A tegnapi napon több mint 200 közoktatási intézmény kapott levelet bombariadó fenyegetésével összefüggésben, amely a legfontosabb hírként robbant be a magyar közéletbe. A kormányzati kommunikáció alapján az ügy kivizsgálás alatt áll, az ellenzéki politikusok azonban elkezdtek saját magyarázatokat adni a történteknek. A pontos információk hiányában nem tudjuk megítélni, hogy milyen magyarázóereje van azoknak a forgatókönyveknek, amelyek különösebb bizonyítékok nélkül láttak napvilágot az elmúlt 48 órában. A dezinformációs veszéllyel és a képviselői felelősséggel összefüggésben azonban mindenképp érdemes alaposabban körüljárni az ügyet, madártávlatból.
Számtalan kormánykritikus válasz érkezett arra a megközelítésre, ahogyan a kormány (sokak szerint nem) kezelte a csütörtöki bombariadós helyzetet. A legtöbb ellenzéki politikus fontosnak tartotta, hogy saját értelmezését a helyzetről megossza a közösségimédia-felületein, amely a kormányzóképesség képének felmutatásával kiváló lehetőséget rejtett az örömre az ürömben. A következőkben végigvesszük azokat az ellenzéki reakciókat, amelyek kiemelkedtek az eseményekre adott reakciókból.
Márki-Zay Péter Facebook posztjában:
Felmerül az is, hogy az oktatási intézményeink ellen intézett támadás mögött valóban iszlám csoportok állnak-e, vagy esetleg ez is része a kormány új, repülőstartot vett agresszív, félelmet keltő rogáni kommunikációjának? (Nézzék csak meg a Fidesz-propaganda előre megírt, egységesre hangolt reakcióit!)
A 2022-es országgyűlési választásokon az ellenzéki tábor vezetőjeként kiálló politikus egy olyan, összeesküvés-elméletnek megfelelő tálalást biztosított a bombariadók kapcsán hiányzó információk mozaikjához, amely felelős vezetőhöz – legyen bármely politikai párt reprezentánsa – kevésbé illő kommunikációs magatartást mutat.
Magyar Péter reakciója:
A Tisza Párt vezetője több pontot osztott meg Facebook-oldalán, amelyek közül az üggyel kapcsolatban az alábbiakat írta:
A titkosszolgálatokért felelős miniszter és a belügyminiszter felelőssége, ha egy ilyen összehangolt akcióról előzetesen fogalmuk sem volt.
Arról, hogy a csütörtöki bombariadók szövevénye egy személy, vagy csoport szervezett akciójaként valósult meg, nincs még hivatalosan megerősített információnk. Ahogy arról sem, hogy tudomása volt-e az akcióról a titkosszolgálatokért felelős miniszternek, vagy a belügyminiszternek. Előbbi felvetés annyiban határozza meg utóbbit, hogy egy magányos elkövető személy kiszámíthatatlan akcióját jóval nehezebb a titkosszolgálatoknak megelőznie, mint ahogyan azt egy szervezett bűnözői csoport esetében tehetnék. A lakosság tájékoztatására feltehetően a nyomozási folyamat és annak eleddig nem bizonyított kérdései miatt nem került még sor.
Fekete-Győr András reakciója
Ne csodálkozzon a kormány, hogy ma rengetegen úgy gondolják: ők állnak az iskolai bombafenyegetések mögött. Hogy aztán a rogáni propagandájukkal félelmet keltve és Orbán Viktort megmentőként pozícionálva állítsák meg a folyamatos népszerűség-csökkenésüket (…) Rögzítem azért: nem gondolom, hogy ők állnának az eset mögött, de nem is tartom elképzelhetetlennek. Azt pedig gondolom, hogy bármire képesek a hatalmuk megtartása, és a börtön elkerülése érdekében. Ahogy Orbán Viktor egyik idolja, Donald Trump amerikai elnök képes volt egy erőszakos, rendőrök életébe kerülő felkelést szervezni 2021. január 6-án, csak hogy ne veszítse el a hatalmát. Ahogy Orbán Viktor másik idolja, Vlagyimir Putyin képes volt lakóházak felrobbantásában közreműködni, hogy aztán megmentőként várja őt az orosz nép.
Fekete-Győr András esetében már nemcsak a kormányzati pozíciókat betöltő szereplők számonkéréséről, hanem az információk hiányában tett felelőtlen álhírterjesztésről is beszélhetünk. Arra vonatkozóan ugyanis sem megerősítő, sem cáfoló bizonyíték nincs, hogy kik voltak az elkövetők, egy ilyen országos méretű bombariadó által érintett eset szándékát viszont a kormányzatra tolni rendkívül félrevezető pozíció. Hiába nem kormányzati aspektusból kommunikál Fekete-Győr, közösségimédia-oldalát több mint 61 ezren követik, amelynél felmerül a kérdés, nem használja-e ki ezt az elérési számot egy alá nem támasztott dezinformációs kampányra, amellyel a kormányzatot igyekszik hitelteleníteni, különösebb bizonyíték nélkül.
Az országgyűlési képviselőségéről nemrégiben lemondott Fekete-Győr András korábban a Momentum Mozgalom párt vezetőjeként vált országosan ismertté, a 2021-es ellenzéki előválasztáson még a miniszterelnök-jelöltségre aspirált. Felmerül a kérdés, mennyire felelős egy olyan politikus, aki az országát válsághelyzetben érintő ügy esetén, kellő alátámasztó erővel bíró információ hiányában, a pillanatnyi politikai haszonszerzés érdekében olyan magyarázatot kínál követőinek, amely nem bizonyított, ám a széles nyilvánosság számára káros hatással bír manipulatív, tudatosan félrevezető volta.
Következtetés a három ellenzéki politikus reakciójából
Eltérő értelmezést és kérdésfeltevést olvashatunk ki Magyar Péter kommunikációjából, mint Márki-Zay Péter és Fekete-Győr András reakcióiból. Közös pont azonban, amely látható a három ellenzéki politikus kommentárjainak sorai közül, hogy nem akarják bevallani az információhiányt, és nem kívánják az országos ügyet ennek megfelelően, felelős politikusként a saját helyi értékén kezelni. Ehelyett alternatív valóságértelmezéseket közölnek és összeesküvés-elméleteket terjesztenek egy, a gyermekeket is érintő kérdésben.
