Sem magyar, sem szlovák szakembereket nem engedtek az ukránok a Barátság Kőolajvezeték közelébe. Kijev szerint az orosz légicsapások folyamatosak a térségben, ezért idegen delegációk jelenléte veszélyezteti mind a szakértők életét, mind a védelmi berendezések titkosságát. De nem jártak jobban a március 17-e óta várakozó uniós küldöttség tagjai sem. Ukrajna január 27-én vis maior-ra hivatkozva állította le az olajszállítást. Jogilag ez mentesíti őket a tranzitszerződésben vállalt kötelezettségeik alól. Ha a magyar, vagy az uniós szakértők bejutnak és megállapítják, hogy a károk nem olyan súlyosak, mint azt Kijev állítja, az ukrán fél elveszíti a jogi védőernyőt. Zelenszkij inkább a kockáztatja az EU 90 milliárdos kölcsönét és Ukrajna működőképességét, de kivárja a magyarországi választás végét. Ennyire fontos számára a remélt Tisza győzelem.
Zenelszkij az EU-s delegációt is megvárakoztatja
A Portfolio az UA News alapján hozta nyilvánosságra: „Új hírek érkeztek a Barátság kőolajvezeték megvizsgálására Ukrajnába küldött uniós szakértői delegációról: a szakemberek továbbra is Kijevben várakoznak, mert az ukrán hatóságok egyelőre nem adtak nekik engedélyt a sérült szakasz helyszíni bejárására.” Az egyelőre annyit tesz, az unió bizottságának delegációja március 17-e óta várakozik.
A híradás korrekt, dacára, hogy a magát függetlenként meghatározó UA News gyakorta kritikátlanul közvetíti a hivatalos kormányzati kommunikációt. A hírportál tulajdonosi körét összefüggésbe hozzák Ukrajna euroatlanti integrációját és a Nyugattal való szorosabb együttműködést szorgalmazókkal. Eme elfogultáságát bizonyítja az eredeti cikkben később leírt mondat, miszerint: „Magyarország és Szlovákia képviselői nem vettek részt a misszióban.” Jóllehet igazat állítottak, azonban a két ország delegáltjai nem önszántukból maradtak távol. Az Európai Bizottság azzal indokolta a magyar és szlovák szakértők kihagyását, hogy garantálni kívánják a vizsgálat objektivitását. Brüsszel álláspontja szerint, mivel Magyarország és Szlovákia közvetlenül érintett és sértett fél az ügyben, az ő jelenlétük megkérdőjelezte volna a jelentés hitelességét a nemzetközi közösség (és különösen Ukrajna) szemében. Emiatt az EB kizárólag olyan független szakértőket vont be, akik nem a két érintett országból érkeztek.
Kijev azzal a feltétellel fogadta el az EU technikai és pénzügyi segítségét a javításokhoz, ha a helyszíni ellenőrzést az unió saját, semleges emberei végzik – akik azóta is várakozni kényszerülnek. A március elején Kijevbe érkező önálló magyar delegáció tagjait egyszerűen „turistáknak” minősítette az ukrán külügy.
Az uniós misszió megszervezésére azután került sor, hogy a magyar és a szlovák kormány hivatalos panaszt tett az Európai Bizottságnál. Ursula von der Leyen, az EB elnöke és António Costa, az Európai Tanács elnöke felajánlotta, hogy az Európai Unió teljes körű technikai támogatást és finanszírozást biztosít a vezeték ukrajnai szakaszának, különösen a Brodi szivattyúállomás helyreállításához. Ezzel az EU átvállalta a politikai és anyagi felelősséget a javításokért. Egyúttal uniós szakértőket küldött a helyszínre, hogy felgyorsítsák a munkálatokat, illetve von der Leyen megígérte Zelenszkijnek, amennyiben a vizsgálat és a javítás megkezdődik, megszűnik a magyar és szlovák vétó, ezzel Brüsszel mindent megtesz a hitelcsomag és a huszadik uniós szankciós csomag gyors elfogadtatása érdekében.
Ráadásnak a bizottság elnöke kilátásba helyezett Ukrajna számára, a 2026–2027-es télre egy hosszabb távú, 920 millió eurós energiabiztonsági csomagot. Ez a terv az ukrán energiahálózat stabilizálását, decentralizálását és a háborús károk felszámolását célozza, aminek része a kőolaj-infrastruktúra modernizálása is. (Az összeg 353 milliárd forintnak felel meg, ami közel azonos a hazai közutak fenntartására és fejlesztésére fordított éves költségvetéssel.)
Csak a Druzsba egyik ága sérült
Hiába von der Leyen elképesztő (és anyagi fedezet híján álló) ígéretei, Zelenszkij megmakacsolta magát. Kijev csak azt ismételgeti: orosz légicsapások okozták a károkat. Igen ám, de EU-s pénzzel és segítséggel e károk gyorsan orvosolhatók lennének.
Tegyük hozzá, az unió sem nagyon siettette a missziót, a Portfolio idéz egy brüsszeli diplomatát: „a tényfeltáró küldetés megszervezése jóval bonyolultabb, mint elsőre látszik, mert az Európai Unió polgári védelmi mechanizmusának aktiválásához kötődik. Elmondása szerint ez a mechanizmus – amelyet eredetileg katasztrófavédelmi célokra hoztak létre – csak akkor indítható el, ha az érintett fél, jelen esetben Ukrajna, hivatalosan kéri, és a tagállamok is jóváhagyják. A diplomata szerint enélkül a szakértők nem juthatnak el a helyszínre, így a vizsgálat tényleges megkezdése is csúszik. Hozzátette: jelenleg az EU intézményei és a tagállamok is keresik a megfelelő jogi és intézményi megoldást arra, hogyan lehetne a mechanizmust aktiválni, vagy adott esetben más formában mégis elindítani a küldetést.”
Mind Zelenszkij, mind az unió a Tisza győzelmére játszik. Kijev érdeke a magyar energiarendszer összeomlása, amit követően egy Orbán Viktor vezette kormány megalakulása, a Fidesz győzelme oda lenne. Az ukrán elnök szemérmetlen időhúzása – az EU támogatásával – igazi vabank, mert a 90 milliárd híján az állam működése április 13-a előtt összeomolhat, illetve egy újabb Fidesz-kabinet esetén újabb vétó következhet.
Zelenszkij a helyreállítás végét másfél hónapra jósolta. Azaz a magyarországi választás utánra. A 45 nap stimmel: a köztársasági elnöknek a voksolást követő 30 napon belüli időpontra kell összehívnia az Országgyűlés alakuló ülését. Sulyok Tamásnak az alakuló ülésen, vagy az előző miniszterelnök megbízatásának megszűnésétől számított 15 napon belül kell javaslatot tennie az új kormányfő személyére. Biztosra megy Kijev, addig pedig nincsen semmi látnivaló a vezeték környékén.
A politikában a szívesség ismeretlen kategória, mindennek megkérik az árát. Ukrajna és az Európai Unió az olájblokádért cserében azt várja Magyar Pétertől, hogy hatalomra kerülése esetén megszavazza a 90 milliárdos, majd a 920 millió eurós támogatást és a huszadik szankció elfogadását. Első lépésként.
