Az elmúlt hónapokban az igazságszolgáltatás helyzete parázs belpolitikai viták tárgya lett. A szervezeti reformról és a bíróságokon dolgozók illetményének jelentős emeléséről szóló változásokról a kormány megegyezett a bírákat képviselő Országos Bírói Tanáccsal, az igazságszolgáltatás függetlenségért aggódó kritikák azonban végül odáig vezettek, hogy az OBT egy vezetőváltást követően kihátrált a megállapodásból. A kritikák jellemzően elvi jellegűek, konkrétumokat a Válasz Online említett, legfontosabbként a civil testületek bejegyzésének a bíróságoktól a közigazgatási szervezetbe történő áthelyezését kiemelve.
Az igazságszolgáltatás függetlensége és hatékonysága az egyik legfontosabb feltétele a jogállam megfelelő működésének, így nem véletlen, hogy mind hazai, mind nemzetközi szinten élénk érdeklődést vált ki a kérdés. Ahogy az is igaz, hogy éppen a fentiek miatt politikai hisztériakeltésre is kiválóan alkalmas a kérdéskör. Jelen elemzés a kormány, az Országos Bírósági Hivatal, az Országos Bírói Tanács és a Kúria vezetőivel létrejött megállapodással érintett reformcsomag elemeit vizsgálja meg, kitekintéssel az igazságügyi rendszer általános működésére is.
A magyar igazságszolgáltatási rendszer főbb vonásai
Magyarországon négyszintű rendes bírósági rendszer működik. Az elsőfokú eljárásokat 113 járásbíróság végzi, míg ezek döntéseivel szembeni fellebbezéseket a húsz törvényszék bírálja el. A törvényszékek bizonyos ügyekben első fokon is eljárhatnak. A törvényszékek határozatai elleni fellebbezéseket az öt ítélőtábla tárgyalja. A közigazgatási ügyek szintén a rendes bíróságok hatáskörébe tartoznak; ezekben a Fővárosi Ítélőtábla vizsgálja a közigazgatási kollégiummal rendelkező nyolc törvényszék elsőfokú döntései elleni fellebbezéseket.
A Kúria kiemelt feladata az egységes jogalkalmazás biztosítása. A bíróságok központi igazgatása az Alaptörvény szerint az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének hatáskörébe tartozik, akit az Országgyűlés választ meg. Az Országos Bírói Tanács, amely a 2023. júniusi reform óta jogi személyiséggel és költségvetési autonómiával bír, független szervként felügyeli az OBH elnökének tevékenységét, és részt vesz a bíróságok igazgatásában.
A bírákat a köztársasági elnök nevezi ki az OBH elnökének javaslata alapján, amely a helyi bírói tanácsok által összeállított pályázati rangsor szerint történik. Az OBH elnöke csak az Országos Bírói Tanács előzetes jóváhagyásával térhet el a rangsortól. A Kúria bíráinak kinevezésére vonatkozó javaslatot a Kúria elnöke teszi meg. Az Alkotmánybíróság nem része a rendes bírósági rendszernek.
Az ügyészség az Alaptörvény szerint független intézmény, amely rendelkezik a nyomozás és a vádemelés lefolytatásához szükséges hatáskörrel. A Magyar Ügyvédi Kamara és a regionális ügyvédi kamarák önigazgatású köztestületekként működnek.
Uniós elismerés a magyarországi bírói gyakorlat felé
Az Országos Bírói Tanács (OBT) a bíróságok központi igazgatását ellenőrző és irányítási feladatokban közreműködő, önálló költségvetéssel rendelkező jogi személy, amelyet a 2011. évi CLXI. törvény (Bszi.) szabályoz. Az OBT testületként működik, döntéseit ülésein hozza meg, amelyekről – a zárt ülések kivételével – jegyzőkönyvet és döntéseket tesz közzé a honlapján.
A testületnek 15 bíró tagja van, köztük a Kúria elnöke, aki hivatalból tag, míg a többi 14 tagot a bírák titkos szavazással hat évre választják, újraválasztásuk nem lehetséges. A tagok az ítélkezési szintek (ítélőtábla, törvényszék, járásbíróság) arányát is képviselik. Az elnököt és az elnökhelyettest a tagok három évre választják, és újraválaszthatók. Az OBT adminisztratív feladatait a titkárság látja el. Az üléseken tanácskozási joggal részt vesz többek között az Országos Bírósági Hivatal elnöke, az igazságügyi miniszter, a legfőbb ügyész, valamint a jogászi hivatásrendek vezetői, elősegítve a szakmai együttműködést.
Még a több esetben politikai furkósbotként használt jogállamisági jelentése is elismerte, hogy egy „brüsszeli mércével” is független szervről van szó. A jelentés szerint ugyanis bevált az igazságszolgáltatási csomag. „A 2023-as jogszabályi reformot követően az Országos Bírói Tanács új hatásköreit az Országos Bírósági Hivatal elnöke hatáskörének hatékony ellensúlyozása érdekében gyakorolja.” Ebből adódóan a függést hangsúlyozó narratíva hamis.
Az ügyben megjelenő hangulatkeltés még az OBT elnöke szerint is káros lehet. Ahogy Pecsenye Csaba fogalmazott, „Az előfordulhat, hogy az Országos Bírói Tanács rossz döntést hoz, önmagában azonban ez a körülmény senkinek a becsületét nem sérti. A hangulatkeltés helyett célszerűbb az esetleges rossz döntés helyrehozatalához vezető megoldások megtalálása.”
Nem a kormányzat, hanem a digitalizáció hódított teret
A Válasz Online szerint a megállapodás olyan elemeket tartalmaz, amelyek közvetlenül érinthetik a demokráciát. Mint írják, az egyik legjelentősebb változtatás az lenne, hogy a civil szervezetek és pártok bejegyzésének jogkörét a független bíróságoktól elvonnák, és közigazgatási szervekhez telepítenék át. Szerintük ez azt jelentené, hogy egy politikai irányítás alatt álló kormányzati szerv dönthetne arról, hogy egy párt, egy civil szervezet vagy akár kulturális programokat támogató csoport létrejöhet-e, működhet-e. A Válasz Online úgy véli, hogy ez a változtatás súlyosan érintheti az egyesülési szabadságot és a civil szféra függetlenségét, veszélyeztetve a demokratikus alapelveket.
Valójában azonban a jogi személyek hatóságok általi nyilvántartása, több országban is bevett szokás, amire a digitalizáció élénkítő hatással bír a jogfejlődés szempontjából.
Ahogy arra Pázmándi Kinga felhívta a figyelmet: „a digitalizáció alapvető változásokat idéz elő a közjogi rendszerekben, és ennek fényében megkérdőjelezte a jogi személyek nyilvántartási aktusainak hagyományos, kontradiktórius modelljét. Ez előrevetítheti a regisztráció közigazgatási jogba történő visszahelyezését, amelyre az Európai Unió számos tagállamában már találunk példát. A nyilvántartási rendszerek széles skálán mozognak: a bírói nyilvántartásoktól (például Németország, Ausztria, Franciaország, Lengyelország és a visegrádi régió államai) a közigazgatási modelleken át (mint Dániában, Észak-Európában vagy az Egyesült Királyságban), egészen a kereskedelmi kamarák által vezetett, adminisztratív jellegű regisztrációs rendszerekig (Hollandia, Görögország, valamint Olaszország vegyes modellje).
Ezek a különbségek szoros kapcsolatban állnak a kereskedelmi jog történeti fejlődésével, amely jelentős hatást gyakorolt a nyilvántartási rendszerek formálódására. Például a francia kereskedelmi jog erőteljes befolyása egyértelműen kimutatható az olasz, belga, holland és görög társasági jog alakulásában. Nincs egységes recept, hanem az adott országok sajátosságaihoz igazodó rendszerek alakultak ki.”
Emelkedik a bíróságon dolgozók illetménye
A megállapodás eredményeképpen három lépésben, 2025, 2026 és 2027 januárjában emeli a kormány a bíróságokon dolgozók jövedelmeit. Ennek nyomán a bírák jövedelme 48 százalékkal fog növekedni, a bírósági titkároké és fogalmazóké átlagosan 82 százalékkal, az egyéb bírósági alkalmazottaké pedig 100 százalékkal. Így egy átlagos bírói jövedelem el fogja érni a 2 millió 250 ezer forintot, a titkárok és fogalmazók átlagos jövedelme 1 millió 125 ezer forintra nő, a tisztviselőké pedig 850 ezer forintra emelkedik.
Ismét felszólaltak a “jogállam védelmében”
A 444 blogtere több hagyományosan kormánykritikus szervezetnek is teret ad a publikációra, így a TASZ-nak, a Magyar Helsinki Bizottságnak és az Amnesty International-nek. Ez utóbbi „Válság a bíróságokon” és „Átverte a kormány a bírákat” címmel tett közzé írásokat. „Merre tovább, Országos Bírói Tanács?” címen pedig podcastadást készítettek. Mindeközben a Magyar Helsinki Bizottság aloldalán is cikk jelent meg, „A Kúria elnöke szerint már kérdezni sem szabad.” címmel.
A támadó cikkek politikai jellegének megállapításához elég csak áttekintenünk azok néhány stilisztikai elemét. Az Amnesty az „Átverte a kormány a bírákat” című írásában például, „Kossuth téri itt a piros–hol a pirosról” beszél, aminek illusztrálására Tuzson Bence igazságügyi minisztert választották, amint éppen „Vakondhajszát” játszik a bírókkal. A cikk a kormányzat „abszurd jogászkodós válaszait” igyekezett hitelteleníteni, anélkül, hogy azokat érdemben ismertette volna. Az írás továbbá megfeledkezett arról, hogy a vita tárgya az volt, hogy az Országos Bírói Tanács véleményét ki kell-e kérni a bíróságokat is érintő Alaptörvény-módosítás esetén. Bár az Igazságügyi Minisztérium szerint erre nemleges a válasz, az IM mégis szakértői szintű egyeztetést kezdeményezett, annak ellenére, hogy egyéni képviselői és nem pedig kormányzati előterjesztésről volt szó.
Források:
• 24.hu: „Az Országos Bírói Tanács új elnöke: Határozottan visszautasítom azt, hogy a megállapodás aláírásával bárkinek a becsülete sérült volna”, 2024. december 12. https://24.hu/belfold/2024/12/12/orszagos-biroi-tanacs-pecsenye-csaba-kozlemeny/
• „A 2024. évi jogállamisági jelentés: Az EU felkészültebben tudja kezelni a jogállamisággal kapcsolatos kihívásokat – Európai Bizottság”. Elérés 2024. december 22. https://commission.europa.eu/news/2024-rule-law-report-eu-better-equipped-face-rule-law-challenges-2024-07-24_hu
• „»A bírák függetlensége az emberek alapjoga« – elnökük ellen fordulhatnak az OBT tagjai | Válasz Online”. Elérés 2024. december 22. https://www.valaszonline.hu/2024/12/03/birosagok-obt-szabo-peter-kormany-igazsagszolgaltatas-fuggetlenseg-szavazas/
• Gábor, Hacsi: „Átverte a kormány a bírákat”. Amnesty International, 2024. december 16. https://amnesty.444.hu/2024/12/16/atverte-a-kormany-a-birakat
• 444: „Válság a bíróságokon”. Amnesty International, 2024. december 3. https://amnesty.444.hu/2024/12/03/valsag-a-birosagokon
• https://kormany.hu: „Emeljük a Bíróságokon Dolgozók Illetményét”, 2024. november 22. https://kormany.hu/hirek/emeljuk-a-birosagokon-dolgozok-illetmenyetn
• „Pázmándi Kinga: A jogi személyek nyilvántartási rendszere az Európai Unió egyes tagállamaiban, és Magyarországon (MJ 2015/4., 202-209. o.) | Szakcikk Adatbázis”. Elérés 2024. december 22. https://szakcikkadatbazis.hu/doc/1595568
• presshelsinki: „A Kúria elnöke szerint már kérdezni sem szabad”. Helsinki Figyelő, 2024. december 19. https://helsinkifigyelo.444.hu/2024/12/19/a-kuria-elnoke-szerint-mar-kerdezni-sem-szabad.
• Répássy Róbert levele Dr. Pecsenye Csaba részére Elérhető: https://obt-jud.hu/sites/default/files/sajtokozlemenyek-mellekletek/VII.83.2.2024_Válaszlevél-az-OBT-elnöke-részére.pdf
