Rendszeres élő bejelentkezésben beszél a Tisza Párt elnöke a szerinte leginkább meghatározó közéleti kérdésekről YouTube-felületén. A Magyar Infó legújabb adásában az ellenzéki pártvezető több olyan tényszerű állítása is elhangzott, amelyeket eddig nem hallhattunk a magyar nyilvánosság szereplőitől. Magyar két ilyen, tényadatokra vonatkozó mondásának néztünk utána.
1 Állítás:
„2010 óta ötszörösére nőtt a létminimum alatt élő nyugdíjasok száma”
A létminimumra vonatkozó hivatalos statisztikai adatokat a Központi Statisztikai Hivatal 2015-ig bezárólag gyűjtötte oldalán. Ebben az évben a KSH kiadott egy sajtóközleményt, amelyben a létminimumot meghatározó mutató felülvizsgálatára hivatkozva, szakmai-módszertani érveléssel megszüntette a létminimum alapján közétett adatsorokat:
A létminimumra vonatkozó kategóriát ezért 2015 után a KSH helyett a Policy Agenda nevű intézet a relatív jövedelmi szegénység kategóriájával cserélte fel. Adatfelvétele és számítási módszertana eltér a KSH adataitól, ezért az „almát a körtével”-típusú összehasonlítás a 2010-es évre vonatkozó adat és a 2023-as szám összevetése. A nyugdíjasok jövedelmi problémái ettől még létező és megoldandó kihívásokat állítanak a mindenkori kormányzat elé, ám ezt az adatok szintjén nem lehet alátámasztani, a hiányzó statisztikai empíria hiánya miatt.
2 Állítás:
„Több, mint duplájára nőtt 2010 óta az államadósság”
Amikor az államadósság mértékét a 2010-es adatokkal hasonlítjuk össze, rengeteg olyan gazdasági folyamatot figyelmen kívül hagyunk, amely meghatározza egy ország gazdasági teljesítményének mértékét, csupán azért, mert egy mutatót kiragadva ignoráljuk az ahhoz tartozó változókat. Ilyen időintervallum összevetésében fontos, hogy az összehasonlítást ne csupán a nominális értékek alapján tegyük meg. A GDP-arányos adósságráta egy olyan mutató, amely figyelembe veszi a 2010-es évet követő gazdasági teljesítmény változását is.
Az államadósság abszolút összegének mértéke önmagában nem ad elegendő magyarázó erőt egy ilyen nagy idősor adatainak összevetéséhez, ezért érdemes beiktatni azt GDP-arányos változót, amivel az is láthatóvá válik, hogyan viszonyul az adósság mértéke a gazdaság teljesítményéhez. Az államadósság ekképpen kiigazított nominális értéke az, amellyel teljes képet kapunk a magyar gazdaság 2010 óta eltelt 14 évének összetettebb teljesítményéről.
Az adatok szintjén ez a következőket jelenti:
A KSH legfrissebb adatai alapján látható, hogy a GDP-arányos államadósság tekintetében az elmúlt 14 évben egyáltalán nem olyan drámai a helyzet, mint ahogyan az csupán az államadósság nominális értékének kimutatásával mutatkozik. A gazdasági teljesítőképességgel összevetett államadósság mértékének változása már egy olyan képet mutat, ami a gazdasági változások komplexitását jobban megragadja egy ilyen hosszú időszak vizsgálatában.
