Az elmúlt hónapokban újra és újra fókuszba került Budapest pénzügyi helyzete, amelyet az Állami Számvevőszék mellett számos szakértő is aggasztónak minősít, miközben a főváros vezetése látványosan küzd a források előteremtésével. A változó felállással 2019. óta regnáló szivárványkoalíció azt is jelenti, hogy sokféle preferenciának és mozaikos érdekrendszernek kell eleget tenni a kötéltáncot vívó költségvetésben. A kormánnyal kritikus portálok itt sokkal szárazabban és tárgyszerűbben számoltak be a költségvetés megszületéséről, mint tették azaz országos büdzsé esetében. A főváros esetében nem nagyon törekedtek közgazdasági ítéletalkotásra a fundamentumok szilárdságáról. Közvetítették viszont a fővárosi önkormányzat által beleszőtt politikai deklarációkat, amelyekben harcosan kiállnak a kormány bizonyos elképzeléseivel szemben, noha ezek a költségvetés fiskális életképességét nem igen befolyásolják. A kormánnyal inkább szimpatizáló médiumok már jóval szkeptikusabbak, csődköltségvetést emlegetnek. Elemzésünkben áttekintjük, milyen a valós helyzet, mennyire ingatag a főváros költségvetése, milyen strukturális problémákkal küzd, illetve milyen politikai bukkanókra lehet számítani.
Budapest 2019 őszén rendezett pénzügyi helyzetben, 200 milliárd forintos tartalékkal került a szivárványkoalíció irányítása alá. Az ellenzéki összefogás azt ígérte, hogy nagyobb hangsúlyt helyeznek a szociális támogatásokra, miközben fejlesztik a közösségi közlekedést és környezetbarát beruházásokkal javítják a főváros élhetőségét. A különböző pártok – köztük a MSZP, a DK, a Párbeszéd és a Momentum – azonban alapjaiban eltérő programokkal vágtak neki a városvezetésnek, és a 2019-es kampányban még egymás mellett szorosan felsorakozó politikai erők mára gyakran ellentétes követelésekkel jelentek meg a közgyűlésben. A 2024-es évben e konfliktusokat a pénzügyi helyzet továbbnehezítette, miközben a városházi döntések sorozatos halogatása és a hiány görgetése pedig olyan káoszt eredményezett, amely okot ad a csődhelyzettel kapcsolatos aggodalmakra.
A fővárosi költségvetés helyzetét jól mutatja az Állami Számvevőszék által nemrég publikált, az önkormányzatok 2024 szeptember 30. napi vagyoni helyzetét bemutató elemzés. E dokumentum szerint bár Budapest Főváros Önkormányzata 2024. III. negyedévéig elkerülte a fizetésképtelenséget, a rendelkezésre álló adatok azt jelzik, hogy a főváros pénzügyi helyzete továbbra is rendkívül feszült. A 2024. III. negyedév végéig a módosított előirányzathoz képest 78,8 százalékon (364,7 milliárd forint) teljesültek a bevételek, míg a kiadások 74,3 százalékon (348,5 milliárd forint) állnak. Első ránézésre ez nem tűnik kritikusnak, ám a részletes adatok azt mutatják, hogy a működőképesség fenntartásához 2024-ben folyószámlahitelt (2,1 milliárd forint állomány) is igénybe kellett venni, valamint a beruházások (5,1 milliárd forint, 18,2 százalékos teljesülés) és a felújítások (2,7 milliárd forint, 35,3 százalékos teljesülés) sorra visszaszorultak, ami a fejlesztések további halasztására kényszeríti a várost.
Nem szabad elfelejteni, hogy a 2024. év során felhalmozódott kötelezettségek egy része 2025-re húzódik át, így a következő esztendőben a főváros várhatóan egyszerre lesz kénytelen megfinanszírozni a 2024. IV. negyedéves és a 2025. évre eső közösségi közlekedési támogatásokat, összesen akár öt negyedévet lefedve. Mivel a Fővárosi Önkormányzatnak nincs jelentősebb megtakarítása vagy értékpapír-állománya, a hitelek és a lejárt követelések további növekedése már a működési kiadások fedezetét is veszélyeztetheti.
Mindehhez hozzájárul, hogy a főváros évről évre kénytelen újabb és újabb költségvetési trükköket alkalmazni. Ilyen például, hogy miután a Fővárosi Önkormányzat a BKK felé fennálló, összesen 50 milliárd forintos tartozását nem tudta teljesíteni, a követelést két banknak (az OTP Bank Nyrt.-nek és a K&H Faktor Pénzügyi Szolgáltató Zrt.-nek) értékesíti, fele-fele arányban. A konstrukció lényege, hogy a pénzintézetek egyfajta faktoring keretében azonnal kifizetik a BKK-nak a 50 milliárd forintot, ám a fővárosnak 2025. március 19. napjáig kell csak visszafizetnie ezt az összeget, természetesen kamatostul és a felszámolt banki díjakkal együtt. A fizetési határidő mindössze néhány hónapos haladékot jelent, de addig is javítja a BKK likviditását és – papíron – oldja a főváros korábbi kötelezettségét. Ugyanakkor világosan látszik, hogy valójában az adósság nem tűnik el, csak máshová kerül, ráadásul tovább nő a kamatteher.
Varga Mihály pénzügyminiszter még a nyáron írt Budapest pénzügyi helyzetéről a közösségi oldalán. A politikus szerint a főváros 2024 első négy hónapjában ugyan 102 milliárd forint adót szedett be, ám pénzeszközei mégis 9 milliárd forintra apadtak, miközben adósságállománya 30 milliárd forinttal növekedett. Varga ezen felül cáfolta a márciusi ÁSZ jelentésre alapozott narratívát, miszerint a fővárosnak a kormány miatt lenne üres a kasszája, hiszen az elmúlt öt évben Budapest összesen 1200 milliárd forint adóbevételhez és állami támogatáshoz jutott, amellyel szemben csak 188 milliárd forint szolidaritási hozzájárulást kellett volna fizetnie a szegényebb települések támogatására.
A fentiek alapján a szivárványkoalíció számára egyre világosabbá válik, hogy a 2019-es választások idején megfogalmazott nagyszabású kampányígéretek teljes körű megvalósítása jelenleg aligha finanszírozható. A város pénzügyi keretei folyamatosan szűkülnek, ráadásul a belső viták miatt rendszeresen elmaradnak a hatékony döntések – a koalíciós egyeztetéseken ugyanis sokkal nagyobb szerepe van annak, hogy ki tudja jobban képviselni a saját pártja alapelveit, semmint annak, hogy hogyan lehet a város érdekeit egységesen megjeleníteni. Emiatt a közös tervek gyakran háttérbe szorulnak, és elvész a széles körben vállalható kompromisszum.
A városban élők ezzel szemben elsősorban abban érdekeltek, hogy a mindennapi élet szempontjából meghatározó szolgáltatások – például a közlekedés vagy az infrastruktúra fenntartása – javuljanak. Nem a politikai erők közötti versengés, hanem a tisztább utcák, a megbízható tömegközlekedés és az elviselhető közterheket jelentő parkolási, illetve közüzemi díjak képezik a közérdeket. Azonban, ha a koalíciós pártok nem találnak közös nevezőt, a főváros hosszabb távon is nehéz pénzügyi helyzetbe kerülhet, ami tovább drágítja a lakosság mindennapjait. Külön feszültség forrása, hogy a koalíció egyes pártjai kifejezetten a zöld, környezetvédelmi és klímavédelmi szempontokat erőltetik előtérbe, míg más frakciók szerint inkább a szociális kiadások emelése lenne sürgető. Sokan úgy vélik, hogy a környezetbarát projektekre elköltött forrásokat érdemesebb volna lakhatási és jóléti programokra fordítani, mert a városban sokan küzdenek megélhetési gondokkal.
Ez a törésvonal korábban, a 2023-as költségvetési viták során is jól kirajzolódott, ám a helyzet 2024-ben még élesebb lett, miután a város adósságállománya tovább nőtt, és a döntéshozatalban a koalíciós partnerek érdekei mind gyakrabban ütköznek. Ezen belül a fő kérdés ma is az: mit érdemes előnyben részesíteni – a szociális támogatások növelését, vagy a zöldfejlesztési projektek megvalósítását –, ha a kassza nem képes egyszerre kielégíteni a széleskörű elvárásokat?
Budapest 2024-ben tehát komoly pénzügyi kihívásokkal nézett szembe, amelyeket a szivárványkoalíció belső ellentmondásai (nem komplementer politikai preferenciái) és a korlátozott források súlyosbítanak. A város adósságállománya növekedett, a beruházások és felújítások elmaradtak, míg a költségvetési hiány folyamatosan nőtt. A politikai partnerek közötti megosztottság akadályozza a hatékony döntéshozatalt, ami hosszú távon a város gazdasági stabilitását veszélyezteti. Budapest vezetésének sürgősen szüksége van felelős prioritásállításra és a koalíciós együttműködés javítására, hogy elkerülje a pénzügyi csődöt és biztosítsa a lakosság számára a szükséges szolgáltatások folyamatos fenntartását. Az viszont nagyon valószínű, hogy e nehézségek 2025-ben fokozottan fognak jelentkezni, amely pesszimista jövőképet állít a főváros elé.
