Az ukrán közbeszerzések körüli állami szintű korrupció megmutatják, mikor válik politikailag védhetetlenné az uniós támogatás. A kérdés nem csak az, hova megy a pénz, hanem hogy ez mennyiben rombolja az EU hitelességét. Mint látni fogjuk a közösség szerint nincsen bizonyíték az átfogó, általános korrupcióra, miközben a Transparency International és az IMF vizsgálatai alapján ennek ellenkezőjét állítja. A 90 milliárd eurós segély blokkolásának fő indokául a Midas-hadművelet szolgált, amely Ukrajna korrupt legfelső vezetőit buktatta le, bizonyítva a rendszerszintűséget.
A leendő magyar kormány és a 90 milliárd
A magyar országgyűlési választás ugyan elvitte a fókuszt a rendszerszintű ukrán állami korrupcióról, azonban, amennyiben az EU elkerülné Ukrajna összeomlását, legkésőbb a következő, a júniusi uniós csúcson újra kell szavaznia az állam- és kormányfőknek a 90 milliárd eurós kölcsön folyósításáról, amely a Orbán Viktor vétója miatt meghiúsult. Tehát Magyar Péter tovább nem halogathatja, állást kell foglalnia Ukrajna ügyében.
Nemzetközi sajtótájékoztatóján ezt mondta: „Az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós uniós hitelkeret és a korábbi magyar vétó kapcsán szeretném egyértelművé tenni: ez a kérdés a Tisza-párti kormány számára jelenleg nincs napirenden. Az Európai Unió korábban már döntött, és a 24 tagállam megerősített együttműködése révén létrehozta ezt a konstrukciót úgy, hogy Magyarország kimarad belőle. Mi ezt a helyzetet adottságként fogadjuk el és tudomásul vesszük.”
Azonban csak részigazság, hogy hazánk kimarad. Kimarad a kölcsön felvételéből (Szlovákiával és Csehországgal egyetemben), ellenben végső megoldást még nem találtak. A brüsszeli bürokraták szándéka szerint az pénz technikailag nem uniós kölcsönként, hanem a tagállamok közösen felvett hiteléből érkezne Kijevbe. A Bizottság a már korábban jóváhagyott, de még ki nem fizetett keretekből (példából a korábbi Ukrajna-eszköz maradványaiból) megelőlegezné az összeget, amíg zajlanak a nagy, 90 milliárdos csomag jogi csatározásai.
Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) elnöke többször hangsúlyozta, hogy a néppárt „feltételek nélkül és ameddig szükséges” támogatja Ukrajnát, illetve az Ukrajna melletti stratégiai kiállást az EPP-tagság nem alku tárgyát képező alapfeltételének tekinti. Márpedig a Tisza a Néppárt tagja.
A Midas-művelet
A Midas-művelet – aminek az aranybudi (Timut Mindics luxuslakásában bukkantak rá) vált védjegyévé – az egész világ számára világossá tette, amit Orbán Viktor és Robert Fico, szlovák miniszterelnök már korábban hangoztattak, hogy az ukrán korrupció rendszerszintű.
Történt, hogy tavaly a Verkhovna Rada – ahol a Nép Szolgája párt abszolút többséggel, 59%-al rendelkezik – elfogadta a törvényjavaslatot, miszerint az Ukrán Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal (NABU) és a Korrupcióellenes Szakosított Ügyészség (SZAP) függetlenségét megszüntetik. A hatalmas tömegtüntetések és Zelenszkij elnök népszerűségének húsz százalék alá esését követően a javaslat nem emelkedett törvényerőre. Így hajthatta végre a NABU és a SZAP a Midas hadműveletet. Olyanok buktak bele, mint Timur Mindics, az ukrán elnök egykori üzlettársa a Kvartal 95 stúdióban, amelyik a Nép szolgája sorozatot gyártotta, Andrij Jermak, az elnöki hivatal vezetője, Herman Haluscsenko igazságügyminiszter, Szvitlana Hrincsuk energiaügyi miniszter, Olekszij Csernisov volt miniszterelnök-helyettes, közösségi és területfejlesztési miniszter, a Naftohaz ukrán állami gázipari cég egykori vezetője.
Az EU álláspontja: Ukrajna nem korrupt
Noha a botrány már messzebb hallatszott Budapestnél és Pozsonynál, megütötte az európai patrióták fülét, még Donald Tusk is kénytelen volt figyelmeztetni Kijevet, az Európai Bizottság márciusi hivatalos álláspontja szerint az Ukraine Facility (az EU 2024–2027 közötti időszakra szóló 50 milliárd eurós pénzügyi támogatási programja Ukrajna számára) keretében kifizetett összegeknél eddig nem találtak bizonyítékot közvetlen visszaélésre.
Ugyanakkor az IMF februári jelentésében a további hitelek feltételéül szabta az ukrán adóhatóság és a vámőrség megtisztítását, ahol továbbra is jelentős „szivárgásokat” tapasztaltak. A Transparency International közelmúltban közölt korrupciós indexe szerint Ukrajna 2025-ben 36 pontot ért el, amivel a 104. helyen áll a 182-ből. Bár ez javulás a korábbi évekhez képest, a jelentés kiemeli, hogy a háborús újjáépítési pénzek elosztása óriási korrupciós kockázatot hordoz.
Az EU 2024-ben hozta létre az Ukraine Facility elnevezésű ellenőrző mechanizmust, amely elvileg garantálta volna, hogy a pénzek ne tűnjenek el. A Midas-művelet rávilágított: a korrupció az állami Energoatom vállalatnál történt, amely kulcsszereplője az EU-s újjáépítési források fogadásának.
A Prozorro inkább tényleg Zorró
Ukrajnában a Prozorro nevű digitális platform hivatott a közbeszerzési folyamatok kezelésére. Ezen a felületen a különböző állami és települési intézmények hirdetnek meg tendereket termékek vásárlására, szolgáltatások igénybevételére vagy építési projektek kivitelezésére. A piaci szereplők ezeken a pályázatokon keresztül mérhetik össze ajánlataikat annak érdekében, hogy elnyerjék a hivatalos beszállítói jogot. A rendszert a Transparency International Ukraine fejlesztette ki 2016-ban. Az ukránok rafináltabbaknak bizonyultak az NGO szakembereinél, tudniillik a korrupt tisztviselők nem magát a szoftvert törték fel, hanem adminisztratív eszközökkel éltek. Azok a cégek, amelyek nem fizették meg a 10-15 százalékos kenőpénzt, nem kapták meg a kifizetéseiket, netán biztonsági okokra hivatkozva kizárták őket a versenyből. Az olyan stratégiai állami cégeket, mint az Energoatom politikailag becsatornázott vezetők irányították, akik maguk állították össze a közbeszerzési listákat. Nem meglepő, hogy Kijev titkosította az energetikai és kritikus infrastruktúra-beszerzések adatait.
A Transparency International Ukraine figyelmeztetett, hogy a háborús titoktartás ürügyén Ukrajna visszatért a 2014 előtti, átláthatatlan közvetlen szerződések világába.
Nyilván világos az EU számára is – másként a fukarok nem követelnék az ellenőrző bizottság jogkörének kibővítését – a rendszerszintű ukrán korrupció az uniós pénzek elosztása körül, mégis foggal-körömmel ragaszkodik a kollektív kölcsönből adandó támogatáshoz, hogy Ukrajna folytathassa a háborút. Miért? Hiszen a világ szemében ezzel az unió bürokratái vagy részese a korrupciónak, vagy teljesen alkalmatlanok feladatuk ellátására. Mi lesz, ha véget ér a háború (vélhetően) orosz győzelemmel? Az európai uniós polgárok majd felteszik a kérdést: miért kellett egy korrupt rezsimet támogatni? Ráadásul olyan hitelből, amit még unokáik is nyögni fognak. Amely támogatás, a szankciókkal együtt lerombolta az EU iparát, mezőgazdaságát és eltörölte világpolitikában, a globális kereskedelmi láncban elfoglalt egykori előkelő helyét.
