A közszolgálati televízió Kérdések órája című műsorába, Csuhaj Ildikó műsorvezető egy asztalhoz ültette Horn Gábort, a Republikon Intézet vezetőjét és Deák Dánielt, a XXI. századi Intézet vezető elemzőjét. Az apropó a Deák Dániel által megszerzett, majd nyilvánosságra hozott kutatási eredmény, amelynek tanúsága szerint a Tisza nem hogy nem vezet 20 százalékkal a Fidesz előtt, de a két párt egyformán áll a Medián közvéleménykutatásának nyers számai alapján. Valódi vita az m5 adásában nem alakult ki, tudniillik Horn Gábort elragadták az érzelmei, személyes sertésként élte meg barátja, Hann Endre intézete kutatásainak tudatos ferdítésként való említését.
A legpontosabb mérések
Horn Gábor felütése biztosíthatott minden nézőt arról, hogy részéről elő nem fordul a beszélgetés folyamán szakmai érvelés: „Nekem Hann Endre a 70-es évek közepe óta barátom, szerintem Hann Endre a legmegbízhatóbb, legkomolyabb szaktekintélye ennek a közvélemény-kutatási szakmának…2022-ben például Hann Endre találta el leginkább a választások eredményét.”
Horn, aki maga szintén vezet egy közvéleménykutató intézetet, a barátságra hivatkozott, ami legföljebb az elfogultságra lehet érv. A legjobban eltalált választási eredmények tényét Deák Dániel cáfolta: „a Magyar Társadalomkutató volt a legpontosabb. És egyébként a Medián például azt jelezte 2022-ben a választás előtti mérésében, hogy a Mi Hazánk nem jut be a parlamentbe, a Magyar Társadalomkutató azt jelezte, hogy bejut a parlamentbe, nekik volt igazuk” – fogalmazott a vezető elemző.
A két közvéleménykutató számai egyeztek: Fidesz 50%, ellenzéki összefogás (DK, Jobbik, Momentum, MSZP, LMP, Párbeszéd) 40%, a Társadalomkutató 6%-ra mérte a Mi Hazánkat, Hann Endréék 4-re. A választás végeredmény így alakult: Fidesz-KDNP 54,13%, ellenzéki összefogás 34,44%, Mi Hazánk 5,88%.
A megkérdőjelezhetetlen szakember
Az elkövetkezőkben Horn Gábor onnan és úgy folytatta, ahol abbahagyta: „Hann Endre már akkor is közvélemény-kutatással foglalkozott, amikor Magyarországon ez majdnem hogy tiltva volt a 70-es évek végén, 80-as években. Hann Endre szakmaiságát megkérdőjelezni úgy, Dani, hogy ezek a számok egyáltalán nem kedveznek a Tiszának…”
Itt következett a fordulópont, annyiban hogy a régóta van a szakmában, nem létező érv után valóban érvelni kezdett a Republikon Intézet vezetője: „Tehát a Tisza megrendelt volna valamit a Hann Endrétől, akkor nagyon hülyének kellene lennie ahhoz, hogy ezeket a számokat rendelje meg, mert ezek életveszélyesek lehetnek, mert akár azt is jelenthetik, hogy otthon maradnak a szavazók…”
A gond ezzel csupán annyi, hogy a kormánykritikus elköteleződésűek két érvet hoznak felváltva a túl magas közvéleménykutatási számok kapcsán. Az egyik a fenti, a passzivításra sarkalló érv, a másik ennek pont az ellenkezője, hogy beindítja a győzteshez húzást. Az eredmények efféle tudatos manipulálására utalt Deák Dániel, amikor felidézte: Magyar Péter lakossági fórumán kijelentette: „na majd holnap ki fog jönni a Mediánnak a száma” –, majd a politológus hozzáfűzte, amikor gyengébben szerepel a Tisza, azonnal jönnek a megnyugtató közvéleménykutatási számok, méghozzá nem kizárólag egy intézettől.
Maradva a Mediánnál, emlékezhetünk január közepén, miután egy korábbi Medián-kutatás a DK-t mindössze egyszázalékra mérte, Molnár Csaba, a párt ügyvezető alelnöke és kampányfőnöke keményen támadta az intézetet, kétségbe vonva a mérés szakmaiságát: „Szintet lépett a Medián nevű egyszemélyes kutatásgyár. Itt az ideje elmondani, hogy miért. Tavaly két személyes találkozón is azt kérte a cég a DK-tól, hogy rendeljünk tőlük sokmillió forintért felméréseket. Részletesen elmagyarázva, hogy az miért lenne jó nekünk. Mi világossá tettük, hogy bármennyire is kérik, a DK erre nem hajlandó. Meg is érkezett a válasz: egyszázalékos DK-t próbál elhitetni az országgal ez a pénzéhes kamuizé.”
Hann Endre közzétette azt az e-mail váltást, amelyben a DK frakcióvezetője, Sebián-Petrovszki László kérdezte meg tőle korábban: „Van olyan aspektus, amit megmérve, kutatva várhatóan jó eredmény jönne ki a DK-nak?”
Erre a DK visszavágott: „Hann Endre szóban javaslatot tett a Medián részéről a DK számára, hogyan lehetne a DK eredményein javítani, amelyet ezután írásban is megerősített. Ezt a levelezést Hann Endre indította „őszi munkák” tárgyában…. a Medián igazgatója látott a DK számára kedvező aspektusú kutatási lehetőségeket.”
A Medián idén már többször többekkel került konfliktusba.
Közel százszázalékos választói hajlandóság
Újabb ilyen esetet idézett fel a beszélgetésben a XXI. század intézet vezető elemzője a Medián januári mérését emlegette fel: „a 20 évesek körében ilyen 93 százalékos részvétel mellett mutatja a pártpreferenciát a Medián. Észak-Koreában, ahol tényleg diktatúra van, a legkeményebb diktatúra, ott nem megy el az embereknek a 93 százaléka a választásra – mert ott meg nincs normális választás. Tehát hogy ezek irreálisak. Tehát mindenki számára láthatóan irreális adatok. Itt is most a Hann Endre azt mondta, ő saját maga nyilatkozott és ebben az adatbázisban is szerepel, itt 88 százalékos részvételt, a Telexnek nyilatkozott 87 százalékos részvétel mellett mutat különféle pártpreferencia adatokat. Nem lesz 87 százalékos a részvétel.”
A Deák Dániel idézte Telex-cikk így fogalmaz: „A januári mérésükben a teljes népesség 90 százaléka válaszolta azt, hogy biztosan részt venne egy most vasárnapi választáson, a 18–29 éves korosztályban pedig 93 százalék volt a részvételüket biztosra ígérők aránya.”
Az eredmény képtelenségét Horn Gábor is elismerte: „Természetesen nem lesz 87 százalék, de ha a 87 százalék azt mondja, hogy eljön, azzal nem tud… azt nem tudja azt mondani egy közvélemény-kutató, hogy ne haragudjon, ön nem mond igazat. A mérésekben mindig túlmértek.”
Majd meglepő magyarázattal szolgált: „Ez egy nagyon komoly probléma a közvélemény-kutatásoknál. Én mindig el is mondom, ha erre mód van, hogy túlbecsült a részvételi hajlandóság, mert egy telefonba könnyű azt mondani, hogy én elmegyek mindenképpen szavazni, de nem olyan könnyű felöltözni és elmenni április 12-edikén ténylegesen szavazni.”
Eszerint ezek a közvéleménykutatási adatok nem sokat érnek, valljuk be. Felmerül azonban a kérdés, ha a nyers számokat súlyozzák – mint tették ezt a 20 százalékos előny esetében, ami egálról indult ‒, akkor a részvételi hajlandóság esetében miért nem alkalmaznak hasonló módszertant?
Horn mentsége az általa mindenütt unalomig ismételt mondat, amely szerint a közvéleménykutatás pillanatfelvételt mutat. Ez az örökös magyarázat akkor is, amikor bizonyos intézetek „jóslatai” messze esnek a végeredményektől.
„Ennek következtében az eredmények nem a végeredményt mondják meg. Mi azt mondjuk, hogy ha megkérdezek 1000 embert megfelelő mintázattal arról, hogy akkor és abban a pillanatban mit gondol arról, hogy kire szavazna, ha most vasárnap lennének a választások, akkor ez a helyzet” – fogalmazott a beszélgetésben a Republikon vezetője.
A kulcs a mesterséges intelligencia
A Deák Dániel által megszerzett és nyilvánosságra hozott Medián dokumentumok hitelességét Horn Gábor kétségbe vonta, egyszerű hamisítványnak nevezve azokat. Érvelése körülbelül Magyar Péterére hasonlít, amikor a pártelnök rendszeresen a mesterséges intelligencia termékének titulálja pártjának tulajdonított dokumentumokat.
„Én nem láttam ezt, amire te hivatkozol, megmondom őszintén, nem is érdekel, mert egyrészt bármit gyárthattok…” ‒ mondta, célozva arra, hogy a kormánykrtikusok Fidesz által gyártott hamisítványnap tartják a 600 oldalas Tisza-programot.
Később újfent személyes felháborodásának adott hangot: „Te egy kutatóintézet tisztességét kérdőjelezed meg, szerintem elfogadhatatlan formában, hamis adatokkal, eltulajdonított adatokkal. Ez számomra nem vitaalap.”
Még később: „Deák Dániel pontosan tudja, hogy a Fidesz rosszul áll. Azért hozza ide ezeket a hazugságokat, azért vonja kétségbe egy… a szakma doyenjének a számait, azért hoz ide ilyen adatokat, aminek semmiféle valóságalapja nincs a végeredmény tekintetében.”
Értsük úgy, Hann Endre és ténykedése megkérdőjelezhetetlen. Ha mégis, azok hamis adatok. Mindez, a kutatóintézet tisztességének megkérdőjelezése, az adathamisítás, mindez egyetlen ok miatt, mert a Fidesz rosszul áll. Csak a Fideszközeliekről feltételezi vajon Horn Gábor az efféle elfogadhatatlannak vélt eljárást? A Tisza környékén nem történtek lehallgatások, hazugságok, csúsztatások, költségvetési csalás, fiktív számlák használata, közokirat-hamisítás, rablás, bennfentes kereskedés, adatkezelési botrány? Miért gondolja Horn Gábor ezek után, hogy a Tisza a tisztesség útját tapossa, míg a Fidesz maga a tisztességtelenség.
