Példamutatás vagy képmutatás – Az iskolai telefonhasználat szakmai és politikai kérdései

Szerző: | 2025. jan. 17. | Elemzés

2024 szeptemberétől a kormányzat kitiltotta az iskolákból a tanulást hátráltató eszközöket, ami jellemzően a diákok okostelefonjait jelentette. A sajtó kormányzati intézkedésekkel általában szkeptikus része ezúttal is kritikus volt: betarthatatlan, retrográd, a modern élet logikája iránt értetlen rendpárti intézkedésként állították be a rendeletet.  Januárban véget ér az első iskolai félév, amelyet a diákoknak mobiltelefonjuk kellett eltölteniük, egyelőre nem tűnik úgy, hogy a rendszer a becsempészett készülékek miatt összeomlott volna vagy a begyűjtött telefonok épségének megőrzése jelentette kihívások az egész projekt életképességét próbára tették volna. Elemzésünkben nem is ezzel foglalkoznánk, hanem azokkal az érdemi pedagógiai kérdésekkel, amelyek szerte a világon abba az irányba visznek, hogy az állam megpróbálja szabályozni ezt a kérdéskört, ahogy azt is bemutatjuk, miért nonszensz demagógia mindezt összemosni felnőttek munkahelyi mobilhasználatával.

A 245/2024-es kormányrendelet, amely a nevelési-oktatási intézményekben a tiltott és a használatában korlátozott tárgyak köréről, valamint a tárgyakra vonatkozó eljárásrend részletes szabályairól szól, ugyanis korlátozta a tanórák, a szakmai oktatás, illetve a szakképesítésre felkészítő szakmai képzés szerinti foglalkozások ideje alatt – ideértve az intézményben töltött időt is – a telekommunikációs eszközök – különösen a mobiltelefonok –, a kép- vagy hangrögzítésre alkalmas eszközök és az internet-elérésre alkalmas okoseszközök használatát.

Szakmai érvek a döntés hátterében

A Belügyminisztérium részletes érveket mutatott be a mobiltelefonok iskolai használatának korlátozása mellett. Kiemelték, hogy a mobilok elvonják a diákok figyelmét, rontják a tanulmányi teljesítményt, és növelik az iskolai zaklatás kockázatát. A gyermekvédelem a közbeszédben is kiemelt figyelmet kap. Fontos információ tehát, hogy a kutatások alapján az online bántalmazóvá, illetve áldozattá válás szempontjából a közösségi médián töltött napi több mint 2 óra, az online kommunikációs forma előnyben részesítése a személyeshez képest kiemelt rizikófaktorral bírnak.

Az online töltött idő szabályozásának teljes hiánya nem segíti az edukációt sem, amelyre pedig különösen nagy szükség van. Az NMHH digitális szülőség (Digital Parenting) kutatásából kiderült ugyanis, hogy minden tizedik gyerek jelöl vissza idegent. Különösen riasztó, hogy három év alatt duplájára, 9-ről 18 százalékra nőtt azon 11–16 éves gyermekek aránya, akikkel idegen személy már megpróbált online kapcsolatot létesíteni. 

A Belügyminisztérium a nemzetközi „Best practice-ből” indult ki a szabályozás megalkotása során. Rétvári Bence bemutatta azon „jó gyakorlatokat”, amelyeket a kormányzati döntés meghozatalakor figyelembe vettek. Az államtitkár kiemelte ugyanis, hogy Angliában, Franciaországban, Hollandiában, Olaszországban, Szlovákiában, Romániában, Belgiumban, Svédországban, valamint Finnországban is hasonló szabályozások születtek. Az államtitkár még tengerentúli példát is hozott, ugyanis kiemelte, hogy New Yorkban 2025-ben hasonló korlátozást tervez a jogalkotó, ugyanis az ottani tanárok 72 százaléka szeretné a korlátozást bevezettetni, mert nehezíti a munkájukat az iskolai mobilhasználat.

A kormány szerint a digitális oktatási célokat az eddig kiosztott 450 ezer laptop segíti, így a telefonok korlátozása nem jelent hátrányt. Ezt megerősíti az is, hogy az Európai Bizottság digitális évtized jelentése szerint, 2023-ban a magyar lakosság 58,9%-a rendelkezett legalább alapvető digitális készségekkel, amely az uniós átlag (55,6%) felett van és ez az arány különösen magas a fiatalok körében.

Tisztán politikai érvek a pedagógiai és gyermekvédelmi szempontrendszer ellenében

A telefonok iskolai használata azonban nem maradt meg pusztán pedagógiai, szakmai kérdéskörnek. Több politikusi nyilatkozat is született a témában, az ellenzéki narratíva tisztán politikai és nem pedagógiai alapon támadta az intézkedést. A kormányrendeletet nem a tartalma alapján támadták az ellenzéki politikusok nyilatkozatait, hanem hitelességi kérdésként aposztrofálták azt. Ennek nyomán,a Momentum Mozgalom és Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke is kritikával illették a kormány azon döntését, amely az iskolai mobiltelefon-használatot korlátozza. Politikai kommunikációs narratívájuk szerint, ha a diákoktól elvárják a telefonok mellőzését, akkor a politikusoknak is példát kellene mutatniuk.

Ezen ellenzéki kritikák nem vették figyelembe sem a pedagógiai, sem a gyermekvédelmi szempontrendszert, a szabályozás nyilvánvaló pozitív hozadékaival ellentétesen, a szabályozás hiányának a gyermekre gyakorolt negatív hatását ignorálva, a hitelesség kérdéskörét beemelve, politikai célokra használta a baloldal a témát.

Bedő Dávid, a Momentum parlamenti frakcióvezetője, 2024. szeptember 3-án javasolta, hogy a parlamenti ülések alatt tiltsák be a képviselők számára a mobiltelefonok használatát. Indoklása szerint, ha a kormány a diákok esetében a tiltást választja a digitális oktatás fejlesztése helyett, akkor a képviselőknek is mellőzniük kellene a telefonhasználatot a parlamentben, hogy jobban tudjanak koncentrálni az ország problémáira, mint például a közlekedés, egészségügy és oktatás helyzete.

Bedő Dávid posztjában úgy fogalmazott, hogy:

MUTASSANAK PÉLDÁT A FIDESZESEK, TILTSUK BE A TELEFONHASZNÁLATOT A PARLAMENTBEN IS!

“Jusson nagyobb figyelem a tanulásra, és a szünetekben a gyerekek ne kütyüzzenek, hanem beszélgessenek egymással” – ezt mondta Vitályos Eszter kormányszóvivő az iskolai tiltással kapcsolatban.

Ha akkora nagy gondnak tekintik a telefonhasználatot és a digitális oktatás fejlesztése helyett a tiltást választják a Fideszesek, akkor ne álljunk meg itt. Mutassanak példát, tiltsuk be a telefonhasználatot a parlamentben is. A “kütyüzés” helyett talán így jobban tudnak majd foglalkozni az összeomlás szélén álló vasúti közlekedéssel, egészségüggyel és oktatással. Ennek érdekében a Momentum Mozgalom képviselőivel határozati javaslatot nyújtunk be, hogy a parlamenti ülések alkalmával le kelljen adni a telefonokat a képviselőknek.”

Hasonló véleményen van Magyar Péter is, aki azt javasolta, hogy az Országgyűlés plenáris üléseire a képviselők ne vihessenek be mobiltelefonokat vagy okosórákat, és csak olyan laptopokat használhassanak, amelyekről kizárólag az Országgyűlés hivatalos oldalait lehet megnyitni. Szerinte a választópolgárok jogos elvárása, hogy a képviselők figyelmét ne vonja el a magánügyeik intézése és a közösségi média használata a fontos döntések meghozatalakor.

Magyar Péter így fogalmazott:

„Az infokommunikációs eszközökkel kapcsolatos kormányzati döntésen felbuzdulva, a TISZA Párt javasolja, hogy az őszi parlamenti ülésszaktól az Országgyűlés plenáris ülésére az országgyűlési képviselők ne vihessenek be se mobiltelefonokat se okosórát. Továbbá csak olyan laptopokat használhassanak a képviselők, amelyekről a közösségi média platformok és külső honlapok nem elérhetőek, illetve amelyekről csak az Országgyűlésnek a törvényhozással kapcsolatos oldalait lehet megnyitni. A javaslat indokolása egyszerű: az Országgyűlés plenáris ülésein az ország sorsát alapvetően meghatározó kérdéseket vitatnak meg és döntenek el az országgyűlési képviselők. A választópolgárok jogos elvárása, hogy ilyen viták és döntések során a képviselők figyelmét ne vonja el magánügyük intézése és a közösségi média használata.
És persze ott van a jó öreg példamutatás is.”

A Momentum kapcsán egyébként a Fidesz már szeptemberben felhívta a képmutatásra és a kettős mércére a figyelmet egy TikTok videójában, ahol a parlamentben telefonozó momentumos képviselőkről mutattak felvételeket.

Magyar Péter esetében viszont, tekintve, hogy egy új politikai szereplőről van szó, bonyolultabb a képmutatás megítélése.

Magyar Péter javaslata, hogy az Országgyűlés plenáris üléseire a képviselők ne vihessenek be mobiltelefonokat, okosórákat, és csak ellenőrzött, hivatalos célra alkalmas laptopokat használjanak, első hallásra jogos elvárásnak tűnik. Maga is hangsúlyozta, hogy a választópolgárok részéről ez teljesen érthető követelés, hiszen a politikusok figyelmét nem vonhatják el magánügyeik vagy a közösségi média használata a fontos döntések meghozatalakor.

Ugyanakkor érdemes felhívni a figyelmet arra az ellentmondásra, amely Magyar Péter saját politikai gyakorlatában tapasztalható. Európai parlamenti képviselőként ugyanis gyakran nem vesz részt a plenáris és bizottsági üléseken, ahol szintén alapvető elvárás lenne a teljes körű jelenlét és munkavégzés. A nyári szünetet követően, csak több mint egy hónap elteltével, a 33. napon jelent meg először a munkahelyén a Tisza Párt elnöke. Az általa megfogalmazott szigorú követelmények így nemcsak mások számára tűnnek követendő elveknek, hanem saját maga számára is kötelezővé kellene válniuk.

Ez a kettősség pedig óhatatlanul képmutatásnak tűnik: miközben Magyar Péter másoktól példamutatást és felelősséget vár el, saját széke az Európai Parlamentben sokszor üresen marad. Ha valóban komolyan gondolja, hogy a politikusoknak a választók bizalmát tisztességes munkával és teljes odafigyeléssel kell meghálálniuk, akkor először neki kellene megfelelnie ezeknek az elvárásoknak.

Források:

Magyar Nemzet: Gyakorlatilag minden érv a mobiltelefon-használat korlátozása mellett szól. Elérhető: https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/09/gyakorlatilag-minden-erv-a-mob elsősorban az van,iltelefonhasznalat-korlatozasa-mellett-szol-a-miniszteriumban-most-be-is-mutattak-ezeket

Magyar Péter Facebook-posztja: Elérhető: https://www.facebook.com/photo?fbid=8687942311240140&set=a.115525025148621

Bedő Dávid Facebook-posztja Elérhető: https://www.facebook.com/share/p/7614pad9a6hH8LGa/

Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH): Internet Hotline: Tavaly is a gyermekek online szexuális bántalmazásával összefüggésben érkezett a legtöbb bejelentés. Elérhető: https://nmhh.hu/cikk/247240/Internet_Hotline_tavaly_is_a_gyermekek_online_szexualis_bantalmazasaval_osszefuggesben_erkezett_a_legtobb_bejelentes

Digitális Gyermekvédelmi Stratégia: Online platformok működése és a gyermekek biztonsága. Elérhető: https://onlineplatformok.hu/files/c15baf1d-872b-4ec6-8f47-f69f9e9b4c64.pdf

Onlineplatformok.hu: Online platformok és a bullyingmegjelenési formái. Elérhető: https://onlineplatformok.hu/cikk/online-platformok-es-a-bullying-megjelenesi-formai

Fidesz TikTok-oldal: Nicsak, ki beszél?. Elérhető: https://www.tiktok.com/@fidesz_hu/video/7411053258812214561?lang=hu-HU

Telex: Magyar Péter és a Momentum kitiltaná a telefonokat a parlamentből. Elérhető: https://telex.hu/belfold/2024/09/03/magyar-peter-es-a-momentum-kitiltana-a-telefonokat-a-parlamentbol

Népszava: Magyar Péter betiltaná a mobilhasználatot a parlamentben. Elérhető: https://nepszava.hu/3248893_mobilhasznalat-parlament-betiltas-magyar-peter-bedo-david

Európai Bizottság: Digital Decade 2024 – Magyarország orszájelentése. Elérhető: https://digital-strategy.ec.europa.eu/hu/factpages/hungary-2024-digital-decade-country-report

Magyar Péter antidemokratikus úton akar demokráciát

Magyar Péter antidemokratikus úton akar demokráciát

Az Europion kutatta: „Magyar Péter egyik első követelése volt, hogy az előző kormány által kinevezett közjogi méltóságok – Köztársasági Elnök, Kúria elnöke stb. – mondjanak le tisztségükről. A felmérés eredményei szerint a Tisza-szavazók szinte egyöntetűen helyesli a...

bővebben