A portfolio (hasonlóan a 24.hu-hoz) elsősorban a delegációk mozgása okozta dugókra koncentrált a Türk Tanács a héten Budapesten tartott csúcstalálkozója kapcsán. A kormánnyal hagyományosan kritikus médiában általában gunyoros hangnemben és nézőpontból foglalkoznak az együttműködéssel, megnéztük, milyen hozadékai vannak, amelyek ellensúlyozhatják a protokollköltségeket és a közlekedési fennakadásokat.
Május 20-21-én Budapesten rendezik meg a Türk Államok csúcstalálkozóját. Az eseményen részt vesz részt vesz Recep Tayyip Erdoğan, a Török Köztársaság elnöke, de itt lesz az azeri, az üzbég, a kazah és a kirgiz elnök is. A rendezvény természetesen előhozza a kérdéseket is: vajon miért előnyös Magyarországnak, az ha részt vesz a Türk Államok Szervezetének munkájában. A közelmúltban Magyar Péter is tett dehonesztáló megjegyzést a kibontakozó együttműködésre: „Türk tanácsok jönnek, keleti diktátorok mennek, de a magyarok az unióban képzelik el a jövőjüket…” Amellett, hogy természetesen egyet értünk Magyarral abban, hogy országunk helye az Európai Unióban van, érdemes egy pillantást vetni arra, vajon miért jó nekünk, ha szorosabbra fűzzük kapcsolatainkat a Türk Államok Szervezetével.
Elöljáróban érdemes felidézni egy 2021-es vitát, amikor a Magyar Narancs azt tudakolta, mennyibe kerül a Magyar Államnak a Türk Tanács budapesti Képviseleti Irodájának fenntartása. A Külügyminisztérium válaszában részletesen adatolva tudatta, hogy 2019 szeptembere óta, azaz két év alatt 891 millió forintba került a Tanács két budai képviseletének fenntartása, beleszámítva a hazai és nemzetközi munkatársak bér- és járulékköltségeit, az üzemeltetési díjat és a protokollköltségeket. Ezzel szemben áll azonban az az összeg, amennyivel a kereskedelmi forgalmunk nőtt 2018 szeptembere óta, azaz mióta megfigyelői státuszban vagyunk a Türk Tanácsban. Nos a tagországokkal folytatott kereskedelmi forgalmunk a Külügy szerint 37,45 milliárd forinttal nőtt az adott időszakban.
A bővülő kapcsolatokról a napokban nyilatkozott Magyar Nemzetnek Vasa László, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója. A szakember elmondta, hogy míg korábban Kelet és Nyugat közötti kereskedelem korábban jellemzően vasúton, Kína, Oroszország, Belorusszia, Lengyelország útvonalon folyt, most a háború miatt délre tolódott. Az új útirány jellemzően a türk államok területén halad át, s ebben az összefüggésben kiemelten fontossá válik például a Budapest–Belgrád vasútvonal, mivel a jelenlegi tervek szerint Magyarország egy fontos elosztóközpontja lesz ennek a korridornak. Ugyanakkor arra is rámutatott a szakember, hogy a közös kulturális gyökerek a kiváló politikai kapcsolatoknak is köszönhető a magyar cégek kiemelkedő aktivitása a térségben.
Az MVM és a Mol-csoport nagyon erősen jelen van Azerbajdzsánban, a Hell gyárat épít Azerbajdzsánban, Kazahsztánban Mol-kitermelési koncessziók vannak, Üzbegisztánban pedig az ötödik legnagyobb bankot vette meg az OTP-csoport, és emellett nagyon aktív együttműködés folyik a térségben a kutatás-fejlesztés és a felsőoktatás terén is – összegezte Vasa László a Magyar Nemzetben.
Ha ezek után a részletekre is vetünk egy pillantást, azt láthatjuk, hogy a szövetség országaival kialakított gazdasági kapcsolataink dinamikusan fejlődnek, széles perspektívát kínálnak.
Törökország hazánk egyik legfontosabb kereskedelmi partnere a régióban. A két ország együttműködése kiterjed a pénzügyekre, védelmi iparra, energetikára és a közlekedésre is. 2023-ban a kétoldalú kereskedelmi forgalom elérte a 4,3 milliárd dollárt, ami 18%-os növekedést jelentett az előző évhez képest. A magyar export 29%-kal bővült, új rekordot döntve.
Azerbajdzsánnal, ahogy arról Vasa László is beszélt – Magyarország szoros energetikai kapcsolatokat ápol. 2024-ben 50 millió köbméter földgázt vásároltunk Azerbajdzsántól, ami erős támogatást jelentett a magyar energiabiztonságnak. Ugyanakkor a két ország közötti együttműködés kiterjed a mezőgazdaságra és az oktatásra is, Ami persze inkább hosszú távú befektetés, de remélhető, hogy az az évi kétszáz azeri hallgató, aki magyarországi egyetemeken ösztöndíjjal tanul néhány év múlva már gazdasági partnerkapcsolatok építője lesz.
Kazahsztán ugyancsak kiemelt partnere Magyarországnak. A két ország közötti kereskedelmi forgalom 2010 és 2023 között 2,5-szeresére nőtt, és várhatóan a közeljövőben tovább bővül.
A Magyarország és Kirgizisztán közötti gazdasági kapcsolatok folyamatosan szintén dinamikusan bővülnek. 2023-ban a kétoldalú kereskedelmi forgalom több mint megduplázódott az előző év azonos időszakához képest. A magyar vállalatok jelenléte elsősorban az egészségügy, gyógyszeripar, élelmiszeripar és vetőmagágazat területén erősödik.
Az Üzbegisztánba irányuló magyar export 2023-ban 12%-kal nőtt, meghaladva a 90 millió dollárt. A magyar cégek jelenléte erősödik a bankszektorban, élelmiszeriparban, illetve a gyógyszeriparban.
Összességében elmondható, hogy a TÁSZ-országok közötti kereskedelmi forgalom 2024-re 45 milliárd dollárra nőtt, ami összhangban van a keleti nyitás politikájában körülrajzolt célokkal, és összevetve a Külügy korábbi adataival, igazolja a gazdasági kapcsolatok dinamikus bővülésének lehetőségét. Mindez egyúttal azt is jelenti, jó döntést hozott Magyarország azzal, hogy 2018 óta megfigyelőként vesz részt a Türk Államok Szervezetének munkájában, s valószínűsíthető, hogy a mostani Budapesti csúcs is hozzájárul a kapcsolatok elmélyüléséhez, bővítéséhez.
