A Hírklikken megjelent egy „Még mindig elmarad a pedagógusok bére az európai átlagtól” című cikk, mely szerint a magyar általános iskolai tanárok tényleges bére 2023–2024-ben még mindig mintegy egyharmaddal maradt el a felsőfokú végzettségű, teljes munkaidős munkavállalók átlagkeresetétől. A szöveg állításait a szerző az OECD legfrissebb felmérésére hivatkozva támasztja alá, és ebből von le következtetéseket a pedagóguspálya anyagi helyzetére és presztízsére vonatkozóan. Elemzésünkben ezért azt vizsgáltuk meg, mit mutat valójában a legfrissebb, 2024-es adatokra épülő, 2025-ben publikált OECD Education at a Glance jelentés, és mennyiben támasztja alá a Hírklikk következtetéseit.
A Hírklikk cikkének egyik kulcsállítása szerint „a legfrissebb jelentés szerint 2023–2024-re javult ugyan a helyzet, de a magyar általános iskolai tanárok tényleges bére még mindig egyharmaddal alacsonyabb volt a felsőfokú végzettségű, teljes munkaidős munkavállalók átlagos kereseténél, ami nagyjából 34 százalékos lemaradást mutat, szemben az OECD e körben mért 17 százalékos átlagával.” A 2024-es adatokra épülő, 2025-ben publikált OECD-jelentés alapján ugyanakkor ez az adat nem olvasható ki a dokumentumból.
Az OECD nem közöl olyan 2024-re vonatkozó tényleges keresetet („actual salary”) vizsgáló adatot, amely szerint a magyar általános iskolai tanárok tényleges bére mindössze a felsőfokú végzettségű munkavállalók átlagkeresetének mintegy kétharmadát érné el. A cikkben szereplő, hozzávetőleg 34 százalékos lemaradás nagy valószínűséggel a korábbi – elsősorban 2021–2022-es – adatokkal, illetve a jogszabályban rögzített bértáblákra („statutory salary”) vonatkozó mutatók és a tényleges bérek („actual salary”) módszertanilag nem azonos kategóriáinak összekeveréséből adódhat, ezek összemosásának tilalmára maga az OECD-jelentés is felhívja a figyelmet (343. oldal) A 2025-ös OECD-jelentés tehát nem támasztja alá azt az állítást, hogy 2023–2024-ben a magyar általános iskolai tanárok tényleges bére egyharmaddal maradt volna el a felsőfokú végzettségűek átlagától.
Az OECD által alkalmazott módszertan ennél érdemben kisebb lemaradást jelez, ugyanakkor a különböző bérmutatók eltérései miatt ebben a kategóriában pontos becslés nem adható meg módszertani torzulások nélkül.

A cikkben megszólaltatott szakértői vélemények több ponton eltérnek attól a képtől, amelyet az OECD legfrissebb adatai rajzolnak ki. Gosztonyi Gergely például úgy fogalmaz: „Szeretném azzal kiegészíteni: béremelés csak az előző években volt, amiről most beszélünk, az már csak jó esetben is a szinten tartásra elég.” Az értelmezés azonban nem tükrözi pontosan azt, ahogyan az OECD a pedagógus-bérek alakulását gazdasági szempontból leírja. A 2025-ös jelentés ugyanis a 2015 és 2024 közötti időszakot vizsgálva nem pusztán “szinten tartásról”, hanem tényleges növekedésről beszél, és Magyarországot ebben az összevetésben az OECD-átlagot meghaladó bérdinamikát mutató országok között sorolja (392–394. oldal).
Az OECD módszertana lényegesen eltér a Hírklikk cikkében alkalmazott, rövidebb időtávú összevetéstől. Míg a portál több ponton a 2021-es “mélyponthoz” viszonyít, az OECD tudatosan hosszabb idősorokkal dolgozik annak érdekében, hogy a rövid távú kilengések helyett strukturális trendeket tegyen láthatóvá. Ennek eredményeként a jelentés szerint a kezdő pedagógusbérek 2015 és 2024 között OECD-átlagban reálértéken 14–17 százalékkal emelkedtek, ami a nemzetközi összehasonlításban is érzékelhető javulást jelez. Ez a megközelítés éppen azt mutatja meg, hogy az elmúlt évek bérváltozásai nem pusztán a korábbi szintek konzerválását szolgálták, hanem – alacsony bázisról indulva – tényleges felzárkózási folyamatot indítottak el.
A fenti, módszertanilag nem megalapozott és több ponton torzított adatsorra építve jut el a Hírklikk ahhoz a következtetéshez, hogy a pedagóguspálya anyagi helyzetének alakulása szükségszerűen a szakma presztízsének csökkenését is maga után vonja. A cikkben megszólaltatott szakértői vélemények egyikével támasztja alű ezt a cikk, ez azonban több ponton eltér attól a képtől, amelyet az OECD legfrissebb adatai rajzolnak ki. Gosztonyi Gergely például úgy fogalmaz: „Szeretném azzal kiegészíteni: béremelés csak az előző években volt, amiről most beszélünk, az már csak jó esetben is a szinten tartásra elég.” Ez az értelmezés azonban nem tükrözi pontosan azt, ahogyan az OECD a pedagógus-bérek alakulását kategorizálja. A 2025-ös Education at a Glance jelentés ugyanis a 2015 és 2024 közötti időszakot vizsgálva nem pusztán szinten tartásról, hanem tényleges növekedésről beszél, és Magyarországot ebben az összevetésben az OECD-átlagot meghaladó bérdinamikát mutató országok között sorolja (392–394. oldal).
Az OECD módszertana ugyanakkor lényegesen eltér a Hírklikk cikkében alkalmazott, rövidebb időtávú összevetéstől. Míg a portál több ponton a 2021-es mélyponthoz viszonyít, az OECD tudatosan hosszabb idősorokkal dolgozik annak érdekében, hogy a rövid távú kilengések helyett a strukturális trendeket tegye láthatóvá. Ennek eredményeként a jelentés szerint a kezdő pedagógusbérek 2015 és 2024 között OECD-átlagban reálértéken 14–17 százalékkal emelkedtek, ami a nemzetközi összehasonlításban is érzékelhető javulást jelez. Ez a megközelítés éppen azt mutatja meg, hogy az elmúlt évek bérváltozásai nem pusztán a korábbi szintek konzerválását szolgálták, hanem – alacsony bázisról indulva – tényleges felzárkózási folyamatot indítottak el.
Megállapítható tehát, hogy a Hírklikk cikke az OECD 2025-ös jelentésére hivatkozva olyan következtetéseket von le a pedagógusbérek szintjéről és a pálya presztízséről, amelyeket a nemzetközi adatforrás módszertana és tényleges számai ebben a formában nem támasztanak alá. A szöveg több ponton eltérő idősorokat, különböző bérmutatókat és eltérő értelmezési kereteket mos össze, miközben az OECD tudatosan hosszabb távú trendek bemutatására és több tényező együttes vizsgálatára építi elemzéseit. Emellett a cikk nem tér ki azokra az adatokra sem, amelyek árnyaltabb, részben kedvezőbb képet mutatnak. Így például arra, hogy a pedagógusbérek 2015 és 2024 között OECD-összevetésben is érzékelhető reálnövekedést mutattak, hogy Magyarország ebben az időszakban az OECD-átlaghoz köteli bérdinamikát produkáló országok közé tartozott, illetve hogy a pálya vonzerejét nem kizárólag bérkérdésként, hanem több tényező együttes hatásaként jellemzi, amelyet az OECD-hez képest leegyszerűsítve hallgat el a Hírklikk. Ez nem jelenti azt, hogy a pedagóguspálya anyagi és szakmai kihívásai ne lennének valósak, ugyanakkor azt igen, hogy ezek megítélésekor indokolt a források pontos, módszertanilag következetes és teljes körű használata. Az OECD legfrissebb jelentése alapján a Hírklikk által hivatkozott „egyharmados lemaradás” és az ebből levezetett presztízscsökkenés így nem tekinthető megalapozott következtetésnek, hanem inkább egy leegyszerűsített, adatkeverésen alapuló értelmezési keret eredménye.





