Bejárta a magyar sajtót Grzegorz Braun lengyel EP-képviselő performansza, aki Varsóban letépett egy kormányépületről egy EU-zászlót, a földre dobta, majd beletörölte a cipőjét. A Facebookon is megosztott haragos jelenet mögött Braun afelett érzett felháborodása áll, hogy a napokban az Európai Parlament felfüggesztette a politikus mentelmi jogát. Utánajártunk, milyen esetekben adta ki a Parlament a képviselőit, és milyen esetekben tartotta védelmében őket. Mindez azért is tanulságos, mert több Magyarországhoz kapcsolódó nagy port felvert ügyben folyik mentelmi eljárás az EP-ben.
Grzegorz Braun 2023 decemberében poroltóval támadott meg égő hanukagyertyákat a varsói parlamentben. Az Európa Parlament ebben az esetben nem lacafacázott, aki leporoltózza a hanukagyertyát, annak nem jár mentelmi jog.
Nézzük, kinek nem jár még!
2021-ben Carles Puigdemont, Antoni Comín, Clara Ponsatí kiadatását kérte Spanyolország, mivel Puigdemont és társai szerepet vállalták a katalán függetlenségi mozgalom szervezésében és részt vettek a 2017-es – Spanyolország által el nem ismert – katalán függetlenségi népszavazásban. Az Európai Parlament 2021 márciusában megszavazta mentelmi joguk felfüggesztését, lehetővé téve a spanyol hatóságok számára az eljárás folytatását.
A következő esztendőben, 2022-ben a bolgár Elena Yoncheva kiadását kérte Szófia, mivel a gyanú szerint pénzmosásban vett részt a képviselő-asszony, ám az Európai Parlament Jogi Bizottsága politikailag motiváltnak ítélte a megindított büntetőeljárást, ezért Elena Yoncheva mentelmi jogának fenntartását javasolta az Európai Parlamentnek, amely 2022 februárjában úgy is határozott, hogy nem adja ki az asszonyt.
Nagyszabású ügy volt a 2023-as Katargate-botrány. A kiterjedt korrupciós hálózatban való érintettségük miatt a belga hatóságok kérték az olasz Andrea Cozzolino és a belga Marc Tarabella mentelmi jogának felfüggesztését, amit helyben is hagyott az Európai Parlament, s 2023 februárjában kiadta a két gyanúsítottat lehetővé téve a belga hatóságok számára a nyomozás folytatását.
A magyaroknak nem kell bemutatni is Ilaria Salis jelenleg is zajló ügyét, amelynek főszereplőjét azzal vádolják a magyar hatóságok, hogy szélsőbaloldali társaival Budapest utcáin ártatlan járókelőkre támadtak, brutálisan összeverve őket, néhányukat eszméletlen állapotban hagyva hátra. A terrorizmussal vádolt olasz nő ügyében egyelőre nem hozott döntést az Európa Parlament.
Magyar Péter pedig kisebb gyűjteményt hozott össze mentelmi eljárásokból: a Tisza Párt elnökének mentelmi jogát először tavaly októberben kérte felfüggeszteni a magyar Legfőbb Ügyészség, amikor a vád szerint Magyar egy szórakozóhelyen elvett mobiltelefont a Dunába dobott. Úgy tudni, novemberben is érkezett egy kiadási kérelem. Ennek oka nem egyértelmű, mert az ügyek tartalmáról az Európai Parlament nem nyilatkozik, de korábban a Politico arról írt, hogy egy fideszes politikus perelné be Magyart rágalmazásért. A közelmúltban azonban újra világos kérés érkezett: a politikusnak valószínűleg bennfentes kereskedelem miatt kellene felelnie Budapesten. Feltéve, ha az EP hozzájárul mentelmi jogának felfüggesztéséhez.
Egyelőre azonban nem tudjuk, hogy mit sem sejtő járókelők félholtra verése vagy a sokmilliós tételű bennfentes kereskedelem hordoz-e akkora társadalmi veszélyességet az EP-képviselők szerint, mint a hanukagyertyák garázda eloltása.
