Petíciót indított a Labrisz Leszbikus Egyesület B. Noémi kiskunhalasi doktor szabadlábra helyezése érdekében. Mint köztudott, a doktornőt és egy társát azért vette őrizetbe a rendőrség január végén, mert a nyomozóhatóság gyanúja szerint munkaidejükön kívül nemátalakító műtéteket végeztek a Kiskunhalasi Semmelweis Kórházban. Az egyesület megtalálni vélte a transzmozgalom új mártírját, ha jobban megvizsgáljuk a tényeket, azt látjuk, hogy a letartóztatás sokkal prózaibb okok miatt történt.
A nyomozóhatóság gyanúja szerint B. Noémi 2022. óta a magánrendelőjében több nemátalakítással kapcsolatos vizsgálatot, kezelést, illetve sebészeti beavatkozást vállalt el, ám az operációkat nem magánrendelésében – ahol erre nem voltak meg a feltételek – hanem a Kiskunhalasi Semmelweis Kórházban végezte el, hiszen magánpraxisa mellett itt dolgozott. A beavatkozásokban, amelyek a rendőrség szerint ezek nemátalakítást célzó műtétek voltak, részt vett a kórház másik orvosa is, akit ugyancsak letartóztattak.
A gyanú szerint a két doktor a saját zsebre végzett műtétekhez a kórház felszerelését használta, közfinanszírozott ellátás keretében hajtották végre a beavatkozásokat, és a betegek az operációkat követően természetesen – a közpénzből fenntartott – kórházi ellátás keretei között lábadozhattak.
B. Noémi a műtétekért hatszázezer és egymillió forint közötti összeget kért a betegektől.
A két orvos előzetes letartóztatását januári őrizetbe vételük után a közelmúltban három-három hónappal meghosszabbították, azaz május végéig a Bács-Kiskun Vármegyei Büntetés-Végrehajtási Intézet vendégei lesznek. Most ezzel kapcsolatban indított petíciót a Labrisz.
A letartóztatás sajátossága az a tény, hogy a két orvost nem kuruzslásért állították elő, hanem a kórházi lehetőségek jogosulatlan használatáért, azaz végső soron egyfajta sikkasztásért. A nemváltoztatásal kapcsolatos orvosi tevékenység számos etikai kérdést vet fel, sokak szerint az ilyen jellegű operációk tehát a páciens pszichés problémáira reagálnak műtéti beavatkozással, ami erősen megkérdőjelezhető gyakorlat.
A magyar jog azonban óvatosan nyúl a kérdéshez, nem tekinti kuruzslásnak az efféle eseteket. Az Ügyészek lapjában publikált kutatásában Szabó Judit így ír a kuruzslásról: „Hatályos büntető törvénykönyvünkben, a 2012. évi C. törvényben a kuruzslás tényállása az egészséget veszélyeztető bűncselekmények körében kapott helyet. A bűncselekmény jogi tárgya az emberi egészség, illetve az a társadalmi érdek, hogy az orvosi tevékenység megfelelő színvonalon történjen. Az emberi egészség védelméhez hozzátartozik, hogy utóbbi tevékenységet csak olyan személyek végezzenek, akik erre megfelelő végzettséggel, képzettséggel, illetve jogosultsággal rendelkeznek.”
A magyar törvénykezés azonban sajnos a jogosultságra fókuszál, s nem a kezelés mibenlétére. A BTK 187. § szerint kuruzsló:
„Aki ellenszolgáltatásért vagy rendszeresen az orvosi gyakorlat vagy a nem-konvencionális gyógyító és természetgyógyászati eljárások körébe tartozó tevékenységet jogosulatlanul fejt ki, illetve magát jogosulatlanul pszichoterapeutaként feltüntetve egészségügyi szolgáltatást végez.”
Ami persze azt is jelenti, hogy orvosi képzettséggel tulajdonképpen bármilyen kuruzsló eljárás, gyógyítónak mondott beavatkozás vagy erkölcsileg ellentmondásos megítélésű kezelés elvégezhető, csak a szakmai protokollok súlyos megsértésének gyanúja esetén lehet tevékenységük miatt lehet az orvosok ellen eljárást indítani.
A mostani esetben nem ilyesmi, hanem az állami eszközök és források magáncélú megcsapolása az eljárás oka.
