A Tisza Párt március 15-ei rendezvényén Magyar Péter Facebook-bejegyzése szerint több, mint 150 ezren vettek részt. Utánajártunk az egyik legmegbízhatóbb matematikai modellel számoló programmal, mennyire reális az ellenzéki politikus becslése a szombati rendezvényről. Tényellenőrzés következik.
A politikai események tömegméretének becslése kulcsfontosságú a közéleti diskurzusban, mivel az eltérő narratívák alapját az eltérő és manipulált tömegkalkulációs eljárások a résztvevők számát illetően. A pontosabb mérés érdekében a MapChecking nevű online eszközt alkalmaztuk, amely nyílt forráskódú térinformatikai technológiát használ a résztvevők sűrűsége és a lefedett terület alapján történő számításokhoz. Az oldal a Google Maps műholdképeit és interaktív rajzfelületét kombinálja, lehetővé téve, hogy különböző tömegeloszlási modellek szerint határozzuk meg a lehetséges résztvevőszámot. Ezáltal a módszertanunk nem egy egyszerű becslésen, hanem térbeli és statisztikai alapokon nyugvó kalkuláción alapul.
Az eszköz előnye, hogy transzparens, könnyen reprodukálható és módszertanilag megbízható alternatívát kínál a tömegszámlálásra. Az eszköz különböző embersűrűségi szinteket vesz figyelembe – a sűrű tömegtől a szorosan álló, zsúfolt tömegsűrűségig –, így lehetővé teszi, hogy különböző forgatókönyvek szerint végezzük el az elemzést. A hagyományos tömegkalkulációs módszerekkel szemben, amelyek gyakran becsléseken vagy szubjektív értékeléseken alapulnak, a Mapchecking vizuális és adatalapú megközelítést kínál. Ez nemcsak az eredmények pontosságát növeli, hanem átláthatóbbá és ellenőrizhetőbbé is teszi azokat a döntéshozók és a nyilvánosság számára. Ez pedig fontos kritérium, ha a március 15-ei rendezvény kapcsán megjelenő becslést vizsgáljuk meg a tényellenőrzés céljával.
Hányan lehettek, ha a zsúfolt tömeg kategóriájával (crowded) számolunk?
A Tisza Párt március 15-ei rendezvénye az Andrássy úton került megrendezésre, ahol a résztvevők a Bajcsy-Zsilinszky út és az Oktogon között vonultak. Ez a kijelölt szakasz jól meghatározható, mivel az Andrássy út ezen része egyenes és viszonylag állandó szélességgel rendelkezik, így ideális alapot nyújt a tömegkalkulációhoz. A politikai események kapcsán a résztvevők számának pontos meghatározása kulcsfontosságú, mivel az eltérő narratívák könnyen torzíthatják a valós létszámot, ezért egy objektív, térbeli és statisztikai alapú eszköz, mint a MapChecking alkalmazása indokolt.
A MapChecking segítségével a teljes vonulási útvonalat digitálisan leképeztük, és két különböző sűrűségi modellt alkalmaztunk a résztvevők becsült számának meghatározására. Az első modell a zsúfolt tömeg kategóriáját vette alapul, amely szerint egy fő átlagosan 1,2 négyzetmétert foglal el. Ezen az alapon számolva a Bajcsy-Zsilinszky út és az Oktogon közötti szakaszon legfeljebb 14.277 ember lehetett jelen a rendezvényen. Ez a szám azt feltételezi, hogy a résztvevők egyenletesen oszlottak el a teljes területen, és nem alakultak ki jelentősen sűrűbb csoportosulások.
Hányan lehettek, ha a szorosan álló zsúfolt tömeg kategóriájával (packed) számolunk?
A második modell az extrém módon zsúfolt tömeget vette alapul, amelyben egy fő átlagosan 0,6 négyzetméteren helyezkedik el. Ebben az esetben a Bajcsy-Zsilinszky út és az Oktogon közötti teljes szakaszon legfeljebb 28.554 ember tartózkodhatott. Ez a szám a tömeg maximális sűrűségét feltételezi, amelyet például koncerteken vagy nagy politikai demonstrációkon lehet megfigyelni, amikor a résztvevők szorosan egymás mellett állnak, és a mozgásuk korlátozott.
A két szélsőérték közötti különbség jól mutatja, hogy a tényleges résztvevői szám jelentősen függ a tömeg eloszlásától és sűrűségétől. Fontos kiemelni, hogy ezek az adatok felső becslések, vagyis a valódi résztvevői létszám ennél csak alacsonyabb lehet, de magasabb semmiképpen. A MapChecking által alkalmazott térinformatikai és statisztikai módszerek révén így megbízhatóan megállapítható, hogy a rendezvényen a legnagyobb lehetséges tömeg is messze elmarad a politikai kommunikációban elhangzó magasabb becslésektől, ami a tömeg létszámának tudatos vagy félreértésből fakadó eltúlzására utalhat.
Megnéztük a programban azt is, meddig kellett volna elérnie a tömegnek ahhoz, hogy létszáma elérje a Magyar Péter által vízionált 150 ezer felettit. A zsúfolt tömegkalkulációt (crowded) alapul véve egy Hősök teréig terjedő tömegben lett volna 173.629 ember. (A Hősök tere pedig kétszer olyan messze van az Oktogontól, mint az Oktogon a Bajcsy-Zsilinszky úttól.)
Becsült embertömeg a Hősök teréig: 173.629 fő (zsúfolt tömeg)
Következtetések
Magyar Péter állítása, miszerint a Tisza Párt március 15-ei rendezvényén 150 ezer fő vett részt, élesen szemben áll a MapChecking térinformatikai módszereivel kalkulált adatokkal. A maximális befogadóképességet meghatározó modellek azt mutatják, hogy ezen az útvonalon legfeljebb 28.554 ember férhetett el, amennyiben a lehető legsűrűbb tömegeloszlással számolunk. Ez azt jelenti, hogy Magyar Péter kétszeresére-négyszeresére túlbecsülte a tömeget, amit vélhetően a narratívagyártás politikai kommunikációs logikája felől érthetünk meg inkább, mint valós tömegkalkulációs eljárások hibás módszertani becslései alapján.
A tömegbecslés ekkora eltérése nem pusztán statisztikai pontatlanság kérdése, hanem tudatos narratíva-gyártás eredménye lehet. A nagyobb létszám kommunikálása mögött az a politikai szándék állhatott, hogy a Tisza Párt erőt sugalljon a politikai ellenfelek felé, valamint mobilizáló hatással bírjon a bizonytalan szavazókra. Az ilyen túlzott becslések azonban a valóság torzításával járnak, ami alááshatja a Tisza hitelességét hosszútávon. A szakmai módszertanon alapuló tömegkalkulációk pedig objektív tényeket szolgáltatnak, amelyek hozzájárulnak a politikai kommunikáció valósághűbb értelmezéséhez, ha nem is feltétlenül a tökéletesen pontos tömegkalkuláció számítás alapjául tekinthetünk rájuk.
