A romániai elnökválasztás némiképp váratlanul a demokráciát meghatározó legfontosabb dilemmák kísérleti laboratóriumává vált. Korábban nem látott direkt módon merültek fel azok az anomáliák, amelyek arra figyelmeztetnek, mennyire védtelenek vagyunk a közösségi oldalakon megjelenő manipulációkkal szemben, ahogy azzal is, hogy mennyire szelektív ízléssel reagálnak ezekre a visszásságokra a politikát befolyásolni képes szereplők. A népszuverenitás elve is komoly töréstesztnek lett kitéve: a példátlannak nem nevezhető és pontosan nem igazán definiálható manipulációs kísérletek elégnek bizonyultak ahhoz, hogy a teljes választást annulálják, miután a lakosság 22%-a “nem döntött elég megfontoltan”.
Az egyik alapvető mantrája a magyar ellenzéknek és a kormánykritikus sajtónak, hogy Romániáról példát vehetne Magyarország a gazdasági fejlődés, a jogállam és az atlantista igazodás terén egyaránt. Mindeközben ijesztő, egyúttal rendkívül tanulságos folyamatok zajlanak Romániában. Úgy tűnik, a különböző közösségi platformokon keresztül nemcsak a kulturális jelenségeket lehet döbbenetes mértékben befolyásolni, de a politikai trendeket is. Szomszédunkban feltáruló választási anomáliák arra is rámutatnak, hogy a szabályozás nem követi a technikai lehetőségeket, a törvényes keretrendszer nem fedi le a közösségi médiumok aktorainak mozgásterét. Orbán Viktor miniszterelnök erre is utalt, amikor a váratlan események kapcsán így fogalmazott „az online platformok és a választók” találkozásáról: „Hálásak vagyunk a románoknak, hogy laboratóriumként lekísérletezik nekünk, mi pedig ennek a vitának a tanulságait összegezve megnézhetjük, van-e teendőnk a problémák elhárítása érdekében Magyarországon.”
Az Alkotmánybíróság döntése
A romániai elnökválasztás első fordulóját követően megdöbbentő döntést közölt Románia alkotmánybírósága: érvénytelenítette a lefutott választást, és elrendelte az egész választási folyamat újraindítását. A döntést a kilenc alkotmánybíró egyhangúlag hozta meg, a hírek szerint ötórás tanácskozás után. Az ítélet a kormányt új választás kitűzésére kötelezi. Fontos hangsúlyozni, hogy nem klasszikus választási csalások, szavazólappal folytatott manipulációk, szavazókkal szembeni erőszak történt. A példátlan döntés mögött példátlan események állnak.
Tiltott beavatkozás
Az alkotmánybíróság december 6-ai, pénteki döntését megelőző szerdán Klaus Iohannis államfő feloldott a titkosítás alól hírszerzési jelentéseket, melyek arra adtak gyanút, hogy külföldi állam avatkozott be a választásokba. A hírszerzési információkat összefoglaló értesülések szerint Románia „agresszív orosz hibrid támadásoknak” volt kitéve az elnökválasztás november 24-ei első fordulója és az egy héttel későbbi parlamenti választások során.
A titkosszolgálatok szerint Călin Georgescu független jelölt főleg a TikTok közösségi platformon folytatott kampányát erőteljesen támogatta a kínai platform koordinált fiókokon, ajánló algoritmusokon és fizetett reklámokon keresztül. Azt is kiderítették, hogy a hivatalos román választási honlapok hozzáférési adatait orosz kiberbűnözési platformokon tették közzé. Emellett több mint 85 ezer olyan kibertámadást azonosítottak, amelyek célja a rendszer sebezhetőségének kihasználása volt. „Ez nemcsak választási csalás, hanem nemzetbiztonsági ügy is volt, ezért döntöttünk a dokumentumok titkosításának feloldásáról és nyilvánosságra hozataláról” – idézte az államfőt a Transtelex.
Megkerült szabályok
Azóta kiderült néhány részlet is a rendkívüli eseményekről: A Călin Georgescu kampányához közvetlenül kapcsolódó közösségi-média hálózat kezdetben 25 000 őt támogató TikTok- fiókból állt, ám ezek egy része – a titkosszolgálat szerint taktikailag időzítve – két héttel az államelnök-választás első fordulója előtt vált aktívvá. Minden TikTok-fiók mögött egyedi IP-cím állt, ezért a hatóságok nehezen tudták felgöngyölíteni a hálózatot. A hálózathoz tartozó fiókok tevékenységét a TikTok platformon kívül, a Telegram és Discord üzenetküldő rendszeren keresztül szervezték meg, a hatóságok szerint azért, hogy így előzzék meg a fiókok teljes blokkolását a platformon, kikerülve ezzel a felület belső szabályozását és a román választási törvényeket. A módszerrel a szervezők azt is elérhették, hogy sem a figyelő-algoritmusok, sem maguk a felhasználók nem láttak kapcsolatot a Călin Georgescu népszerűsítésére használt több ezer TikTok fiók között.
Az akciót a nyilvánosságra hozott titkosszolgálati dokumentum „tömeges politikai gerillakampánynak”, illetve „nyers erővel végrehajtott kiberbiztonsági támadásnak”minősítette.
Időközben az is nyilvánosságra került, hogy a román hatóságok négy nappal a választások előtt kötelezték a TikTokot, hogy törölje azokat a tartalmakat, amelyek nyíltan kampányolnak, ráadásul nincs feltüntetve rajtuk, hogy ki finanszírozza őket. A platform ugyan megtette ezt, de ezek a tartalmak külföldön még elérhetők és továbboszthatók maradtak, ami azzal járt, hogy valójában Románia területén is hozzáférhetőek maradtak egészen a választás napjáig.
Kételyek
Miközben lassan kialakul egy értelmezhető kép arról, hogy mi is történt az elnökválasztást megelőző hetekben, többen is hangot adtak kételyeiknek, illetve az eljárással kapcsolatos fenntartásaiknak.
Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső szakértője úgy fogalmazott: „Fontosnak tartjuk rögzíteni, hogy a november 23-24. időszakban zajló első forduló szavazási folyamatát sem akkor, sem azóta nem kérdőjelezte meg senki!”
A szakértő azt is elmondta, hogy mindazok a dokumentumok, melyek az Alkotmánybíróság döntése óta eltelt órákban a nyilvánosságra kerültek, sokkal inkább tűnnek a titkosszolgálatok által az alkalmatlanságuk elleplezésére gyártott alibi-teremtő fércműveknek, mint komoly és megalapozott nyomozások eredményeinek. A Román Hírszerző Szolgálatnak (SRI), a Külföldi Hírszerző Szolgálatnak (SIE) és a Belügyminisztérium (MAI) titkosszolgálatának tulajdonított, december 4-én, azaz az elnökválasztás után 8 nappal nyilvánosságra hozott dokumentumok olyan gyenge minőségűek (különösen a SIE-anyaga), hogy ezekkel még a média-kommunikáció szak első félévében is alig lehetne elégségesnél jobb érdemjegyet kapni!
(Összesen öt dokumentumról van szó: a Román Hírszerző Szolgálat (SRI), a Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE), a Különleges Távközlési Szolgálat (STS), a Belügyminisztérium (MAI) és a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) saját összefoglalóiról. Mindegyik dokumentum 10-15 oldalas, részleteiben elemzi a kampány során tapasztalt jelenségeket, a választási rendszer elleni támadásokat és a közösségi média algoritmusainak manipulációját.)
Hasonlóan fenntartásokkal fogadta a jelentéseket Csoma Botond RMDSZ-szóvivő. Ő arra hívta föl a figyelmet, hogy amennyiben a Román Hírszerző Szolgálat tudta, hogy bűncselekmény gyanúja merült fel az egyik elnökjelölt kampánya kapcsán, már korábban, azonnal értesítenie kellett volna erről az illetékes állami hatóságokat.
Alkotmányos puccs vagy jogállamiság?
A kételyek nyomán természetesen a román politikai élet szereplői is kialakították saját narratíváikat. Elterjedt vélemény, hogy mivel az Alkotmánybíróságban jelentős a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) befolyása, nem elképzelhetetlen, hogy a testület nem jogi, hanem politikai jellegű döntést hozott az elnökválasztás első fordulójának megsemmisítésével.
Vannak, akik egészen odáig mennek: az Alkotmánybíróság „alkotmányos puccsot” hajtott végre „Brüsszel és Washington”, illetve az establishment pártok érdekében.
Călin Georgescu úgy fogalmazott, az alkotmánybíróság „törölte” a demokráciát. Hasonló szellemben nyilatkozott második fordulós ellenfele, a liberális Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) jelöltje, Elena Lasconi is, aki szerint a román állam „lábbal tiporta” a demokráciát. A Georgescut támogató szélsőséges pártok, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR), az S. O. S. Románia és a Fiatal Emberek Pártja (POT) szintén erőteljesen bírálták az elnökválasztás törlését.
Az értelmezési vitához természetesen külföldről is hozzá szóltak. Az Egyesült Államok megválasztott elnökének fia, Donald Trump Jr. egy közösségi médián megjelent posztban így fogalmazott: „Hű, nézzenek oda, mi történik Romániában! Az alkotmánybíróság nemrég törölte az elnökválasztás első fordulóját. Egy újabb sorosista/marxista kísérlet az eredmény manipulálására és a nép akaratának megtagadására.”
Ugyanakkor Antony Blinken amerikai külügyminiszter a csütörtöki máltai EBESZ-csúcson a román kormányoldal véleményét osztva kijelentette:
„A román hatóságok lelepleztek egy nagyszabású és jól finanszírozott orosz erőfeszítést a közelmúltbeli elnökválasztás befolyásolására.„
A szólamokon túl jogi lépéseket is tettek az érdekeltek. Georgescu (és egy civil szervezet) beperelte a választási folyamatban, illetve a választás megsemmisítésében érintett szervezeteket, egyebek mellett az elnöki hivatalt és hírszerző szolgálatokat is, mivel ezek a titkosítás alól feloldott hírszerzési jelentésekkel nem a jogrend helyreállítására törekedtek, hanem pusztán a választók akaratát és ezáltal a választások kimenetelét akarták befolyásolni.
Elégtelen szabályozás
Az eddig rendelkezésre álló adatok és az adatokat értelmező szakértői vélemények alapján a szabályozás elégtelenségének képe bontakozik ki. Nemcsak arról van szó, hogy a közösségi oldalak romániai szabályozása nem terjed ki a felületek által kínált nagyon is sokféle lehetőségre, de arról is, hogy a jogalkotó egyszerűen nem tud utána nyúlni a határok fölött szabadon mozgó platformoknak. Hiába mondta ki a román Országos Audiovizuális Tanács, hogy a TikTok algoritmusai – azzal, hogy elősegítették a Georgescu számára kedvező tartalmak terjedését – „felborította a romániai választási verseny egyensúlyát, és veszélyeztette a politikai pluralizmust”, valójában tehetetlen az ilyen algoritmusokkal, illetve a sokszor nem is Romániából bejelentkező profilokaktivitásaival szemben.
Az EU felelőssége
A magyar Szuverenitásvédelmi Hivatal arra is fölhívja a figyelmet, hogy a reguláció az EU felelőssége, ám sajnos nem tud megfelelni ennek a kihívásnak. „A romániai választási botrány egyértelműen megmutatja az uniós-szintű szabályozás és felügyelet hiányosságait és működésképtelenségét” – írja elemzésében a hivatal. Brüsszel természetesen vizsgálja a TikTok ellentmondásos szerepét a kampányban, valamint azt, hogy a platform esetleg nem felelt meg a digitális szolgáltatásokról szóló törvénynek (DSA), amely a dezinformáció és az illegális tartalmak elleni küzdelmet szolgálja az online világban, de egyelőre nem látszanak az eredmények.
Tegyük hozzá, a TikTok (más platformokhoz hasonlóan) készségesen együttműködik, de úgy tűnik, maga a szolgáltató sem igazán látja át, hogyan lehet törvényellenesen használni felületeit. Brie Pegum, a TikTok globális termékigazgatója egy múlt kedden lezajlott európai parlamenti meghallgatáson elmondta, hogy a platform több profilt is letiltott, amiknek közük lehetett Georgescu furcsa kampányához. A cég közelítőleg 66 ezer kamuprofilt és 10 millió álkövetőt távolított el a kampány során. Korábban 290 ezer olyan követőt is letiltottak, akik a szélsőjobboldali AUR párthoz köthetők. A Szuverenitásvédelmi Hivatal mindezekkel összefüggésben arra hívta föl a figyelmet, hogy „nem először fordul elő, hogy az Európai Unió közvetlen önvédelmi hatáskört von el a tagállamoktól, majd nem képes szavatolni azok demokratikus biztonságát.”
Védtelenül
A krimibe illő események – akármilyen eredménnyel is zárulnak majd a vizsgálatok – arra mindenképpen rámutatnak: a közösségi platformok olyan technikai, jogi és anyagi térben mozognak, amelyeknek kezelése különleges kihívást jelent az egyes lokalitásoknak, államoknak, de még az államszövetségeknek is. A jelenség kapcsán érdemes felfigyelni arra is, amit a Szuverenitásvédelmi Hivatal vett észre:
„Georgescu kampánya az amerikai techvállalatok tulajdonában lévő platformokon is kimagaslóan teljesítet. (…) Georgescu népszerűsége – november közepétől – a Facebookon is dinamikusan növekedett. Míg a november 17-én megosztott kampány-videóját még csak 50-60 ezren nézték meg, az egy nappal későbbi és az azt követő időszakban közzétett tartalmai esetében már a 100-200 ezres megtekintés sem ritka. A november 19-én a politikus hivatalos oldalára feltöltött videóban Iuliean Horneț feltaláló biztosítja támogatásáról: ezt a videót 800 ezren nézték meg. Egy másik, de ugyanazon a napon feltöltött tartalom, amelyben Georgescu a béke elérésének módjáról beszél, csak 100 ezer emberhez jut el. A különös, nem organikus minta később is folytatódik: a november 20-i 146 ezres, míg a november 21-i videója 763 ezres megtekintést ért el. Másnap jelentős változás következik be, ugyanis: a november 22-én feltöltött két videós tartalmával már hárommillió felhasználót ér el. Az Instagramon Georgescu kampánytartalmai a választást megelőző hetekben 20-40 ezer nézőt vonzanak, majd – közeledve a november 24-ei első fordulóhoz – több százezerre ugrott egy-egy Instagram-poszt vagy Reels-videó elérése, nézettsége. De hasonló tendenciák figyelhetőek meg a román politikus YouTube csatornáján is. A TikTok-hoz és az Instagram Reels-ekhez hasonló, rövidebb “Shorts” videóinak nézettsége jelentősen megugrott október végétől, némely tartalom nézettsége a 100 ezret is meghaladta. A legmagasabb elérési szám: 276 ezer.„
Azaz, szögezi le a hivatal elemzése: „valamennyi közösségi platform eszköze lehet a nemzeti választások végkimenetele eltérítésének és befolyásolásának. A közösségi médiumok felületei és az azokat működtető, a tartalmakat “kiosztó” algoritmusok olyan manipulációra és tudatformálásra alkalmas technológiák, amelyek a szuverenitás szempontból kiemelt kockázatot jelentenek.”
Másfelől azt is érdemes látni, hogy az egyre népszerűbb és rendkívül nehezen kontrollálható közösségi felületeken keresztül fellépő ágensek nemcsak a politikai térben tudnak megdöbbentő befolyásra szert tenni, de minden olyan területen, ahol a véleményeknek fontos szerepe van. Eltorzíthatják a kulturális életet, divatba hozhatnak egyes jelenségeket, viselkedésmintákat alakíthatnak ki és így tovább. A Georgescu-kampány arra figyelmeztet, védtelenek vagyunk a szervezett, tervezett és tőkeerős ágensekkel szemben, bármit is akarjanak tőlünk.
A teljesség kedvéért mindazonáltal meg kell jegyezni, hogy például a Facebook már többször beavatkozott a magyar politikába, például pártok vagy vezetőik fiókját törölte rövid úton, akkor ezek a lépések nem ihlettek ilyen, a választások tisztaságát megkérdőjelező kiállásokat. Ahogy az is furcsa, hogy épp a TikTok volt az, ami ezt a precedens nélküli drasztikus lépést kiváltotta, hiszen ez a médium jellemzően a fiatalokat éri el, és bár az őket érdeklő témákban trendteremtő, a választást eldönteni képes méretű demográfiai/társadalmi csoportokra nem sok befolyással bír Romániában.
