Bár az aktuálpolitikai viták gyakran tematizálják a belpolitikai napirendet, és a kormánykritikus média előszeretettel hivatkozik az iparűzési adóval kapcsolatos változásokra úgy, mint gátlástalan és öncélú forráselvonásra, érdemes alaposabban megvizsgálni, nemzetközi összehasonlításban is, mit jelent a hazai területfejlesztés egyik legfontosabb és legambiciózusabb változása, a Versenyképes Járások Program bevezetése.
Először is érdemes rávilágítani arra, hogy az iparűzési adó jelenlegi magyarországi rendszere jelentős igazságtalanságokat hordoz magában. A szabályozás szerint kizárólag azok a települések részesülnek a bevételből, ahol az adott vállalkozás székhelye vagy telephelye található, miközben a dolgozók nagy része a környező településekről érkezik. Ez a gyakorlat nemcsak a források egyenlőtlen elosztásához vezet, hanem hosszú távon gazdasági és társadalmi feszültségeket is generálhat. A helyi közösségek egy része kimaradhat olyan alapvető infrastrukturális és gazdasági fejlesztésekből, amelyek nélkülözhetetlenek lennének a teljes térség fejlődése szempontjából. Ráadásul a szomszédos települések sokszor ugyanazokért a fejlesztési forrásokért lobbiznak vagy pályáznak a központi kormánynál, ami versengéshez és erőforrások pazarlásához vezethet.
A Versenyképes Járások Program működési alapelve a fentebb vázolt logikát követi. A programban az iparűzési adóból származó többletbevételek kerülnek be a vármegyei szintű terülefejlesztési alapba, amelyet a járások pályázhatnak meg. A Pénzügyminisztérium kalkulációja szerint a forrás 65 milliárd forint lesz, amelyből minden járás legalább 250 millió forintos keretre pályázhat, míg a vármegyeszékhely-központú járások 500 millió forintos minimumot kaphatnak. Fontos hangsúlyozni, hogy ezek a források többletbevételekből származnak, így a települések nem kevesebb pénzhez jutnak, hanem lehetőségük van további forrásokhoz jutni a pályázatok útján.
A program célja, hogy ösztönözze a települések közötti együttműködést, és ahelyett, hogy a települések egymástól vennének el forrásokat, a térségi fejlesztési célok megvalósítására összpontosítsanak. Ez a megközelítés hozzájárulhat a gazdasági növekedéshez, valamint a társadalmi kohézió erősítéséhez, hiszen a közös célok érdekében való együttműködés erősítheti a helyi közösségek közötti kapcsolatokat, valamint növelheti a térségek versenyképességét.
Az Egyesült Királyságban egészen 2024-ig működő „Local Enterprise Partnerships” (LEP) egy sikeres példa arra, hogyan lehet ösztönözni a települések közötti együttműködést. Ezek a partnerségek a helyi önkormányzatok és a vállalkozások közötti együttműködést segítik elő, célkitűzésük a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés. Az Egyesült Államok „Opportunity Zones” programja szintén egy példa arra, hogyan lehet adókedvezményekkel ösztönözni a hátrányos helyzetű térségek fejlesztését. Németországban pedig a „Metropolitan Region” programok segítik elő a több települést átfogó együttműködéseket, amelyek a gazdasági potenciál kihasználását és a versenyképesség növelését célozzák.
A Versenyképes Járások Program nemcsak a nemzetközi terülefejlesztési sztenderdeknek felel meg, hanem az Európai Unió legfrissebb társadalmi-gazdasági fejlesztési céljai is ezen az elven alapulnak. A térségek versenyképességének növelése az EU egyik központi stratégiai irányvonala, amely a fenntartható fejlődés és a munkahelyteremtés előmozdítását célozza. A Versenyképes Járások Program is ebbe az irányba mutat, hiszen a helyi gazdaság megerősítésével hozzájárulhat a regionális egyenlőtlenségek csökkentéséhez, miközben növeli a magyarországi térségek versenyképességét az európai piacon.
A program további előnye, hogy az infrastruktúra fejlesztését is előtérbe helyezi. A közlekedési és kommunikációs infrastruktúra javítása kulcsszerepet játszik a versenyképesség növelésében, hiszen a jobb elérhetőség és a gyorsabb információáramlás hozzájárulhat a helyi vállalkozások fejlődéséhez. Ezen fejlesztések közvetlen hatásként a foglalkoztatottság is növekedhet, miközben a lakosság életminősége is javulhat.
Természetesen, mint minden szakpolitikai program értékelésénél, az idővel látható eredmények lesznek a döntőek. A Versenyképes Járások Program sikere nagymértékben múlik a helyi közösségek aktív részvételén és az igényeikhez való alkalmazkodáson. A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy azok a programok, amelyekben a helyi szereplők valódi befolyást gyakorolhatnak a források felhasználására, hosszútávon fenntarthatóbbak és eredményesebbek.
Összességében a Versenyképes Járások Program egy olyan eszköz, amely megfelelő irányítással és a nemzetközi tapasztalatok figyelembevételével jelentősen hozzájárulhat a magyar térségek gazdasági és társadalmi fejlődéséhez. Az eddigi példák alapján bízhatunk abban, hogy a helyi gazdaság fellendítése és a társadalmi kohézió erősítése egyszerre valósulhat meg, hozzájárulva Magyarország átfogó fejlődéséhez.
