Nem olyan nehéz dolog ez a politika. James Carville, Bill Clinton korábbi amerikai elnök kampánytanácsadója klasszikus megfogalmazása a választási siker titkáról több mint harminc éve alapvetés a politikusok számára: „It’s the economy, stupid. – A gazdaság számít, te hülye.” Nem kétséges, hogy a gazdasági helyzet kulcsfontosságú tényező lesz abban is, hogyan alakul a magyar politika a 2026-os választásokig. Nem véletlen tehát, hogy a magyar közéletben a gazdaságpolitikai viták különös érdeklődésre tarthatnak számot.Orbán Viktor a közelmúltban így összegezte a Hír Tv-nek a kormány ambiciózus terveit: „a magyar gazdaságnak repülő rajtot kell vennie, már januárban.” Magyar Péter (aki körülbelül egy éve nagyon szkeptikus a kormányzat gazdaságpolitikusaival, és akinek novemberi kijelentéseit Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter „Magyar Péter hazudik és rémhíreket terjeszt” című közleményében cáfolta), „Repülőrajt Orbán Viktor módra…” felütéssel tett közzé Facebook-posztot.
Nem olyan időszakát éli a világgazdaság, amikor egyszerű az ígéreteket beváltani, de kétségtelen, hogy a 2010-es évtizedben számos szkeptikus fiskális várakozásra rácáfolt a magyar gazdaságpolitika.
A nemzetgazdaság teljesítményének és növekedési potenciáljának megítélése nem lehetséges pusztán egyetlen mutató alapján. Ha komplexebben vesszük számba a lehetőségeket, a rendelkezésre álló makrogazdasági adatok és előrejelzések azt mutatják, hogy a magyar gazdaság előtt valóban megvan az esély egy olyan pályára, amely politikai nyelvezetben értelmezhető akár szárnyalásként is.
A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. becslései szerint a magyar GDP 2025-ben 2,6 százalékkal, 2026-ban pedig 3,1 százalékkal bővülhet. Bár a 2024-es növekedés viszonylag szerény, főleg a külső kockázatok és a geopolitikai helyzet miatti árfolyam- és inflációs bizonytalanságokra vezethető vissza, 2025-től a folyamatok egyértelműen kedvezőbb irányt vehetnek. A Századvég előrejelzésében szereplő egyik fontos tényező, hogy a fogyasztás – a várakozások alapján – már 2024-ben is 3,3 százalékkal növekedhet, amiben közrejátszhat a gazdasági akcióterv kedvező hatása, a bérmegállapodások és a lakossági állampapírok után járó kamatok kifizetése. A beruházások ugyan 2024-ben még visszaesést (–9,1 százalék) mutathatnak, de 2025-től lassú élénkülés jöhet (0,8 százalékos plusz), majd 2026-ban már 4,1 százalékos bővülés is elképzelhető.
A külkereskedelmi folyamatok alakulását elsősorban a nemzetközi konjunktúra határozza meg. A Századvég szerint 2025-ben 5,6, 2026-ban 4,6 százalékos növekedésre van kilátás, amelyhez nagyban hozzájárulhat a német (elsősorban autóipari) kereslet élénkülése. Az import 2024-ben 2,4 százalékkal csökkenhet, majd a következő két évben 5,9 és 4,2 százalékos bővülést mutathat, így a nettó export 2026-tól járulhat ismét pozitívan hozzá a hazai GDP növekedéséhez.
Az Eurostat publikált statisztikái alapján Magyarország már most is az uniós középmezőnyt meghaladó eredményeket képes elérni. A korábbi adatok szerint a magyar GDP éves alapon 1,3 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbi szintet, ami a 27 tagállamból a 8. helyet jelentette, megelőzve több jelentős uniós gazdaságot. Az EU-átlag 0,8 százalékos bővülése mellett ez kedvező előjel a további felzárkózáshoz, és azt mutatja, hogy a magyar gazdaság akkor is képes a növekedésre, amikor a külső környezet meglehetősen bizonytalan.
Egyes vélekedések szerint Magyarországon elszegényedés tapasztalható, a keresetek vásárlóértéke pedig drasztikusan csökken, Szalai Piroska felhívta figyelmet arra, hogy ez még az OECD szerint sincs így. Az OECD Employment Outlook 2024 világosan rámutat arra, hogy a magyar reálkeresetek növekedése az egyik legnagyobb mértékű volt nemzetközi összehasonlításban. Az OECD adatai alapján a 2024. I. negyedéves átlagkereset reálértéke hazánkban 10 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban, ami a 35 vizsgált államból az 5. legnagyobb javulásnak számít. Az OECD-országok többsége ugyan már növekedést ért el, de átlaguk csak 3,5 százalékos pluszt mutat.
Ha a Covid előtti helyzethez (2019. IV. negyedév) hasonlítjuk a reálbérek alakulását, Magyarországon 13,5 százalékos növekedést tapasztalhatunk, ami Litvánia után a második legjobb eredmény. Ezzel szemben az OECD 35 országának átlaga mindössze 1,5 százalékkal javult ugyanebben az időtávban. Noha hazánkban 2023-ban valóban volt egy nyolc hónapos időszak, amikor magasabb inflációt mértünk, mint amennyire a bérek emelkedtek, így 2,9 százalékos reálkereset-csökkenés következett be az év egészében, 2024 elején már ismét markáns (10 százalékos) növekedés látható. A munkanélküliség átmenetileg emelkedett 2024 III. negyedévében, részben az ideiglenesen munkába állók visszavonulása miatt, de a Századvég elemzése szerint 2025-től a foglalkoztatás újra bővülő pályára állhat, a munkanélküliségi ráta pedig visszatérhet a korábbi, 4,2 százalékos szintre.
Sebestyén Géza, az MCC kutatója is kimutatta, hogy az elmúlt két évtizedben Magyarország fokozatosan közeledett a legfejlettebb európai országokhoz, a lakosság egy főre eső rendelkezésre álló jövedelme jelentősen bővült. 1999-ben a magyarok vásárlóerő-paritáson mért jövedelme az eurózóna átlagának 47 százalékát érte el, ami 2002-re 51 százalékra nőtt. 2005-re elérte az 56 százalékot, majd a 2009-es válságévre az elhibázott gazdaságpolitikai lépések hatására 53 százalékra esett vissza. Ezt követően, a 2010 utáni gazdaságpolitikai fordulatnak – így a munkavállalást ösztönző adócsökkentéseknek és a célzott családtámogatásoknak – köszönhetően, 2015-re már 60, 2020-ra 65 százalékra nőtt az arány, 2023-ra pedig 70 százalékra. Ez 17 százalékpontos javulást (a korábbi szint közel harmadával való emelkedést) jelent 2009 óta, azaz a 2010 óta hivatalban lévő Orbán-kormányok kiemelten hozzájárultak a lakossági jövedelmek és a fogyasztás növeléséhez.
A teljesség igénye nélkül – Kutasi Gábor az NKE kutatója nyomán – számba vehetők azok a tényezők, amelyek a jövőbeli növekedést meghatározzák. Egyrészt a viszonylag alacsony infláció kulcsfontosságú, hiszen az árstabilitás támogatja a reálkeresetek tartós bővülését. Másrészt a feszes munkaerőpiac – azaz a magas foglalkoztatás és az élénk bérnövekedés – további lendületet adhat a belső keresletnek. Ezekkel kapcsolatban optimisták a várakozások. Harmadrészt a német és európai gazdaság sodródása különösen fontos: ha a külpiaci folyamatok (főként az autóiparban) pozitív irányba fordulnak, az a magyar exportteljesítményt és így a GDP-növekedést is érdemben támogatja.
Természetesen meghatározó tényező az Egyesült Államok is, a Trump-féle globális kereskedelempolitika alakulása kapcsán egyelőre világszerte csak találgatások vannak. Ugyanakkor a magyar külstratégia törekedett arra, hogy a “konnektivitás” és a “gazdasági semlegesség” jegyében szélesebb körű külgazdasági kapcsolatokat és együttműködést alakítson ki, ami lehetővé teszi, hogy a hagyományos külpiaci környezet gyengélkedése esetén is fennmaradjon a dinamikus gazdasági bővülés.
Források:
Magyar Péter Facebook-posztja Link: https://www.facebook.com/peter.magyar.102/posts/pfbid0aF3ssFmqswyT6z4Vx47r4Y3KiaJN2bPkvq7vYnJkx75hKCUQErfvuiu5DJb5Dwurl
Sebestyén Géza Facebook-posztja Link: https://www.facebook.com/sebestyengezaofficial/posts/pfbid02hEDg3AaeYC4xMSFZ9WGY1u6NzSkUBBVwN5DnEXXAt5kEzQ4HK2TTaGG3Qn6CvxgMl
„Eurostat”. Elérés 2025. január 10. https://ec.europa.eu/eurostat/databrowser/view/nasa_10_nf_tr__custom_14809958/default/table?lang=en.
Eurostat. „GDP up by 0.3% and Employment up by 0.2% in the Euro Area”, 2024. augusztus 14. https://ec.europa.eu/eurostat/web/products-euro-indicators/w/2-14082024-ap.
Gábor, Kutasi. „A 2025-ös növekedési célok peremfeltételei”. Ludovika.hu, 2024. november 29. https://www.ludovika.hu/blogok/ludeconblog/2024/11/29/a-2025-os-novekedes-celok-peremfeltetelei/.
Hír TV. „Orbán Viktor: Repülőrajtot kell venni januárban, ami a siker kulcsa lehet”, 2024. december 20. https://hirtv.hu/hirtv_gazdasagi_hirei/orban-viktor-repulorajtot-kell-venni-januarban-ami-a-siker-kulcsa-lehet-2598151.
Mandiner. „Az EU tiszta vizet öntött a pohárba: Magyarország tett a legtöbbet a szegénység visszaszorításáért”, 2025. január 6. https://mandiner.hu/gazdasag/2025/01/az-eu-tiszta-vizet-ontott-a-poharba-magyarorszag-tett-a-legtobbet-a-szegenyseg-visszaszoritasaert.
Minisztérium, Nemzetgazdasági. „Nagy Márton: Magyar Péter Hazudik És Rémhíreket Terjeszt”. https://kormany.hu, 2024. október 31. https://kormany.hu/hirek/nagy-marton-magyar-peter-hazudik-es-remhireket-terjeszt.
Piroska Szalai. „Folyamatosan azt halljuk, Magyarországon elszegényedtünk – de mi az igazság?” Mandiner, 2024. július 20. https://mandiner.hu/belfold/2024/07/folyamatosan-azt-halljuk-magyarorszagon-elszegenyedtunk-de-mi-az-igazsag.Századvég. „Negyedéves előrejelzés”. Elérés 2025. január 10. https://szazadveg.hu/kategoria-2/negyedeves-elorejelzes/.
