Megjelent a Global Terrorism Index 2026 jelentés, amellyel átfogó képet kapunk a terrorizmus globális alakulásáról, különös tekintettel a 2025-ös évre, amely a legfrissebb vizsgált időszakot jelenti. Az index több mint másfél évtizedes idősoron, 2007-től kezdődően elemzi a terrorizmus trendjeit, így nemcsak aktuális helyzetképet, hanem hosszabb távú trendeket is azonosíthatunk. A módszertan a terrorizmus hatását négy fő indikátor mentén méri: a halálesetek számát, az incidensek számát, a sérülések számát és a túszejtések előfordulását ebben a hosszú időtávban. Ezek alapján minden ország egy összetett pontszámot kap, amely a terrorizmus közvetlen hatását fejezi ki. A rangsor különböző kategóriákat különít el a „nincs fenyegetettség” szinttől egészen a „magas kitettség” kategóriáig. A jelentés célja nem csupán az események számbavétele, hanem azok társadalmi és biztonsági súlyának összehasonlíthatóvá tétele. Az index 163 országot vizsgál, így a mintavétel globális trendek levonására ad lehetőséget. Elemzésünkben ezen keretek között vizsgáljuk Magyarország helyét, különös tekintettel arra, hogy az adatok alapján milyen pozíciót foglal el a nemzetközi mezőnyben. Ez lehetővé teszi, hogy a nemzetközi trendekhez viszonyítva értékeljük Magyarország pozícióját.
A globális adatokból kiindulva jól látható, hogy Magyarország sajátos helyet foglal el a vizsgált országok között, ugyais a világ azon országai közé tartozik, amelyek 0 pontos értékkel szerepelnek a Global Terrorism Index 2026 rangsorában, vagyis 2025-ben nem volt mérhető terrorizmushoz köthető hatás az országban (9. oldal). Ez különösen jelentős annak fényében, hogy a jelentés szerint 2025-ben világszerte 5 582 ember halt meg 2 944 terrortámadásban, még akkor is, ha ez 28%-os, illetve 22%-os csökkenést jelentett az előző évhez képest (4. oldal).
A terrorizmus hatása ráadásul erősen koncentrált, de nem elszigetelt jelenség a globális összevetésben: 36 országban történt halálos kimenetelű támadás 2025-ben, ami azt jelzi, hogy a világ nagy részében továbbra is jelentős fenyegetettségnek vannak kitéve az egyes országok lakói (6. oldal). Ebben a globális kontextusban Magyarország azon országok közé tartozik, ahol a terrorizmus statisztikai értelemben nem jelenik meg, ami stabil biztonsági helyzetre utal. A nemzetközi adatok tehát azt mutatják, hogy miközben a terrorizmus világszerte továbbra is releváns biztonsági kihívás, addig vannak országok, amelyek ebből teljes mértékben kimaradnak. Magyarország ebbe a körbe tartozik, ami a globális összevetésben is kedvező pozíciót jelent. Ez a helyzet különösen akkor válik értelmezhetővé, ha más országok adataival vetjük össze.
Európai összehasonlításban ez a különbség még inkább kirajzolódik. Európai összehasonlításban Magyarország szintén kedvező helyzetben van: 0 pontos („nincs fenyegetettség”) kategóriába tartozik, miközben több nyugat-európai ország mérhető terrorizmushoz kapcsolódó hatással szerepel a rangsorban, például Németország 4,447 ponttal (29. hely), Franciaország 3,224 ponttal (35. hely), az Egyesült Királyság 2,936 ponttal (38. hely), Ausztria pedig 1,498 ponttal (51. hely).
A jelentés azt is kiemeli, hogy a nyugati országokban 2025-ben 57 fő halt meg terrortámadásokban, ami 280%-os növekedést jelent az előző évhez képest (5. oldal). Ebben a környezetben Magyarország azon európai országok közé tartozik, ahol nem történt terrorizmushoz köthető haláleset vagy incidens, ami jól mutatja a kontinensen belüli relatív biztonsági különbségeket. A kontinensen belüli eltérések így nemcsak pontszámokban, hanem konkrét eseményekben is megjelennek. Mindez rámutat arra, hogy az európai térség sem egységes biztonsági szempontból.
Magyarország ebben az összevetésben az alacsony kockázatú országok csoportjába tartozik. Ez a pozíció különösen akkor értékelhető, ha figyelembe vesszük a nyugati országokban tapasztalható növekvő trendeket. A regionális kontextus így sajnos tovább erősíti a globális fenyegetettségeknek kitett trendeket.
A módszertani kategóriák szempontjából vizsgálva még inkább érthetővé válik Magyarország helyzete. A Global Terrorism Index 2026 szerint ugyanis azon országok közé tartozik az ország, amelyek 0 pontos értékkel („nincs fenyegetettség”, az eredeti jelentésben: “no impact”) szerepelnek a rangsorban, vagyis 2025-ben nem volt mérhető terrorizmushoz köthető hatás (9. oldal). Ez a kategória ugyan több országot is magában foglal, azonban fontos kiemelni, hogy a jelentés szerint a világ 163 vizsgált országából mindössze 25-ben nem történt egyetlen terrortámadás sem 2007 óta (6. oldal). Ez azt jelenti, hogy a „no impact” státusz nem csupán egy adott év eredménye, hanem sok esetben tartós biztonsági trendek mintázatába ágyazódik be.
Magyarország ebben a kategóriában olyan országokkal együtt szerepel, amelyeknél a terrorizmus strukturálisan sem jelent meg halálos áldozatok szintjén az elmúlt közel két évtizedben, ami nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő pozíciót mutat meg. Mindez különösen annak fényében értékelhető, hogy globálisan a terrorizmus hatása továbbra is koncentrált ugyan, de tartósan jelen van, és 2025-ben még mindig több ezer halálos áldozatot követelt világszerte.
Ebben a kontextusban Magyarország a „no impact” országok csoportján belül is olyan országként jelenik meg, ahol a terrorizmus nemcsak alacsony szintű, a tényleges erőszakos cselekményből halálos áldozatok száma szerencsére hiányzó jelenség, ami a biztonsági környezet stabilitását erősíti.
A Global Terrorism Index 2026 adatai alapján Magyarország tehát olyan pozíciót foglal el a nemzetközi mezőnyben, amely globális és európai összevetésben is egyszerre értelmezhető kiemelkedően biztonságos helynek a mezőnyben. Miközben a terrorizmus világszerte továbbra is jelen lévő és sok esetben súlyos következményekkel járó biztonsági kihívás, Magyarország azon országok közé tartozik, ahol ennek hatása statisztikailag nem jelenik meg. Ez nemcsak egy adott év eredménye, hanem egy hosszabb távon is stabilnak mutatkozó biztonsági trendre utal, különösen a 2015-től kezdődő vizsgált periódust nézve. A nemzetközi és regionális adatok egyaránt azt mutatják, hogy a terrorfenyegetettség eloszlása erősen egyenlőtlen, és ebben a mintázatban Magyarország a legkevésbé érintett országok csoportjába tartozik. Mindez ugyanakkor nem jelenti a globális trendektől való teljes függetlenséget, hiszen a nemzetközi biztonsági környezet alakulása közvetett módon minden országra hatással lehet. Az index eredményei így egyszerre mutatják meg a jelenlegi kedvező helyzetet és annak relatív jellegét. Az adatok alapján azonban kijelenthető, hogy Magyarország jelenleg stabil és alacsony kockázatú biztonsági környezetben helyezkedik el a terrorizmusnak való kitettség szempontjából.
