Léderer András, a Helsinki Bizottság munkatársa egy Facebook-bejegyzésben állította: a rendőrség azért tiltotta be az általa bejelentett budapesti rendezvényt, mert ő maga meleg, és ezzel – a hatóság értelmezése szerint – már önmagában sértené a rendezvény a gyermekvédelmi törvényt. Az állítás rövid idő alatt bejárta a sajtót, és számos orgánum vette át kritika nélkül ezt a leegyszerűsítő értelmezést. Megnéztük a rendőrség és a Kúria határozatait, valóban Léderer nemi identitása állt-e a tiltás hátterében.
A döntést jóváhagyó ítéletében a Kúria hangsúlyozza, hogy a hatóság nem dönthetett másként, ha megállapítja, hogy a gyűlés tartalma ütközik a gyermekvédelmi szabályokkal:
„A bejelentett gyűlés célja önmagában nem veti fel bármely, a Gytv.-ben meghatározott tiltó ok alkalmazását, az egyeztetésen elhangzottak alapján azonban szükségszerű a Gytv. 13/A. §-ának alkalmazása.”
– olvasható a Kúria ítéletében.
A kérdés az, hogy a hatóság mi aA döntés indoklásában sehol nem szerepel, hogy a tiltás Léderer András személyére vagy szexuális orientációjára vezethető vissza. A bíróság szerint nem önmagában az esemény célja, hanem az azon elhangzó tartalmak miatt vált szükségessé a rendezvény megtiltása.
Az elmúlt napokban több sajtóorgánumban is megjelent az az állítás, miszerint a rendőrség „azért tiltott be” egy budapesti rendezvényt, mert annak bejelentője, Léderer András – a Helsinki Bizottság munkatársa – köztudottan meleg. A címadás és a nyilvános értelmezések leegyszerűsítik az ügy hátterét, és figyelmen kívül hagyják a hatósági döntés jogi indoklását, amely a gyülekezési és gyermekvédelmi törvények együttes értelmezésére épült. Ezért érdemes megvizsgálni, hogy mi történt valójában.
A rendőrség a rendezvény betiltását a gyülekezési jogról szóló törvény, valamint a gyermekvédelmi törvény együttes értelmezésével indokolta. A hatóság nem egyetlen előadó vagy felszólalás miatt döntött így, hanem a program egészének jellege alapján úgy ítélte meg, hogy az esemény tartalma ütközhet a gyermekek védelmét szolgáló jogszabályi rendelkezésekkel. A döntést Léderer András bíróságon támadta meg, azonban a Kúria – mint felülvizsgálati fórum – megerősítette a rendőrségi határozatot, és azt jogszerűnek, megalapozottnak találta. Ez alapján megállapítható, hogy a tiltás hátterében jogértelmezési szempontok álltak, nem pedig a szervező személye vagy magánélete.
A rendezvény betiltása körüli vita valójában arra a jogértelmezési kérdésre vezethető vissza, hogy a gyermekvédelmi törvény hogyan alkalmazható a nyilvános események esetében. A jogszabály célja a kiskorúak védelme, de nem minden esetben egyértelmű, hogy mely tartalmak minősülnek a gyermek fejlődésére károsnak. A rendőrség értelmezése szerint a rendezvény programja és szereplői olyan elemeket tartalmazhattak, amelyek nem egyeztethetők össze a törvény céljaival. Természetesen lehet vitákat folytatni azzal kapcsolatban, miként érvényesíthető a gyermekek védelme oly módon, hogy közben a gyülekezés és véleménynyilvánítás alapjogai is érvényesüljenek, de a saját oldalnak kedves narratívák kreálása ezeket nem viszi előre.
