Magyar Péter a közösségi oldalán posztolt a meghallgatással kapcsolatban, amely Európai Parlamenti képviselőként élvezett mentelmi jogának felfüggesztése ügyében tartanak. Nem a konkrét vádakra reagált, inkább figyelemelterelő retorikai eszközökkel igyekezett elterelni a fókuszt az eljárás jogi aspektusairól. Mint írta: „Ha életem végéig raklap számra dobálnék telefonokat a Dunába, akkor sem tudnék akkora kárt okozni, mint Orbán és a 3000 oligarchája egy óra alatt.” Ez az irodalmias ízű kijelentés inkább tekinthető politikai frázisnak, mintsem az őt ért vádak érdemi cáfolatnak. A büntetőeljárások logikája sem azon alapul, hogy „ki követett el nagyobb kárt”, hanem azon, hogy történt-e bűncselekmény az adott esetben, vagy sem. Ez a parabola biztosan nem hozható fel a mentelmi eljárásban, megnéztük, hogy melyek azok a szempontok, amelyek viszont számításba jöhetnek.
Magyar a másokra mutogatás klasszikus védekezési taktikája mellett annak a meglátásának is hangot adott, miszerint az ellene indított mentelmi eljárás koncepciós politikai támadás, azonban ez az álláspont több szempontból is megkérdőjelezhető. Az Európai Parlament Igazságügyi Bizottsága ugyanis nem minden esetben foglalkozik automatikusan egy mentelmi kérelemmel – ha az eljárás valóban megalapozatlan volna, június 24-én kedden nem került volna sor hivatalos meghallgatásra. Az EP testülete jogi szempontok alapján dönt arról, hogy egy ügy érdemes-e a tárgyalásra, ez pedig már önmagában cáfolja Magyar azon állítását, hogy kizárólag egy ellen irányuló, politikai akcióról lenne szó.
Az ellenzéki politikus bejegyzésében kijelentette, hogy csak akkor hajlandó lemondani a mentelmi jogáról, ha Magyarország csatlakozik az Európai Ügyészséghez. Ez a feltétel is igyekszik politikai síkra terelni a kérdést. Polt Péter legfőbb ügyészként három ügyben kezdeményezte Magyar Péter mentelmi jogának felfüggesztését. Az egyik esetben az ügyészség azt állítja, hogy Magyar a Dunába dobott egy mobiltelefont, míg a másik két ügyben becsületsértés miatt indult eljárás a politikus ellen, Simonka György volt fideszes képviselő, valamint a Mi Hazánk Mozgalom feljelentése nyomán.
A parlamenti mentelmi jog célja nem a büntetlenség biztosítása, hanem a törvényhozás függetlenségének és a képviselők szabad munkájának védelme. Ennek értelmében nem alkalmazható olyan esetekben, amikor a képviselőt közönséges bűncselekmény elkövetésével gyanúsítják, különösen ha az eljárás nem politikai tevékenységhez kötődik. A mentelmi jog felfüggesztését tehát nem csak lehetőségként, hanem az igazságszolgáltatás működőképességének garanciájaként is kezelni kell, különösen megalapozott gyanú esetén. Az Európai Parlament képviselőit kettős mentelmi jog illeti meg. Egyrészt a saját országukban a nemzeti parlamenti képviselőkével azonos védelmet élveznek, másrészt más tagállamokban külön uniós védelem alatt állnak. Ez a védelem kizárólag a mandátum gyakorlásával kapcsolatos tevékenységekre vonatkozik, így minden más ügyben az Európai Parlament dönthet a jog felfüggesztéséről.
Az eljárás menete világos és szabályozott. A nemzeti hatóságok, például az ügyészség, a parlament elnökéhez nyújtanak be kérelmet. Az elnök ezt bejelenti a plenáris ülésen, majd az ügy az Európai Parlament Jogi Bizottságához kerül, amely megvizsgálja az indítványt, és meghallgatja az érintett képviselőt – általában zárt ülésen. A bizottság ezt követően ajánlást készít, amelyet követően a plenáris ülésen a képviselők egyszerű többséggel döntenek a mentelmi jog felfüggesztéséről. Ugyanakkor a Parlamenti szabályok megkövetelik, hogy a többség az összes EP-képviselő legalább felénél többet képviseljen – a 705 fős összlétszám esetén minimum 353 igen szavazat szükséges, függetlenül a ténylegesen jelenlévő vagy leadott voksok számától. A döntés megszületése után az EP elnöke haladéktalanul értesíti a nemzeti hatóságokat. Fontos megjegyezni, hogy ebben a szakaszban senki sem arról dönt, hogy az adott képviselő bűnös-e vagy sem, pusztán azt vizsgálják, hogy jogilag lehetséges-e a mentelmi jog felfüggesztése vagy nem. Ez biztosítja, hogy a politikusok ne élhessenek vissza a pozíciójukkal, és ne bújhassanak a mentelmi jog mögé a jogi felelősségre vonás elől.
A magyar gyakorlat szerint a közvádas, vagyis hivatalos ügyészi indítvány alapján indult ügyekben az Országgyűlés a mentelmi kérelmek többségét támogatta. Az adatok szerint az ilyen esetekben a mentelmet csaknem 76 százalékban felfüggesztették, míg a magánvádas, jellemzően politikai véleménynyilvánítással kapcsolatos ügyeknél ez az arány csupán 8 százalék volt. Ez arra utal, hogy a joggyakorlat világos különbséget tesz a politikai és a köztörvényes indítékú eljárások között. Az Európai Parlament gyakorlata szintén hasonló logikát követ. A testület jellemzően csak akkor támogatja a mentelmi jog felfüggesztését, ha a vád nem kapcsolódik közvetlenül a képviselő politikai tevékenységéhez, és nem utal politikai motivációra. Ha a hatóságok olyan ügyben kérik a kiadatást, amely személyes természetű, például rágalmazás, erőszak, lopás vagy korrupció, az Európai Parlament rendszerint hozzájárul az eljárás megindításához.
A nemzetközi gyakorlat is ezt alátámasztja. A 2022–2023-as úgynevezett Qatargate-botrány idején az Európai Parlament egyhangúlag felfüggesztette két szocialista képviselő, Marc Tarabella és Andrea Cozzolino mentelmi jogát, miután a belga ügyészség korrupció gyanújával indított eljárást ellenük. Ugyanebben az évben Alexis Georgoulis görög képviselő immunitását is megvonták, miután szexuális bántalmazással kapcsolatos vád merült fel vele szemben. Ezek a döntések világosan jelezték, hogy a testület nem tolerálja a köztörvényes bűncselekményeket, még akkor sem, ha azok parlamenti képviselőket érintenek. Egy másik emlékezetes eset Grzegorz Braun lengyel jobboldali politikushoz kötődik, aki 2023 decemberében poroltóval oltotta el a hanukai gyertyatartót a lengyel parlament épületében megrendezett ünnepségen, miközben antiszemita kijelentéseket tett. A történtek nyomán a lengyel Szejm gyors eljárásban felfüggesztette a képviselő mentelmi jogát, megnyitva az utat a büntetőeljárás előtt.
Ha az Európai Parlament felfüggeszti Magyar Péter mentelmi jogát, azonnal szintén megnyílhat az út a büntetőeljárás előtt. Magyar innentől kezdve a többi állampolgárral azonos eljárás alá lesz vonható. Ennek megfelelően, a hatóságok gyanúsítottként kihallgathatják, adott esetben vádat emelhetnek ellene, majd bíróság elé állíthatják az ügyében. A mentelmi jog elvesztése politikailag is érzékeny helyzetet teremhet a képviselő és pártja számára. Különös tekintettel a 2026-os parlamenti választások közelségére. Akár a közelgő választási kampány egyik szimbolikus jelentőségű pillanatává is válhat, ha az ellenzék legerősebb pártjának vezetője lopás vádjával bíróság elé kerül.
Ha Magyar Péter mentelmi jogát végül megvonják, véget érhet a hosszú ideje tartó jogi és politikai huzavona. A kormányközeli média várhatóan kiemelt figyelmet kíséri majd a bírósági tárgyalásokat. Mindez komoly károkat okozhat Magyar számára, hiszen évek óta tudatosan építette az európéer, brüsszeli „jótanuló” imázsát, aki retorikai szempontból ugyan nem mindenben ért egyet, mégis a tettek tekintetében belesimul a brüsszeli politikai fősodorba. Ez a kép – amely kifejezetten a hazai balliberális szavazóbázis számára fontos – könnyen éles kontrasztba kerülhet egy esetlegesen büntetőeljárás miatt. A kialakuló helyzet ráadásul Magyar korábbi kampányígéreteivel is ellentmondásban van. A 2024-es EP-választási kampányban még határozottan bírálta a mentelmi jog intézményét, sőt egy nyilvános fórumon kijelentette, hogy „eltöröljük a mentelmi jogot természetesen. Semmi értelme”. Ezzel szemben most sok ideig épp a mentelmi jog fenntartásában volt érdekelt. Ezen jog esetleges elvesztése nem csupán a korábbi ígéreteivel való szembesítés kockázatait hordozná magában, de az esetleges jogi felelősségre vonás is jelentősen ronthatná a hitelességét a választók szemében
