„A kormány kénye-kedve szerint dönt arról, hogy a még nem blokkolt uniós forrásokat csak a fideszes önkormányzatoknak adja.” – állította nemrégiben Kollár Kinga a Tisza Párt EP-képviselője egy Facebookon megosztott bejegyzésben. Ez a kijelentés egy visszatérő ellenzéki narratívába illeszkedik, miszerint a kormány politikai alapon osztja el az Európai Uniótól érkező támogatásokat, a saját köreihez tartozó települések javára. Valóban politikai diszkrimináció érvényesül az EU-s pénzek hazai elosztásában? Ellenőriztük az adatokat, amelyek ezúttal is jelentősen árnyalják a képet: az elmúlt több mint egy évtized fejleményei azt mutatják, hogy számos jelentős, ellenzéki vezetésű város is komoly uniós forrásokhoz jutott 2010 után – így Budapest, Szeged, Pécs, Tatabánya, Salgótarján és más városok is, nem csak kormánypárti irányítású települések.
Kezdjük a fővárossal: Budapest 2019 óta ellenzéki vezetésű, mégis továbbra is az uniós fejlesztési források egyik fő haszonélvezője. Orbán Viktor miniszterelnök maga mondta el a Parlamentben, hogy 2020-ban az összes támogatás 44%-a – mintegy 3000 milliárd forint – a fővárosba került. Ez óriási összeg, ami teljesen ellentmond annak az állításnak, hogy a kormány kivéreztetné az ellenzéki vezetésű Budapestet. Sőt, a 2021–2027-es új EU-költségvetési ciklusban a tervek szerint Budapest mintegy 300 milliárd forintnyi uniós fejlesztési forráshoz jut – nagyjából ugyanannyit kap, mint amennyit az előző, 2014–2020-as uniós ciklusban is elnyert. Ezek a pénzek konkrét projektek sorát fedezik: tömegközlekedési fejlesztéseket, zöldítést, árvízvédelem- és csatornázási beruházásokat, lakhatási és szociális programokat finanszíroznak belőlük a fővárosban. A főváros esete tehát világosan mutatja: ellenzéki vezetés ide vagy oda, az EU-pénzek ideáramlása nem állt le – valójában jelentős tétel jutott és jut Budapestre.
Hasonló a helyzet több nagy vidéki városban is. Szeged – amelynek polgármestere, Botka László az MSZP színeiben régóta ellenzéki – az elmúlt években kifejezetten sok uniós támogatást nyert el. Az Átlátszó kimutatása szerint Szeged 2010 óta összesen mintegy 691,4 milliárd forint EU-s forrásban részesült városi fejlesztéseihez – e a hatalmas összeget Fidesz-kormányok és ellenzéki városvezetések idején ítélték meg. Konkrét példák is szemléltetik mindezt: Szegeden épült fel az ELI-ALPS lézerfizikai kutatóközpont, egy csúcstechnológiás tudományos létesítmény, amely az Európai Unió támogatásával valósult meg. A szegedi ELI-projekt uniós finanszírozása meghaladta a 113,5 millió eurót, amelyet nemrég további 13,55 millió euróval emelt meg az Európai Bizottság a projekt bővítésére. Forintra átszámítva ez összességében mintegy 40-45 milliárd forintnyi EU-s hozzájárulást jelent egyetlen – Szegedet gazdagító – beruházáshoz. Emellett a város számos más fejlesztése (villamoshálózat korszerűsítése, belvárosi rekonstrukciók, környezetvédelmi projektek) is EU-pénzből valósult meg az elmúlt évtizedben. A fenntartható városi közlekedést célzó SasMob program keretében például Szeged önkormányzata 3,2 millió euró uniós támogatást nyert el innovatív közlekedésfejlesztésre. Mindez azt támasztja alá, hogy Szeged – bár ellenzéki vezetésű – nemhogy kimaradt volna az EU-forrásokból, hanem a nyertesek közé tartozik.
Nézzünk egy másik nagyobb várost a Dunántúlon: Pécs esetét. Pécs 2019 óta ellenzéki polgármester (Péterffy Attila) irányítása alatt áll, előtte pedig kormánypárti vezetésű volt – mindkét időszakban jelentős uniós pénzek érkeztek a városba: megújultak közterek, fejlődött a víziközmű-hálózat, energetikai korszerűsítések zajlottak uniós pénzből. Az Átlátszó adatai szerint az ellenzéki polgármester 2019-es megválasztása óta, 5 év alatt a város 123,7 milliárd forint EU-s forrást kapott, ami időarányosan nem mutat jelentős eltérést a fideszes évekhez képest. Látható tehát, hogy Pécs városa 2010 után is folyamatosan részesült EU-pénzekből, függetlenül attól, éppen milyen pártállású a városvezetés – a támogatások lekötése és felhasználása terén nem tört meg a folyamat.
Nem csak a legnagyobb városoknál figyelhető ez meg. Közepes és kisebb ellenzéki vezetésű városok is sikerrel pályáztak és jutottak uniós forráshoz az elmúlt években. Tatabánya példája jól mutatja ezt: a Komárom-Esztergom vármegyei megyeszékhely 2019-ben ellenzéki polgármestert választott (Szücsné Posztovics Ilona) és ahogy azelőtt is, azóta is folyamatosan érkeztek a városba EU-s támogatások, 2019 óta összesen 21,57 milliárd forint.
Ugyanez érvényes Salgótarjánra, Nógrád vármegye ellenzéki vezetésű központjára: a 2021–2027-es TOP Plusz programban Salgótarján több sikeres pályázatot is maga mögött tudhat. A 2014 és 2024 között ellenzéki vezetésű város a 10 év alatt összesen 57,2 milliárd forint EU-s forrást kapott, így uniós segítséggel újulnak meg Salgótarján belvárosi rekreációs területei, parkjai; egy 2023-ban indult projekt keretében 244 millió forint EU-támogatással épülnek sport- és szabadidő-létesítmények a városban. Még ennél is érdekesebb a kép, ha időarányosan összehasonlítjuk a megítélt források mértékét a kormánypárti és az ellenzéki vezetések alatt: 2014 és 2024 között, azaz amikor a város ellenzéki volt, egy évre átlagosan 5,7 milliárd forintnyi támogatás jutott, amely meghaladja a 4,9 milliárd forintos évi átlagos forrásmegítélést 2010 és 2014 között (ezen időszak alatt a városnak összesen 19,6 milliárd forint támogatást ítéltek), amikor egyszerre volt jobboldali a kormány és a városvezetés is.
A fentiek fényében alaptalannak bizonyul az az állítás, hogy kizárólag kormánypárti települések részesülnek uniós forrásokból. Az ellenzék gyakran fogalmaz meg éles vádakat a kormányzati forráselosztásról – például a Momentum politikusai is évek óta sulykolják, hogy a Fidesz és „holdudvara” saját zsebre dolgozik az EU-s pénzekkel –, ám a tények árnyaltabb képet mutatnak. Magyarországon az EU-s támogatások elosztása döntően területi fejlesztési szempontokhoz kötött, nem pedig pártszimpátiához: a források jelentős része a kevésbé fejlett régiókba irányul, ahol történetesen több ellenzéki vezetésű város is található. Természetesen politikai viták kísérik a folyamatot – egyes önkormányzatok sérelmezik, ha kevesebb pénzt kapnak, míg a kormány igyekszik sikerként kommunikálni a fejlesztéseket. Összességében azonban több ellenzéki irányítású nagyváros (Budapest, Szeged, Pécs stb.) és kisebb város is dokumentáltan jelentős EU-s támogatásokban részesült 2010 után, akár közvetlen brüsszeli pályázatok, akár a kormány által menedzselt operatív programok útján. A kategorikus állítás tehát, miszerint a kormány kizárólag a „saját” településeinek juttat EU-pénzt, nem állja meg a helyét a valós példák tükrében. Sokkal inkább arról van szó, hogy az ilyen kijelentések az ellenzéki politikai kommunikáció eszközei, amelyekkel a kormányzatot igyekeznek kedvezőtlen színben feltüntetni – miközben a gyakorlatban a forráselosztás vegyes képet mutat, és korántsem zárja ki azokat a városokat, ahol nem a kormánypárt van hatalmon.
Források:
https://24.hu/belfold/2021/02/15/karacsony-gergely-orban-viktor-budapest-ado/
https://www.nool.hu/helyi-kozelet/2025/02/palyazat-egymilliard-turisztika-fejlesztes-salgotarjan
https://www.nool.hu/helyi-kozelet/2025/03/palyazat-negyedmilliard-salgotarjan-varosreszek
