Miközben Magyarországot nyomás alatt tartja, mi több, zsarolja, bünteti mind az Európai Unió, mind Ukrajna, hogy mielőbb váljon le az orosz gázról és olajról, aközben az EU – más forrása nem lévén, a Közel-keleti krízis miatt – a Lukoiltól vásárolt orosz gázt importál a Török Áramlaton keresztül. Mindjárt felértékelődött a vezetékes szállítás, így a vezeték értéke, olyannyira, hogy tagországi vezetők kérték Kijevet, ne bombázza már a Lukoil finomítóit. Az unió, Ukrajnának nyújtott segítségéért cserében meg is kapta a választ, ami – mivel az ukránoknál a hála tényleg nem politikai kategória – rövid „nyi”, magyarán „nem” volt.
22 százalékkal nőtt az unió orosz gázimportja
A jelenlegi európai energiapolitikai helyzet rávilágít arra a kettősségre, amely az unió hivatalos kommunikációja és a valós piaci folyamatok között feszül. Miközben a közösség szavak szintjén látványosan levált az orosz energiaforrásokról, a számok szintjén egészen más a helyzet. Így amennyiben kárt okoznak az ukránok a Török Áramlatban, nem kizárólag hazánknak és Szlovákiának ártanak, hanem a teljes EU-nak, tudniillik fű alatt a tagországok veszik az orosz gázt. Mi mást tehetnének, ha a Közel-Keletről nem érkezik szénhidrogén. Mint a Reuters írja: „Az orosz energiaóriás, a Gazprom a Török Áramlat tenger alatti vezetéken keresztül Európába szállított átlagos napi földgázmennyiség 22%-kal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, elérve a márciusi 55 millió köbmétert.”
Láthatóan humbug az Európai Unió nyersanyag diverzifikációja. Bár a volumenek történelmi léptékben csökkentek – hiszen 2018–2019-ben az orosz vezetékes gázexport Európába évi 180 milliárd köbméter körül alakult, 2025-re ez a tizedére, 18 milliárd köbméterre mérséklődött –, a függőség és a kereslet továbbra is jelen van a tagországok gáztározóinak töltöttsége és az ellátásbiztonság fenntartása érdekében.
Ne repülj, spórolj!
A közösség erkölcsi felsőbbrendűsége rabságában nem oldja fel az Oroszország elleni olaj- és gázembargót. Az Európai Bizottság (EB) tanácsai és javaslatai az olajválság leküzdésére a rövid távú fogyasztáscsökkentést sürgetik, szorosan együttműködve a Nemzetközi Energia Ügynökséggel (IEA). A tízpontos terv részeként a bizottság támogatja az IEA által kidolgozott akciótervet, amely szerintük gyorsan képes csökkenteni az olajkeresletet. Mintha covid időszak tehetetlensége köszönne vissza, amikor javasolják sebességkorlátozás csökkentését, az autópályákon a megengedett sebesség legalább 10 km/órával történő mérséklését, mondván ez jelentősen csökkenti az üzemanyagfogyasztást. Szorgalmazzák az otthoni munkavégzést. Lehetőség szerint heti három nap home office legyen, hogy spóroljanak az ingázáshoz szükséges üzemanyag mennyiségével. Tervebe vették az autómentes vasárnapokat, a nagyvárosok autóforgalmának mérséklése érdekében. A közösségi közlekedés használatának ösztönzését árengedményekkel és a hálózat fejlesztésével látják megvalósíthatónak. Bevezetnék a rendszám alapú korlátozást, a magángépjárművek váltott napokon történő közlekedésével. Népszerűsítik a telekocsit és hatékony vezetést, az üzemanyag-takarékos vezetési stílus. Üzleti utaknál a repülő helyett a nagysebességű vasút használatát tartják célszerűnek.
Effélékkel ellensúlyoznák a kiürült gáztározók, az elapadt, felrobbantott csővezetékek, az Európán kívüli úticélt választó tankerek miatti világméretű energiaválságot.
Kijev nem tudja, mi a hála
A Török, másként Déli Áramlat pont azzal a céllal épült európai összefogással, mint az Északi Áramlat, hogy kikerüljék Ukrajnát. Miként az északit felrobbantotta Kijev, miért lenne biztonságban a déli? Mint a napokban kiderült, nagy rombolóerejű robbanóanyagot és annak működésbe hozásához szükséges gyutacsokat találtak Délvidéken, a Magyarországot Szerbiával összekötő gázinfrastruktúra közvetlen közelében.
Heorhij Tyihij, az ukrán külügyi szóvivő kijelentette, hogy Kijevnek semmi köze az esethez. Ukrajna szerint a gyanúsítások alaptalanok, és visszautasítják azokat a törekvéseket, amelyek Ukrajnát hamis módon próbálják összekötni a Török Áramlat gázvezeték elleni állítólagos szabotázskísérlettel. Tyihij szerint „nagy valószínűséggel egy orosz álzászlós művelet” történt. Már amennyiben Moszkva érdeke lenne felrobbantani a vezetéket, amelynek kapacitása 22 százalékkal megnövekedett.
A független elemzőintézetek és katonai források szerint Ukrajna eddig összesen több mint 270 alkalommal mért csapást az orosz energetikai infrastruktúrára, olajfinomítókra, kikötőkre, tengeri olajterminálokra, csővezetékekre, szivattyúállomásokra, gázelosztókra, -tározókra.
Legutóbb (már nem első alkalommal) csaptak le ukrán drónok a Lukoil egyik finomítójára, a létesítményben hatalmas tűz keletkezett. A támadás különösen érzékeny időszakban történt, amikor a nyugati szövetségesek az orosz olajipari célpontok elleni csapások szüneteltetésére kérték Kijevet, a Közel-keleti válság miatt. Ukrán tisztségviselők elismerték, hogy a külföldi szövetségesek az olajfinomítók elleni dróncsapások felfüggesztésére kérték őket – áll a Kyiv Independent hírében. „Ukrajna külföldi szövetségesei arra kérték Kijevet, hogy függessze fel az orosz olajfinomítók elleni dróntámadásait, mivel az amerikai-izraeli háború Iránban világszerte megemeli az üzemanyagárakat” – mondta Kiril Budanov, az elnöki hivatal vezetője a Bloombergnek adott interjúban.
Az ukránok nemet mondtak a nyugati nagyhatalmak kérésére.
A tények arra mutatnak, hogy az EU nem néz szembe az olaj- és gázválsággal, nem hoz komoly intézkedéseket, nem oldja fel az Oroszország elleni embargókat. Inkább, megőrizve az ukránok melletti feltétlen szolidalitás látszatát, titokban orosz gázt importál. Ebben a környezetben az ukrán támadássorozat életveszélyes az európai gazdaság számára, az ukránok pedig láthatóan nem viszonozzák az unió azon erőfeszítéseit, amelyeket a közösség hoz meg Ukrajnáért. Azaz még Kijev sem veszi komolyan az uniót. Ez látható Zelenszkij EU-s intézményekben tanúsított viselkedéséből is.
