A Tisza Párt kiszivárgott adóterve háromkulcsos rendszert vezetne be a jelenlegi egykulcsos 15 százalékos személyi jövedelemadó helyett. A változás az 5 millió forint alatti éves jövedelemmel rendelkezőknek nem hozna változást, de a magasabb keresetűek – különösen az átlagbért és azt meghaladó bért keresők – számára jelentős pluszterhet jelentene az ellenzék reformja. Mivel a kormány nemzeti konzultációt indít a „Tisza-adóemelési terveiről”, a magyar közvélemény feltehetően gyakrabban fog találkozni az üggyel a következő időszakban, ezért utánajártunk elemzésünkben, hogy a tervezett adócsomag milyen plusz terheket jelentene ágazatonként a magyar munkavállalóknak, a KSH 2024-es béradatai alapján.
A Tisza Párt tervei szerint tehát azok, akik évente 5 millió forintnál többet keresnek, az új adórendszerben 22 százalékos kulcs alá kerülnének – ez már az átlagbért kereső dolgozók nagy részét is érintené –, míg a havi 1 250 000 forint fölötti keresetekre a legmagasabb, 33 százalékos kulcs vonatkozna. Ez a lényeges változás több szempontból is fontos: egyrészt, mert – ahogy az Index cikke is rámutat – már most is sokan vannak, akik az átlagbért közelítik vagy meghaladják a mediánt, tehát a 22%-os sáv nem egy kisméretű eliteket súlyozó terület lenne. Másrészt az, hogy az adóemelés kiszivárgott dokumentumokból derült ki, tovább növeli annak jelentőségét, ami majdnem a teljes magyar nyilvánosságot meghatározza ma: az állami döntéshozatal előtti társadalmi vita, a nemzeti konzultáció is részévé válik annak, hogy miként alakítják az adóterheket. A Mandiner ennek kapcsán kiszámolta, hogy egy átlagos informatikus esetében a háromkulcsos SZJA havonta közel 40 ezer forintos többletet jelentene. Ez a példa világosan mutatja, hogy a reform nemcsak a legfelső jövedelmi kategóriákat érinti érzékenyen. Elemzésünk ezért a Mandiner által bemutatott IT szektor példáját alapul véve azt vizsgálja, hogy a KSH 2024-es kereseti statisztikái alapján más ágazatokban mekkora plusz teher keletkezne.
Országos szinten a 2024-es adatok alapján a teljes munkaidőben foglalkoztatottak közül mintegy 1,52 millió fő tartozik az évi 5 millió forint alatti jövedelmi sávba, őket a Tisza javasolt adórendszere nem érintené, mivel számukra maradna a jelenlegi 15%-os kulcs. A 2,6 millió főnyi dolgozó, akik évi 5 és 15 millió forint közötti keresettel rendelkeznek, már magasabb, 22%-os adókulcs alá kerülnének, ami átlagosan több százezer forintos többletterhet jelentene évente a munkavállalóknak. A legfelső sávban, vagyis az évi 15 millió forint felett keresők körében körülbelül 340 ezer fő található, akik jövedelmük jelentős része után a 33%-os kulcsot fizetnék, így fejenként akár milliós nagyságrendű éves adóemeléssel is számolniuk kellene.
Az országos adatok után érdemes azt is megvizsgálni, mit jelentene a Tisza adó-reformja az egyes ágazatokban dolgozók számára. A számítások a KSH 2024-es ágazati átlagkeresetei alapján készültek, vagyis minden ágazatnál az átlagos havi bruttó bérből indult ki az összevetés. Fontos hangsúlyozni, hogy ezek az eredmények megközelítő értékek, hiszen az adott szektorokon belül a keresetek jelentős szórást mutathatnak, ugyanakkor az irányokat és az ezekből fakadó tendenciákat jól érzékeltetik.
A közszolgálati pályákon dolgozók is érzékelhetően rosszabbul járnának. Egy tanár havi adóterhe a jelenlegi 94 567 forintról 109 531 forintra nőne, vagyis közel 15 ezer forinttal többet kellene befizetnie. A rendőrök esetében a mostani 91 485 forint helyett 105 012 forint lenne a havi adó, ami 13 500 forintos emelkedést jelent. Az egészségügyi dolgozók (a szociális gondozók nélkül) szintén jelentős többletet viselnének, a havi adójuk 133 563 forintról 166 726 forintra nőne, vagyis közel 33 ezer forinttal lenne magasabb.
Az ipari ágazatban dolgozók havi adóterhe a jelenlegi 103 505 forint helyett 122 641 forint lenne (+19 ezer Ft), a kereskedelemben pedig 85 621 forintról 96 410 forintra emelkedne (+10 ezer Ft). A legnagyobb különbség a legjobban kereső ágazatokban figyelhető meg. A pénzügyi szektorban a havi adóteher 147 342 forintról 186 935 forintra ugrana (+40 ezer Ft), míg az információ és kommunikáció területén dolgozóknál 152 726 forintról 194 832 forintra emelkedne. Ez összhangban van a Mandiner becslésével, amely szerint a számítástechnikusok havi adóterhe 2026-ban közel 40 ezer forinttal emelkedne. Ez világosan mutatja, hogy a tervezett adórendszer nem csupán a legfelső jövedelmi kategóriákat érinti, hanem széles körben, a közszolgálati és ipari dolgozókat is többletterhekkel sújtja.
A háromkulcsos adórendszer hatása tehát messze túlmutat azon a képen, hogy csak a legjobban kereső rétegeket érintené. A KSH adatai alapján látható, hogy a közszolgálatban dolgozók, az ipari és kereskedelmi munkavállalók, valamint a magas jövedelmű szektorok alkalmazottai egyaránt többletterhekkel szembesülnének. Ez arra utal, hogy a tervezett adóváltozás nem szűk elitcsoportokat érintene, hanem széles társadalmi rétegek mindennapi megélhetését befolyásolná, gyengítve a középosztály pozícióját és a pályaválasztás ösztönzőit is.
A táblázat alapján világosan kirajzolódik, hogy a Tisza háromkulcsos adóreformja nem egyetlen réteget, hanem széles körű munkavállalói csoportokat érintene érzékenyen. A bányászatban dolgozók átlagosan havi több mint 23 ezer forintos többletteherrel szembesülnének, míg az iparban a plusz közel 19 ezer forint lenne. Ez már önmagában is jelentősnek mondható, hiszen ezekben az ágazatokban sokszor fizikailag megterhelő munkáról van szó, ahol a bérek nem minden esetben tükrözik a befektetett energiát. A közszolgálati területeken – például az oktatásban és a rendvédelemben – szintén komoly hatás látszik: a tanárok és a rendőrök havi 13–15 ezer forintos emelkedést tapasztalnának, ami éves szinten akár 150–180 ezer forintos veszteséget is jelenthet. Ez az összeg már a mindennapi megélhetést, a családi kassza tervezését is érdemben befolyásolná.
Még látványosabb a különbség a magasabb keresetű szektorokban. Az egészségügyben – a szociális gondozókat nem számítva – az átlagos adóemelkedés eléri a 33 ezer forintot havonta, ami egy év alatt közel 400 ezer forintos pluszterhet róna a munkavállalókra. A pénzügyi szektorban a havi többlet közel 40 ezer forint, az információ és kommunikáció területén pedig meghaladja a 42 ezer forintot. Ezek az ágazatok jellemzően a versenyképesebb bérekkel rendelkeznek, mégis jól mutatják, hogy a reform a legjobban keresőket is komolyan érinti. Összességében a táblázat arra figyelmeztet, hogy az új adókulcsok bevezetése nem csupán a legfelső 1–2 százalékot sújtaná, hanem széles társadalmi rétegek mindennapi jövedelmét csökkentené, így közvetlenül hatna a középosztály életszínvonalára és a gazdaság fogyasztási erejére is, és ezek nem elhanyagolható szempontok egy olyan inflációs gazdasági környezetben, amelyet ma látunk.
