Pontosan tíz évvel ezelőtt, 2015. április 20-án hangzott el az a parlamenti felszólalás, amelyben Lázár János – akkor a Miniszterelnökséget vezető miniszterként – olyan megjegyzést tett Szél Bernadettre, amit a képviselő szexista, megalázó válaszként értékelt. A közelmúltban hasonló szituáció alakult ki: Magyar Péter, a közélet új szereplője, Futó Boglárka, a Hír TV riportere kapcsán tett lekezelő megjegyzést. Megnéztük, hogyan reagált ezekre az esetekre a legnagyobb politikai portálok sajtója.
Az eltelt tíz év alatt sokat változott a politikai és társadalmi környezet, amelyben az ilyen megszólalások értelmezést nyernek. Lázár János így válaszolt Szél Bernadett atomtemetőkről szóló kérdésére (2:09-től):
„Úgy látom, hogy ma sűrű beszélgetésre nyílik lehetőség Önnel, Képviselő Asszony.
Vagy én jutok Önnek mindenről az eszébe, vagy sok közös témánk van. Remélem, hogy ezt a speciális érdeklődést más minisztertársammal is megosztja majd.”
Az esetről három jelentős hírportál – a 444, az Index és a HVG – is beszámolt. Közülük a 444 fogalmazott a legélesebben, már a címében is: Lázár János elképesztő szöveggel próbálta meg Szél Bernadettet alázni. Az Index jóval visszafogottabb volt: Szél Bernadett kiborult, Lázár Jánost szexistának tartja. A HVG pedig tágabb összefüggésben tárgyalta az ügyet, a parlamenti stílus és a politikai kultúra változásairól írt.
A hangvétel eltért, de a szexizmus vádja mindenhol megjelent – ahogy azt Szél Bernadett maga is megfogalmazta.
Tíz évvel később viszont már nem ilyen egységes a kép. Ezúttal Magyar Péter tett megjegyzést egy női újságíróra – egy nyilvános beszédben így fogalmazott:
„Itt van velünk Bogi is, nem érti meg, hogy foglalt a szívem.”
Miközben korábban a kormánykritikus sajtó határozottan kiállt a szexizmus ellen, most jóval visszafogottabban kezelte az ügyet. Erre hívta fel a figyelmet Nagy Károly, a Transzparens Újságírásért Alapítvány menedzsere is:
„Egy politikusnak tartózkodnia kell attól, hogy újságírókat személyeskedő megjegyzésekkel illessen. Magyar Péter ezzel szemben folyamatosan sérteget.”
Míg 2015-ben az ellenzéki sajtó hangosan emelte fel szavát egy kormánypárti politikus ellen, 2025-ben inkább a kormánypárti portálok foglalkoznak a hasonló ügyekkel. A Hír TV részletesen beszámolt Magyar Péter kijelentéséről, a Telex pedig egy másik, szintén Futó Boglárkának címzett mondatot idézett – ám már nem a nőkkel szembeni lekezelő hangnemet emelte ki.
Az ellenzéki médiumok óvatosabban nyúltak a témához. Egyrészt nehéz megvédeni Magyar Péter megjegyzését, másrészt nem akartak ráerősíteni a kormányzati narratívára, amely az új politikai szereplő hiteltelenítését célozta. Így történhetett, hogy míg tíz éve a szexizmus vádját az ellenzéki média hangsúlyozta egy kormánypárti politikussal szemben, most főként a kormánypárti sajtó használja ezt a jelzőt egy ellenzéki szereplő ellen.
A két eset jól mutatja, hogy még egy olyan társadalmilag fontos kérdés, mint a szexizmus is a média politikai koordinátái mentén jelenik meg. Nem csak az számít, mit mondanak – hanem az is, hogy ki mondja, kinek címezve, és milyen politikai klímában. Ez dönti el, hogy egy ügyből címoldalas botrány lesz-e, vagy csak egy lábjegyzet a hírek között.
