Valóban folyamatos az elszegényedés? – Konok Péter kijelentése és az adatok

Szerző: | 2025. szept. 1. | Elemzés

Konok Péter  az ATV Öt című műsorában évtizedes távlatban    beszélt a magyar társadalom helyzetéről. Szavai szerint: „Bármilyen kommunikáció ráépülhet arra, hogy rossz alapvetően a helyzet: gazdasági, megélhetési, egzisztenciális problémák vannak, méghozzá komolyak, országos méretűek. Nem csak az elmúlt 5-6 évben, nemcsak amióta a Fidesz van, van egy folyamatos elszegényedés, ne csináljunk úgy, mintha nem lenne.” Konok úgy vélte, a politika másodlagos ehhez képest, és a statisztikák sem tükrözik a valóságot: „Az lehet, hogy a statisztikákban látod, de hol látod ezt a valóságban? Tehát ahogy én járom a saját falvamat, járom a környéket, a vidéket, nem ezt látom.Konok Péter „folyamatos elszegényedésről” szóló kijelentése erős túlzásnak tűnik, ha a hivatalos adatokkal vetjük össze. 

Az elmúlt másfél évtizedben a foglalkoztatottság folyamatosan bővült. Míg 2010-ben a munkanélküliségi ráta meghaladta a 10 százalékot, 2024-re tartósan 4 százalék körülire csökkent, a foglalkoztatottak száma pedig közel 4,7 millió főre emelkedett. Ezzel párhuzamosan a bérek jelentősen nőttek. A bruttó átlagkereset a 2010-es 202 ezer forintról 2024-re 646 ezer forint fölé emelkedett, a nettó átlagkereset pedig 445 ezer forintra. Bár 2022–23-ban az infláció átmenetileg visszavetette a reáljövedelmeket, 2024-ben fordulat következett. A reálbérek éves szinten 9 százalékkal emelkedtek, ami az elmúlt húsz év egyik legnagyobb növekedése. A hosszabb távú trend tehát nem az általános elszegényedés, hanem a magasabb jövedelmek és a fokozatos felzárkózás irányába mutat.

Az elmúlt másfél évtized gazdasági folyamatait nem lehet megérteni a kormányzati intézkedések figyelembevétele nélkül. A minimálbér 2010 óta több mint a duplájára emelkedett, ami közvetlenül javította a legalacsonyabb keresetűek helyzetét. Széles körű családtámogatási programok indultak, mint a CSOK, a babaváró hitel, a rezsicsökkentés vagy a személyi jövedelemadó-kedvezmények, amelyek érezhető könnyebbséget jelentettek a fiataloknak és a családos háztartásoknak. A nyugdíjasokat a 13. havi nyugdíj visszaállítása és a nyugdíjprémium segítette, míg a legnehezebb helyzetben élő rétegek számára a közmunkaprogram és különböző szociális juttatások biztosítottak megélhetést. 

Az inflációs időszakban pedig célzott védelmi intézkedések – árstopok, rezsivédelem, élelmiszerár-csökkentő programok – enyhítették a háztartások terheit. Mindez azt mutatja, hogy a kormány politikája nem hagyta figyelmen kívül a társadalom egyik csoportját sem. A beavatkozások egyszerre szolgálták a szegényebbek megélhetésének biztosítását és a középosztály megerősítését.

A bérek és a különféle támogatások emelkedése az emberek mindennapjaiban is érzékelhető. Egyre többen engedhetik meg maguknak a külföldi utazást. 2024-ben például közel tíz százalékkal nőtt a többnapos külföldi nyaralások száma az előző évhez képest. Míg régebben ez inkább csak kevesek lehetősége volt, ma már szélesebb kör számára természetes élmény. A fogyasztási szokások is ennek megfelelően alakultak. Nemcsak a mindennapi szükségletekre költenek többen, hanem szolgáltatásokra, élményekre és tartósabb javakra is. Jól mutatja ezt az autópiac, míg a 2010-es válság után alig 43 ezer új autót értékesítettek, addig 2019-re már 157 ezer fölé emelkedett ez a szám, és bár a járvány átmenetileg visszavetette, 2024-ben ismét 121 ezer új személyautó került forgalomba, a használtpiacon pedig történelmi rekord, 909 ezer adásvétel zajlott, ami 10 százalékkal haladta meg a korábbi csúcsot. A kiskereskedelmi szektorban is erős bővülés látszik. Az úgynevezett FMCG-piac (fast moving consumer goods – gyorsan forgó fogyasztási cikkek, például élelmiszerek, italok, háztartási termékek) 15 legnagyobb szereplőjének összforgalma 2014-ben még 5600 milliárd forint körül alakult, 2024-re pedig elérte a 8400 milliárd forintot, vagyis tíz év alatt közel 50 százalékos bővülést mutatott. Ebben a rangsorban különösen a diszkontláncok (pl.: Lidl és a SPAR) növekedtek a legdinamikusabban. Mindez azt mutatja, hogy az életszínvonal hosszabb távon érzékelhetően javult, és a korábban kevesek számára elérhető lehetőségek ma már szélesebb rétegek mindennapjainak részévé váltak.

Az inflációs hullám, az energiaár-robbanás és a háborús hatások olyan globális tényezők, amelyek befolyásolták a magyar gazdaság alakulását. Bár átmenetileg megnehezítették a mindennapi megélhetést és lassították a növekedést, hosszabb távon nem tudták felülírni a foglalkoztatás, a bérek és az életszínvonal javulásának kedvező trendjét.

Konok Péter kijelentésével szemben nem egy állandó elszegényedés képe rajzolódik ki, hanem inkább egy hullámzó gazdasági környezeté, amelyet a külső válságok időszakosan megnehezítettek. Erre a kormány rendre konkrét válaszokat adott, a munkahelyek megőrzésétől kezdve a béremelések ösztönzésén át a családtámogatási és rezsivédelmi programokig. Ennek eredményeként ma a magyar családok számára többféle támogatás és kedvezmény érhető el, mint valaha korábban, ami érdemben hozzájárult a mindennapi biztonság és az életszínvonal fenntartásához.

Összességében Konok Péter állítása leegyszerűsítő, hiszen bár valóban vannak gazdasági és társadalmi problémák, a kormány intézkedései folyamatosan arra törekednek, hogy ezek hatását mérsékeljék. Az elmúlt másfél évtized adatai és tapasztalatai inkább a felzárkózás, a tudatos támogatási politika és az emelkedő életszínvonal irányába mutatnak, semmint egy általános, országos elszegényedés felé.

Forrás:
Honnan jöttünk, hova tartunk? – Foglalkoztatási és munkanélküliségi trendek 2024-ben – Oeconomus

Index – Gazdaság – Kijöttek az adatok: a magyarok átlagkeresete 11 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál

A bruttó és a nettó fizetések is nőttek Magyarországon – Világgazdaság

KSH bruttó és nettó átlagkereset, bruttó medián bér: ennyi volt a magyar dolgozók fizetése 2024-ben

Czomba Sándor: 2024-ben kiemelkedő mértékben 13 százalékkal nőtt az átlagkereset

Foglalkoztatottság és munkanélküliség

https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/thk/thk10_munkaeropiac.pdf?utm_source.com

Adattár bruttó, nettó átlagkeresetek, kereseti indexek – Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye

20.1.1.63. Reálkeresetek alakulása

Felpörögtek az újautó-eladások – Világgazdaság

MARADT MINDEN A RÉGIBEN: LIDL, SPAR, TESCO – ONBRANDS – ÉRTÉK ALAPON

Telex: Kínai tulajdonba kerülhet a Media Markt

Magyar Péter antidemokratikus úton akar demokráciát

Magyar Péter antidemokratikus úton akar demokráciát

Az Europion kutatta: „Magyar Péter egyik első követelése volt, hogy az előző kormány által kinevezett közjogi méltóságok – Köztársasági Elnök, Kúria elnöke stb. – mondjanak le tisztségükről. A felmérés eredményei szerint a Tisza-szavazók szinte egyöntetűen helyesli a...

bővebben