Napokon belül időközi országgyűlési képviselő választásra kerül sor a Tolna vármegyei 2. számú választókerületben. A Potápi Árpád János váratlan halála miatt megüresedett posztért heten szállnak versenybe, köztük Csibi Krisztina, a Fidesz-KDNP jelöltje, Dúró Dóra, a Mi Hazánk és Takács László, a DK jelöltje. Elindul a választáson Ágoston Pál Péter, a Második Reformkor színeiben, valamint három független jelölt: Vilcsek Ernő, Harangozó Gábor és Dr. Szabó Zsófi. Kizárólag az önmagát legnagyobb ellenzéki pártként hirdető, magát a Fidesznél is erősebbnek gondoló Tisza Párt nem állít jelöltet, annak ellenére, hogy az időközi választások a rendszerváltás óta általában ellenzéki győzelmet hoztak.
Ha megnézzük a rendszerváltás óta eltelt évtizedek időközi országgyűlési választásainak eredményeit, azt láthatjuk, hogy kormányzati eredményességtől függetlenül, túlnyomórészt ellenzéki jelöltek viszik el a mandátumot. Tegyük hozzá, sokszor még akkor is, ha a kormányzó koalíció a következő választás alkalmával – időközi veresége ellenére is – újrázni tud. Az első Gyurcsány-kormány idején két ellenzéki győzelem is született, 2004-ben és 2005-ben, ám a 2006-os eredmények nyomán végül mégis az MSZP–SZDSZ alakíthatott kormányt. A harmadik Orbán-kormány (Fidesz–KDNP) alatt is hasonló volt a helyzet: három ellenzéki (2014, 2015) győzelem után a 2018-ban ismét a kormánypártok kaptak felhatalmazást az ország vezetésére.
Ugyanakkor számos választási ciklusban tapasztalhattuk, hogy az időközi választásokon elért ellenzéki siker megelőlegezte a későbbi kormányváltást. Érdemes ilyen szemmel is pillantást vetni az elmúlt bő negyedszázad időközi országgyűlési választásaira:
Időközi választások, 1990-1998
Az Antall-kormány (MDF–FKGP–KDNP) alatt két ellenzéki és egy – bizonyos fokig bújtatott (mivel a jelölt függetlenként indult, ám végül a kormánypárti padsorokban foglalt helyet) – kormánypárti győzelem született az alábbiak szerint:
- 1991. április 14.
Budapest, VII. ker. 9. számú OEVK, Budapest: Filló Pál, MSZP (ellenzéki)
- 1991. szeptember 15.
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei 6. sz. OEVK, Szerencs: Kupa Mihály (független – MDF-támogatással) (kormánypárti)
- 1992. június 21.
Komárom-Esztergom megye 3. számú OEVK, Kisbér: Keleti György, MSZP (ellenzéki)
Időközi választások, 1998-2002
Az első Orbán-kormány (Fidesz–FKGP–MDF) időszakában ismét két ellenzéki és egy kormánypárti jelölt szerezhetett mandátumot:
- 1999. október 10.
Somogy megye 3. számú OEVK, Siófok: Dr. Házas József, MSZP (ellenzéki)
- 2000. április 16.
Fejér megye 2. számú OEVK, Székesfehérvár: Molnár Albert, MSZP (ellenzéki)
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 10. számú OEVK, Fehérgyarmat: Lengyel János, FKgP – Fidesz (kormánypárti)
- 2001. április 8.
Pest megye 14. számú OEVK, Dabas: Szűcs Lajos, Fidesz – MDF – FKgP (kormánypárti)
Időközi választások, 2002-2006
Az első Gyurcsány-kormány (MSZP–SZDSZ) idején két időközi országgyűlési választást tartottak, s mindkettőt megnyerte az ellenzék:
- 2004. november 28.
Nógrád megye 03. számú OEVK, Szécsény: Dr. Nagy Andor, Fidesz – KDNP (ellenzéki)
- 2005. május 8.
Győr-Moson-Sopron megye 07. számú OEVK, Sopron: Firtl Mátyás, Fidesz – KDNP (ellenzéki)
Időközi választások, 2006-2010
A második Gyurcsány-kormány (MSZP–SZDSZ) és a Bajnai-kormány alatt már négy győzelmet könyvelhetett el a kormányzó erőket leváltani igyekvő polgári, jobboldali tömörülés:
- 2006. október 1.
Veszprém megye 06. számú OEVK, Veszprém: Dr. Horváth Zsolt, Fidesz – KDNP (ellenzéki)
- 2008. február 10.
Budapest XI. ker. 15. sz. OEVK, Budapest: Dr. Rétvári Bence, Fidesz – KDNP (ellenzéki)
- 2009. január 25.
Budapest IX. kerület 12. számú OEVK, Budapest: Dr. Bácskai János Fidesz – KDNP (ellenzéki)
- 2009. november 22.
Győr-Moson-Sopron megye 05. számú OEVK, Csorna: Gyopáros Alpár Fidesz – KDNP (ellenzéki)
Időközi választások, 2010-2014
A második Orbán-kormány (Fidesz–KDNP) idején három időközi választásra kerülhetett sor, s mindhárom alkalommal kormánypárti győzelem született:
- 2010. október 3.
Békés megye 05. számú OEVK, Szarvas: Dankó Béla Fidesz – KDNP (kormánypárti)
- 2011. október 16.
Hajdú-Bihar megye 06. számú OEVK, Püspökladány: Bodó Sándor Fidesz – KDNP (kormánypárti)
- 2011. november 27.
Budapest Főváros 02. számú OEVK, Budapest: Dr. Láng Zsolt Fidesz – KDNP (kormánypárti)
Időközi választások, 2014-2018
A harmadik Orbán-kormány (Fidesz–KDNP) viszont nem tudta szavazatokra váltani a kormányzati sikereket, s így a ciklusban megtartott három időközi választáson egyöntetűen ellenzéki győzelem született:
- 2014. november 23.
Budapest főváros 11.számú OEVK, Budapest: Horváth Imre, MSZP (ellenzéki)
- 2015. február 22.
Veszprém, 1. OEVK, Veszprém: Kész Zoltán Független (MSZP, a DK, az Együtt – a Korszakváltók Pártja, a PM, a Magyar Liberális Párt, a MoMa és a Lokálpatrióták támogatásával) (ellenzéki)
- 2015. április 12.
Veszprém, 3. OEVK, Tapolca: Rig Lajos, Jobbik Magyarországért Mozgalom (ellenzéki)
Időközi választások, 2018-
A negyedik Orbán-kormány (Fidesz–KDNP) időszakára eddig a kiegyenlített eredmények voltak jellemzőek. A két megtartott választáson egy kormánypárti, egy ellenzéki győzelmet könyvelhettek el a politikai pártok:
- 2020. február 16.
Fejér, 4. OEVK, Dunaújváros: Kálló Gergely, Jobbik – DK -LMP – MSZP – Momentum – Párbeszéd (ellenzéki)
- 2020. október 11.
Borsod-Abaúj-Zemplén, 6. OEVK, Tiszaújváros: Dr. Koncz Zsófia, Fidesz – KDNP (kormánypárti)
A következő időközi választás kapcsán felmerülő kérdések
Az áttekintés azt mutatja, hogy a 1990 óta megtartott, összesen 21 időközi országgyűlési választásból 14 esetben született ellenzéki győzelem és csak hétszer sikerült nyernie a kormánypárti jelöltnek. A Nemzeti Választási Bizottság 2025. január 12-ére tűzte ki a következő időközi választást. A Tolna vármegyei 2. számú választókerületben, Dombóvárott, Bonyhádon és a környező településeken, Potápi Árpád János helyére választunk országgyűlési képviselőt. A kampányidőszak 2024. november 23-án indult, és 2025. január 12-én 19 óráig tart. Jelöltállításra december 6-ig volt lehetőség.
Vajon mit jelenthet az, hogy a közvéleménykutatásokban olyan látványos eredményeket felmutató Tisza párt nem kíván élni a rendkívüli eséllyel, és nem állít jelöltet a választásra? És, ha ilyen előzmények után nem állít most jelöltet, akkor vajon mennyire lehet komolyan venni Magyar Péter előrehozott választásról szóló követeléseit?
