A felsőoktatási modellváltás folyamata 2019 júliusában kezdődött a Budapesti Corvinus Egyetem fenntartójának megváltozásával. Azóta összesen 21 felsőoktatási intézmény esetében vették át a fenntartói jogokat közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok az államtól. Minden olyan állítás valóságtartalmát vizsgálat alá vettük, amelyek nagy nyilvánosságot kaptak. Rendet teszünk a tények és valótlanságok között
Az Országgyűlés Hivatalának (OGYH) képviselői infójegyzete rámutat, hogy a modellváltás alapvetően – a hazai és nemzetközi szakirodalom által is tárgyalt – vállalkozó egyetem koncepciójával és víziójával van összefüggésben. Ez a koncepció a kutatás és fejlesztés, valamint a felősoktatás ökoszisztémáját érintő elsődlegesen külső globalizációs és gazdasági jellegű kihívásokra mutat megoldást.
A szakirodalmi vonatkozás tekintetében, a koncepció abban az esetben tud megvalósulni, ha az adott intézmény
· „menedzsmentje erős és professzionális;
· fejlesztő perifériákat (például ipari parkokat) épít ki;
· a finanszírozását illetően több forrásra támaszkodik;
· erős és ösztönzött akadémiai hátországa van;
· vállalkozói szemlélet hatja át az intézmény egészét”
Már a modellváltást megelőzően történtek ebbe az irányba elmozdulások, elég csak az igen népszerű duális képzés 2015-ös bevezetésére gondolni, de a hazai innovációs ökoszisztémát támogató stratégiai környezet és a K+F tevékenységgel összefüggő beruházások és pályázatok mellet sem mehetünk el szó nélkül.
Az állami szolgáltatásokkal összefüggő szakpolitikák, így az oktatáspolitika és a felsőoktatás kapcsán kiemelten fontos egy-egy szakpolitika implementációjának a megfelelő végrehajtása és a különböző stakeholderek menedzsmentje. Az OGYH infójegyzete szerint nem véletlen tehát az sem, hogy az OECD már 2003-ban rámutatott, hogy „a változások sok belső feszültséggel és konfliktussal járhatnak, amely során el kell kerülni, hogy az oktatók és a kutatók elidegenedjenek az intézménytől.” Egy ilyen koncepcionális környezetben tehát alapvetően veszélyeztethették a modellváltás sikerét és magasfokú kockázattal jártak a felsőoktatás versenyképességére nézve a szakemberek intézményi elköteleződését megrengető, a valóságot elferdítő szakmainak álcázott politikai kritikák.
A 2022-es országgyűlési választásokat megelőzően számos kritika látott napvilágot, amely az egyetemi modellváltást támadja. Az akkor jelenlévő vádakat és zavarkeltő politikai narratívákat egy 2021-es összellenzéki sajtótájékoztató mutatja be a legjobban.
Hiller István, az MSZP oktatáspolitikusa kijelentette, hogy az ellenzéki pártok egységesen elutasították a Fidesz hatalomátmentési kísérletét a felsőoktatásban. Brenner Koloman, a Jobbik országgyűlési képviselője hangsúlyozta, hogy pártja és az ellenzék kiállt az egyetemi autonómia és szabadság mellett, és remélte, hogy a 2022-ben felálló nemzeti egységkormány visszaállítja az egyetemek autonómiáját és a tudás becsületét. Arató Gergely, a Demokratikus Koalíció képviselője szerint a Fidesz pártkáderekkel akarta befolyásolni az egyetemi képzést, és a hatalom megszerzése mellett a pénzre is igényt tartott, mivel a felsőoktatásban jelentős, 6 milliárd forintos uniós támogatás volt várható. Keresztes László Lóránt, az LMP politikusa a modellváltást merényletnek nevezte az érintett városok és térségek ellen, és hangsúlyozta, hogy a modellváltást mély szakmai és társadalmi konszenzus nélkül nem lehetett volna elindítani. Mellár Tamás, a Párbeszéd képviselője szerint a kormány nem bízott abban, hogy 2022-ben megnyeri a választást, ezért helyezte el kádereit az egyetemek kuratóriumaiba, és próbálta megszerezni az egyetemi vagyont. Tóth Endre, a Momentum országgyűlési képviselője úgy vélte, a kormány a gátlástalan hatalmi törekvését egy kommunikációs lepelbe csomagolta, és a valódi cél a lojális fideszes káderek pozícióba juttatása volt.
A választás eredményeinek tükrében megállapítható, hogy fals képet festettek a fentebb idézet politikusi nyilatkozatok, ugyanis a javaslat célja, nem a hatalom átmentése volt, hanem valóban szakmai célokat szolgált. Az ellenzéki nyilatkozatok logikája alapján egyébként bármely PPP projektet a hatalom kimentésének eszközeként lehetne értékelni, holott a modern államkormányzás és a közfeladatok komplexitása megkívánja az állam egyes társadalmi alrendszerekben jelen lévő pozíciójának a felülvizsgálatát.
Az egyetemek teljesítményének mérésére, különböző nemzetközi statisztikák is rendelkezésünkre állnak, ezek közül módszertanilag a legobjektívebbnek a Times Higher Education világranglista mondható. A 2024-es adatok szerint három magyar egyetem is előrelépett a világranglistán és idén is összesen 11 magyar egyetem szerepelt a rangsorban, két új egyetem pedig megfigyelő státuszba került, így már négy intézmény áll ebben a pozícióban. Szinte minden mérőszámban javulást értek el az egyetemek, és a QS rangsorban egy további magyar egyetem is a világ legjobb 5%-ában található, így a hazai intézmények teljesítménye a világátlag felett van.
A vidéki egyetemek és az üzleti fókuszú egyetemek esetében, hogyha megakarjuk érteni, hogy sikeres volt-e a modellváltás és sikerült-e bekapcsolni a gazdasági vérkeringésbe az egyetemeket, akkor célszerű rámutatni a K+F ráfordítások alakulására. Ennek kapcsán György László kormánybiztos rávilágított, hogy az Eurostat adatai alapján: „Magyarországon a K+F-területen dolgozók aránya 2010 és 2020 között 31 ezerről 61 ezer főre nőtt, ráadásul az EU-ban nálunk növekedett a leggyorsabb ütemben.” Továbbá „az egyetemekre költött állami források 2022-ben meghaladták az 1000 milliárd forintot, megközelítve a GDP 2 százalékát.
A legnagyobb társadalmi és intézményi feszültséget kétségtelenül a Színház- és Filmművészeti Egyetem kapcsán lehetett tapasztalni, amely. Számos színész szólalt meg minden oldalról a kérdésben a színész világban is konfliktusokat váltott ki. Részben a kulturális ágazat sajátosságai okán, részben pedig a módszeresen felépített pártpolitikai narratíva képzés okán, ezen viták inkább világnézeti alapon, és személyeskedve, mint sem szakmai módon mentek végbe. Ahogy Nemcsák Károly fogalamzott: „Én egy fölépített dolgot érzékelek ebben. A szakma belesodródott a politikába.”
Karácsony Gergely talpnyalóknak nevezte a modellváltást támogató színészeket ,mint írta: „Hiszem, hogy hamarosan olyan országban fogunk élni, ahol a hatalom megbecsüli és tiszteli a bátorságot, a függetlenséget és nem a talpnyalókat jutalmazza, akik csírájában fojtanák el a bátor művészetet” Gyurcsány Ferenc pedig, Vidnyánszky Attila az egyetem fenntartó alapítvány kuratóriumának elnöke kapcsán olyan szélesőséges megnyilatkozásokat tett, amelyek a teljes egzisztenciális ellehetetlenítésére vonatkozó kijelentéseket tartalmaztak. Mint Gyurcsány Ferenc írta: „Vidnyánszky és társai addig maradnak, amíg Orbán. Utána buknak. Sőt! Minden értelemben földönfutók lesznek. Nem lesz árokbetemetés. Zárójel lesz. Levegőtlen világ azoknak, akik megölték a magyar szabadságot.”
Ugyanakkor a kritikák egy része, amely az ágazat szereplői részéről érkezett és az egyetemi autonómia csorbításaként értékelte a fenntartói struktúraváltását valóban jogi vonatkozású volt. Ennek kapcsán az Alkotmánybíróság megállapított, hogy nem alaptörvény-ellenes a felsőoktatási törvény módosítása, ugyanakkor a felsőoktatási intézmény szenátusát megillető véleményezési jog gyakorlására vonatkozóan az Alkotmánybíróság alkotmányos követelményt állapított meg. Pokol Béla különvéleménye kapcsán, ugyanakkor megállapíthatjuk, hogy valóban politikai, ideológiai és nem pedig szakmai determinációja van a felsőoktatásban, különösen a művészetben jelen lévő vitáknak. Mint indoklásában írta, „az egyetemek társadalomtudományi, jogtudományi és művészeti karain beltenyészet és lobbirendszer működik, „az egyetemi autonómia különösen nem érvényesül a nyugati világ szellemi életében dominanciát elért balliberális politikai táborral szemben”. Az alkotmánybíró szerint meg kellene szüntetni a politikai táborokhoz kötődést, objektívebbé tenni az előléptetéseket, a lobbiktól megszabadított egyetemi-akadémiai közösségeket alávetve a teljes tudósközösség értékelési mérésének.
Összességében elmondhatjuk, hogy a modellváltás eredményeként a kormány sikeresen megerősítette a magyar felsőoktatási intézmények pozícióját, amelyek azóta jelentős nemzetközi ranglistákon értek el előkelőbb helyezéseket, és számos új forrást tudtak bevonni a kutatás és fejlesztés területén. Az eredmények azt mutatják, hogy a kormány felsőoktatási koncepciója életképes modell, amely támogatja az intézmények versenyképességét és fenntartható fejlődését, hosszú távon biztosítva a hazai felsőoktatás nemzetközi szintű előrehaladását.
Források:
Forrás: A magyarországi felsőoktatási modellváltásban részt vevő egyetemek listája. Elérhető: https://modellvaltas.kormany.hu/egyetemek.
Forrás: Az Országgyűlés Hivatala információs jegyzete a felsőoktatási modellváltásról (2023). Elérhető: https://www.parlament.hu/documents/10181/64399821/Infojegyzet_2023_19_felsooktatasi+modellvaltas.pdf/a7463277-0547-95f9-88a4-043f787fa352?t=1687766513197.
Forrás: Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal oldala. Elérhető: https://nkfih.gov.hu/hivatalrol/szakpolitika-strategia.
Facebook.com Jobbik Magyarországért Mozgalom (Letöltve: 2024.11.02)
https://www.facebook.com/watch/?v=2843334612583114
Forrás: Index.hu (Letöltve: 2024.11.02.)
https://index.hu/gazdasag/2024/02/16/gyorgy-laszlo-osszeszerelo-uzem-kutatas-fejlesztes/
Forrás: Facebook.com Karácsony Gergely (Letöltve: 2024.11.02) https://www.facebook.com/karacsonygergely/posts/3551909934841827?ref=embed_post
Forrás: Facebook.com Gyurcsány Ferenc (Letöltve: 2024.11.02) https://www.facebook.com/gyurcsanyf/posts/pfbid032HVkFCgb1NHPmwcTbbe8BjDQvNB5ByA2vL6gSCFB9tKQaSnMiG5g8WsiGHXMGAW6l
21/2021. (VI. 22.) AB határozat
Elérhető: https://alkotmanybirosag.hu/ugyadatlap/?id=2B2471ADF0AE9F5EC1258709005BB84B?OpenDocument
