Majdnem minden ötödik európai parlamenti képviselő megszegi a szabályokat, de kevesen kerülnek bíróság elé – írja elemzésében a The Times annak kapcsán, hogy Marine Le Pent az Európai Parlament (EP) költség-szabályainak megsértése miatt egy francia bíróság négyéves börtönbüntetésre ítélte és azonnali hatállyal öt évre eltiltotta a választásokon való indulástól. A nagyvonalú és kevéssé ellenőrzött juttatások sok EP-képviselő számára jelentenek csábítást, a vádemelések azonban ritkák és elég tendenciózusak, állapítja meg a tekintélyes brit napilap.
Mindeközben a Parlament bőkezű juttatásaival való visszaélés széles körben elterjedt a teljes politikai spektrumban, de csak ritkán kerül sor ilyen ügyek miatt büntetőperre. Ha mégis, akkor majdnem mindig markánsan jobboldali politikus kerül az eljárás célkeresztjébe, összegzi az elmúlt évtizedek tapasztalatait a londoni The Times.
A csábítást az jelenti – írják, – hogy minden EP-képviselő szabadon kialakíthatja a személyzetét, amelynek tagjai havi 30 769 eurós juttatásban részesülnek, mindaddig, amíg szolgálataik „a képviselő parlamenti mandátumának gyakorlásához szükséges és azzal közvetlenül összefüggő segítségnyújtásra vonatkoznak”. Az évi 369 228 eurós költségvetés és az egyéb bőkezű juttatások sok EP-képviselő számára jelentenek kísértést, hogy ezt a lehetőséget kihasználva pótolja vagy egészítse ki a hazai politikai tevékenységéhez szükséges összegeket. Az ilyen döntések mögött nyilván az a megfontolás áll, hogy az EP-képviselő feltételezheti, hogy, “parlamenti mandátumának gyakorlásához szükséges és azzal közvetlenül összefüggő” munkát végez hazai terepen is, sőt olykor össze is folynak a hazai és az európai ügyek, a személyes munkatársak sokszor nemcsak Brüsszelben segítik a képviselő munkáját.
A hab a tortán pedig az a napi 350 eurós készpénzkifizetés és havi 4950 eurós irodabérlés-támogatás, amelyet mindenféle bizonylat nélkül fizetnek ki a képviselőknek, és amelyet végül is arra használnak, amire akarnak. Van, aki a hazai pártfinanszírozásra költi, de akad olyan is, aki egyszerűen zsebre teszi.
Ilyen körülmények között nem meglepő, hogy egy hároméves periódusban, 2019 és 2022 között, 139 európai parlamenti képviselőről – azaz majdnem minden ötödikről – állapították meg, hogy megsértette a szabályokat. Közülük egy kivételével mindenki megúszta azzal, hogy egyszerűen visszafizette a pénzt. A szigorúan őrzött titoknak számító adatokat a “Kövesd a Pénzt” weboldal fedte fel a járandóságokkal való széles körű visszaélésekkel kapcsolatos nyomozása keretében. A dokumentumokból az is kiderül, hogy az EP belső vizsgálatát általában már abban a szakaszban állítják, amikor „szabálytalanságot” fedeznek fel. Ilyenkor szinte minden esetben lehetőséget kap a szabálytalankodó a pénz visszafizetésére, s miután ez megtörténik, nem folytatódik az ügy, és nem is kerül nyilvánosságra, ki, milyen visszaélést követett el.
Az átláthatóságért dolgozó civil szervezeteknek régi kérdése: miért csak egy maroknyi eset kerül napvilágra? Ahogy az is érdekes kérdés, hogy miért csak jobboldali képviselők ügyeiben indul eljárás, miközben szinte az összes többi visszaéléssel gyanúsított EP-képviselő csendben rendezheti az ügyet anélkül, hogy nyilvános vizsgálattal vagy egyéb következményekkel kellene szembenéznie.
A Times egyetlen alkalmat idéz fel, amikor a kettős mérce valamiért megbicsaklott, Eva Kaili esetét. Az ügy 2022-ben robbant ki, és valószínűleg a szokásos ügymenet keretei között orvosolhatta volna a görög szocialista képviselő és EP-alelnök, ha nem kellett volna egyszersmind katari kenőpénzek elfogadása miatt, miután több százezer euró készpénzt foglaltak le apjánál.
Persze akadtak más ismert személyiségek is, akiket elővettek a költségszabályok megsértéséért. François Bayrou francia miniszterelnököt és egykori európai parlamenti képviselőt tavaly állították bíróság elé, de a felelősségre vonás végül elmaradt, Bayrout felmentették a sikkasztás vádja alól. Ugyancsak elhíresült eset volt Nigel Farage-é. A Ukip korábbi vezetőjéről az derült ki, hogy szabálytalanul költötte el 40 000 eurós parlamenti asszisztensi juttatásokat.
Mindenesetre a legfontosabb személyiség, akit azzal vádoltak meg, hogy visszaélt az EU-parlamenti képviselőknek járó pénzeszközökkel, nyilvánvalóan Marine Le Pen. A francia politikust egy évtizedes múltra visszatekintő ügyben ítélték el, oly módon, hogy ha az ítélet hatályban marad, minden bizonnyal befellegzett a politikai pályafutásának, miközben a következő francia elnökválasztás egyik legnagyobb esélyesének számít. Így válik különösen érdekessé az, amit az angol lap a brüsszeli elit „leheletnyi kettős mércéje és képmutatásának” nevez.
