleti műfajnak tekintik, ami befolyásolni is próbálja a trendeket, amelyeket megmérni hivatott. Ezen percepció kialakításában a Publicus nem kis szerepet vállalt.
A Pulai András-féle közvélemény-kutató legfrissebb felmérése szerint Magyar Péter pártjára a biztosan szavazó pártválasztók 42 százaléka, a biztos szavazók 33 százaléka, a teljes népességnek pedig 28 százaléka voksolna. Ezzel szemben a Fidesz a biztosan szavazó pártválasztóknál 37 százalékon, a biztos szavazók esetében 30 százalékon, a teljes népességet tekintve pedig 25 százalékon áll.
Mielőtt a Tisza szavazói pezsgőt bontanának, a Fidesz hívei pedig az emigrációt kezdenék fontolgatni, érdemes elmondani, hogy a Publicus Intézet tévedései és félremérései többször váltak a magyar közvélemény-kutatások történetének komikus pillanataivá.
Az intézet egyik legkülönösebb eredményét tavaly májusban produkálta, amikor a pártpreferenciákat mérve valami egészen elkalibrált eredményt tett közzé. A Mandiner így számolt be az esetről: „a Népszavában hétfőn nyilvánosságra hozott kutatás eredményeit az egyik oszlopdiagramon úgy sikerült bemutatni, hogy az összes elemet összeadva 100 helyett 115 százalékot kapunk. A hiba abból ered, hogy a lap munkatársai a biztos szavazókat bemutató infografikába odakeverték a bizonytalanokat is külön oszlopot adva nekik. Ezt a diagramot azonban még nagy nehezen lehet értelmezni, a Publicus azonban a ugyanezzel a méréssel kapcsolatban közzétett a saját honlapján is infografikákat, az egyik ilyenen pedig valami biztosan nem klappol. Ha ugyanis összeadjuk az alábbi diagram „biztos szavazó pártválasztókat” jelölő oszlopait, 101 százalékot kapunk.”
Mondhatjuk, hogy ez csak valami egyszerű tollhiba, amelynek nem kell komoly jelentőséget tulajdonítani, de valószínűleg tévednénk, a Publicusnál ugyanis rendszeresek az abszurd eredmények.
A 2024-es EP-választások előtt a Publicus Intézet felmérései szerint az ellenzéki Tisza Párt támogatottsága növekvő tendenciát mutatott, és több kategóriában is megelőzte a Fideszt. Azonban a választási eredmények ismét eltértek a felmérésektől, ami nem oszlatta el Pulai András közvélemény-kutatójának pontosságával kapcsolatos kételyeket.
A 2022-es országgyűlési választások előtt ismét azt közölte az elfogulatlansággal kevéssé illethető intézet, hogy a Fidesz és ellenzéke fej-fej mellett fog végezni a másnapi szavazáson. Vasárnap végül a Fidesznek lett kétharmada, az ellenzék pedig összeomlott.
Az igazsághoz tartozik azonban, hogy a 2013-ban alakult Publicus –, mely a 2014-es választások előtt nem is közölt pártpreferencia-méréseket – 2018-ban egészen jó közelítéssel mérte a pártok támogatottságát. A választások előtt nem sokkal elsöprő Fidesz-győzelmet jósolt és úgy is lett, noha akkor is akadtak olyan baloldali kötődésű, kormánykritikus intézetek, amelyek szorosabb küzdelmet vártak. Azóta viszont mintha valaki megbabrálta volna a Publicus iránytűit…
