Kezdettől fogva összehangolt kincstári szkepticizmus övezte Magyarország európai uniós soros elnökségét. Orbán Viktor nyári békemisszióját, a magyar kormány ellenállását gender- és migrációs ügyekben az európai (egyre sorvadó) többségével szemben egyaránt bizonyítéknak látták arra, hogy a magyar elnökség csakis katasztrófához vezethet. Miközben az illetékes véleményvezérek a munka hónapjai alatt nem sokat foglalkoztak a magyar elnökséggel, ahogy azonban közeledett a vége, újra megjelentek és az igeidőket aktualizálva elmondták a korábbi szólamokat. Ha pedig összehangolt egy támadás, Daniel Freund-ra mindig lehetett számítani hogy szuperlatívuszokat szállítson a magyar kormány elleni támadásokhoz. A HVG-ben idézett véleményében kifejtette, hogy a magyar elnökség minden várakozást alulmúlt, noha épp ő volt az, aki már az elején sem várt semmit. Az persze, hogy mikor beszélhetünk sikeres soros elnökségről, sokkal összetettebb kérdés. Elemzésünkben végigvesszük, milyen célokat tűzött ki a magyar elnökség, és ezeket mennyire sikerült megvalósítani.
Magyarország 2024 második felében töltötte be az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztét, amely jelentős lehetőséget adott az országnak, hogy formálja az EU politikai, gazdasági döntéseit. A magyar elnökség alatt kiemelt szerepet kapott a schengeni bővítés, a versenyképességi paktum kidolgozása és elfogadása, valamint az energiabiztonság megerősítése. Politikailag fontos volt a tagállamok közötti kompromisszumok elősegítése az agrárpolitikai reformok terén, amelyek a fenntartható mezőgazdasági fejlesztéseket és a környezeti vállalásokat erősítik.
Gazdasági fronton Magyarország törekedett az uniós vámügyi reformok és a tőkepiaci unió előremozdítására, amelyek célja a pénzügyi akadályok lebontása és az egységes piac hatékonyságának javítása. Magyarország emellett kezdeményezéseket tett az energiaárak csökkentésére, az innovatív technológiák támogatására és a zöld átállás felgyorsítására is, amelyek hosszú távon az EU globális versenyképességét erősítik. Az elnökség kulcsfontosságú prioritásai közé tartozott a versenyképesség növelése, a schengeni bővítés előmozdítása és az energiafüggőség csökkentése. A magyar kormány a politikai stabilitás megerősítésére is hangsúlyt helyezett, miközben törekedett az unós intézményekkel való konstruktív kapcsolatok ápolására.
VERSENYKÉPESSÉG
Lezárt ügyek
Az egyik legkiemelkedőbb eredmény a romániai és bolgár schengeni csatlakozás előmozdítása volt. Ez a lépés hosszú távon erősíti az EU belső határainak biztonságát és a szabad mozgást a tagállamok között, miközben szimbolikus jelentőséggel is bír, hiszen a két ország évek óta várta a csatlakozást. A schengeni bővítés Magyarország diplomáciai sikereként is értékelhető, mivel ez az ügy régóta napirenden volt, és a magyar elnökség alatt történt előrelépés jelentős pozitív visszhangot váltott ki a nemzetközi közösségben.
Egy másik fontos eredmény a versenyképességi paktum elfogadása volt, amely meghatározza az EU gazdasági fókuszát a következő öt évben. A paktum célja, hogy növelje az európai gazdaság globális versenyképességét, csökkentse a vállalkozások adóterheit, valamint elősegítse az alacsonyabb energiaárak elérését. Ez különösen fontos volt a magyar elnökség számára, hiszen a hazai gazdaságpolitikában is kiemelt szerepet kapott a versenyképesség javítása.
Az adóügyi együttműködés terén is történt előrelépés. Az uniós tagállamok közötti harmonizációs folyamatok célja, hogy egy erősebb gazdasági együttműködést és stabilitást biztosítsanak, különösen a globális gazdasági kihívások közepette. Ezek az eredmények együttesen erősítik az EU gazdasági integrációját, és hozzájárulnak a fenntartható növekedéshez.
Le nem zárt ügyek
1. A közös agrárpolitika reformja
Bár a tárgyalások során több javaslat is született, a közös agrárpolitika (KAP) reformja nem zárult le. A reform fő vitapontjai a fenntartható mezőgazdaság finanszírozása, a környezetvédelmi célok teljesíthetősége és a költségvetési igazságosság kérése köré szerveződtek. A támogatási rendszerek igazságosabbá tételéről folytatott viták során különösen a kisgazdaságok érdekeinek védelme és a nagyobb mezőgazdasági szereplők támogatásának korlátozása merült fel. Emellett a környezeti kötelezettségek, mint a kibocsátás-csökkentés és a fenntartható gazdálkodási gyakorlatok bevezetése, további komoly kihívásokat jelentettek.
A magyar elnökség alatt javaslat született a környezetbarát technológiák alkalmazásának pályázati támogatására, valamint az agrártermelés digitalizációjának elősegítésére. Ezek a javaslatok elsősorban a közép- és kelet-európai tagállamok számára kedvezőek, amelyek gazdasági hátrányaikat próbálják ledolgozni az agrártámogatások felhasználásával. A reform hatásai között szerepel a vidékfejlesztés elősegítése, a termékminőség javulása és a gazdák szociális biztonságának növelése, azonban a végleges döntések a következő elnökségekre maradtak. Az agrártámogatások átalakítása kulcsfontosságú, mivel az EU költségvetésének jelentős részét képezi. A fő vitapontok közé tartozik:
• Az agrártámogatási rendszerek igazságosabbá tétele.
• A környezetvédelmi kötelezettségek szigorítása, miközben a gazdák támogatása sem csökkenhet.
• A digitális mezőgazdasági fejlesztések bevezetése.
Ezek a kérdések továbbra is megosztják a tagállamokat, és a reformok véglegesítése a következő elnökségekre marad.
2. Vámügyi reform és tőkepiaci unió
A magyar soros elnökség során jelentős előrelépések történtek a vámügyi reformok és a tőkepiaci unió kiépítése terén, amelyek az Európai Unió gazdasági integrációjának fontos pillérei. A reformok célja a hatékonyság növelése, az akadályok csökkentése és a digitális átállás támogatása, amely mind a vállalkozások, mind a fogyasztók számára kedvező változásokat eredményez.A magyar elnökség alatt előtérbe került a vámellenőrzések egyszerűsítése és a digitális vámrendszer fejlesztése. A reformok egyik célja, hogy a különböző tagállamok közötti vámfolyamatok egységesebbek és gyorsabbak legyenek, ezzel csökkentve a vállalkozások adminisztratív terheit. Az e-kereskedelem transzparens kezelése szintén kiemelt szempont volt, mivel a digitalizáció következtében az online kereskedelem volumene drasztikusan növekedett.
• Az uniós vámrendszer digitális átállásának részeként a Magyarország által is támogatott „Customs Union Package” bevezetése elősegíti a vámügyi ellenőrzések átláthatóságát és csökkenti a csalások kockázatát.
A magyar elnökség kiemelte, hogy a reformok eredményeként a harmadik országokból érkező áruk vámkezelése hatékonyabbá válhat, így csökken az illegális import és a vámbevételek kiesésének lehetősége. A magyar elnökség fókuszának másik fontos pontja a tőkepiaci unió kiépítésének előmozdítása volt, amely a pénzügyi szolgáltatások piacának mélyebb integrációját célozza. Az akadálymentes tőkepiac növeli az EU-ban működő vállalkozások finanszírozási lehetőségeit, különösen a kis- és középvállalkozások (KKV-k) számára, amelyek a gazdaság gerincét képezik. A reformcsomag különös figyelmet fordított a zöld finanszírozás előmozdítására is, az ESG (környezeti, társadalmi és irányítási) szempontok integrációjával a pénzügyi piacok szabályozásába.
Reális sikerek
A magyar elnökség legnagyobb sikerei közé tartozik a versenyképességi paktum elfogadása, amely hosszú távon biztosítja az EU gazdasági irányvonalának stabilitását és versenyképességét. Emellett a schengeni bővítés előmozdítása is kiemelkedő eredmény, amely az EU belső kohézióját erősíti, és hozzájárul a tagállamok közötti bizalom növeléséhez.
A magyar elnökség alatt sikerült olyan ügyeket is napirendre tűzni, amelyek nemcsak az EU, hanem Magyarország érdekeit is szolgálták. Például a regionális együttműködés előmozdítása és az energiabiztonsági intézkedések hangsúlyozása egyaránt fontos szerepet kaptak a magyar prioritások között.
1. Novemberi csúcstalálkozó
November 8-án Budapesten került sor az Európai Unió informális csúcstalálkozójára, amelynek középpontjában az EU gazdasági versenyképessége állt. Mario Draghi, az Európai Központi Bank korábbi elnöke bemutatta a versenyképességi reformcsomagot, amely az Európai Unió gazdasági megújulását célozta, különös tekintettel a fenntartható növekedésre és a globális kihívásokra való reagálásra. A reformcsomag három kiemelt területre összpontosított:
Az innovatív ipari stratégiák támogatása:
– A cél az európai ipar modernizációja, az új technológiák bevezetésének elősegítése és a globális értékláncokban betöltött szerep erősítése volt.
– A zöld technológiákra és a környezetbarát gyártási eljárásokra épülő stratégiák támogatása, például a megújuló energiaforrások integrálása az ipari termelésbe.
– Draghi külön hangsúlyozta a kutatás-fejlesztési (K+F) beruházások növelésének fontosságát, amely hozzájárul az EU iparának versenyképességéhez a világpiacon.
A kis- és közepes vállalkozások finanszírozásának javítása:
– A KKV-k, amelyek az EU gazdaságának gerincét képezik, gyakran szembesülnek finanszírozási nehézségekkel. A reformcsomag célja, hogy ezeknek a vállalkozásoknak könnyebb hozzáférést biztosítson a tőkéhez és hitelforrásokhoz.
– A tőkepiaci unió keretében a határokon átnyúló pénzügyi szolgáltatások egyszerűsítése, amely lehetővé teszi, hogy a KKV-k más tagállamokban is forráshoz juthassanak.
– A program kiemelten kezeli a zöld finanszírozási lehetőségek bővítését, például az ESG-szempontok (környezeti, társadalmi és irányítási tényezők) integrálásával.
A digitális gazdaság fejlődésének elősegítése:
– Az EU digitális infrastruktúrájának fejlesztése alapvető fontosságú az innováció és a gazdasági növekedés szempontjából. A reformcsomag támogatja az egységes digitális piac megteremtését és az európai vállalkozások digitális átállását.
– A vidéki területeken szélessávú internet-hozzáférés biztosítása az uniós források felhasználásával, amely csökkenti a digitális szakadékot a régiók között.
– Draghi javaslatai között szerepelt a mesterséges intelligencia (AI) és a digitális adatok szabályozásának harmonizálása, hogy a digitális innovációk hatékonyan és biztonságosan valósuljanak meg az egész EU-ban.
A találkozón kiemelt hangsúlyt kapott az innováció, az energiahatékonyság és a fenntartható növekedés előmozdítása, valamint az EU globális gazdasági szerepének megerősítéséhez szükséges intézkedések. A csúcstalálkozó célja a gazdasági stabilitás és a versenyképességi reformok támogatása volt, különös figyelmet fordítva az energiaárak csökkentésére, a kis- és középvállalkozások támogatására, valamint a zöld átállás ösztönzésére. A találkozó hátterében a globális gazdasági kihívások, az energiafüggőség csökkentése és a digitális ipar fejlesztésének kiemelt prioritása állt. Az eseményen az EU vezető tagállamainak kormányfői, gazdasági szakértői és az Európai Bizottság képviselői vettek részt.
2. Versenyképességi paktum
A magyar elnökség alatt elfogadták a versenyképességi paktumot, amely az EU gazdasági stratégiáját határozza meg a következő öt évre. A paktum fő célja az európai gazdasági stabilitás megerősítése, a foglalkoztatottság növelése és a kis- és közepes vállalkozások (KKV-k) helyzetének javítása.
Fő intézkedések és hatások:
– A KKV-k adminisztratív terheinek csökkentése: Az adminisztráció egyszerűsítése és a pályázati eljárások gyorsítása lehetővé tette, hogy a kkv-k részére rendelkezésre álló források hatékonyabban használhatók fel.
– Az energiaárak csökkentésére irányuló uniós szabályozás: A csökkenés az ipari költségek mérséklését eredményezte, javítva a vállalkozások versenyképességét.
– A digitális infrastruktúra fejlesztése: Az uniós forrásokból megvalósuló fejlesztések jelentősen javították a vidéki területek internet-hozzáférését.
– A zöld átállás támogatása: Az uniós forrásokból finanszírozott beruházások segítették a fenntartható technológiák elterjesztését.
A paktum célja az EU gazdasági növekedésének és innovációs képességének erősítése. A megállapodás kiemeli az alacsonyabb energiaárak és a vállalkozások áfa-terheinek csökkentését, amelyek kulcsfontosságúak a vállalkozói környezet javítása és a munkahelyteremtés szempontjából. A paktum emellett hangsúlyozza az EU globális piacokon betöltött szerepének megerősítését, különösen az új technológiák és fenntartható megoldások terén. Összességében a magyar EU-elnökség jelentős eredményeket ért el a gazdasági versenyképesség, a schengeni bővítés és az adóügyi együttműködés területén. Ugyanakkor számos fontos kérdés, például a közös agrárpolitika és a vámügyi reform, további figyelmet igényel a jövőben. Az elnökség sikerei nemcsak az EU, hanem Magyarország számára is kedvezőek, hiszen erősítették az ország nemzetközi megítélését és szerepét az uniós döntéshozatalban.
