Hetek óta borzolják a kedélyeket a riasztóan megemelkedő üzemanyagárak. 2024. december 31-én a benzin átlagára 617 forint/liter volt, a gázolajé pedig 637 forint/liter. Januárban az átlagár mindkét termék esetében ingadozásokkal ugyan, de közel 30 forintot emelkedett, egyes kutakon 700 forint fölé is felszaladt. Ellenzéki politikusok a kormányzatra mutogatnak, a kormányzat inkább a kereskedőket hibáztatja. Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke a benzinár emelkedésére reagálva azt írta közösségi oldalán: „A számok nem hazudnak. Gyurcsány alatt jobb volt.” Más oldalról látja a kérdést Orbán Viktor: „Ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – fejezte ki elégedetlenségét Facebook-posztjában a miniszterelnök. Az üzemanyagárak a gazdaság minden szegmensére kihatnak, nem csoda, hogy a kérdés a politikai diskurzusban is főszerephez jut. Írásunkban megvizsgáljuk, hogy milyen tényezők befolyásolják az árat, és politika mennyiben képes erre hatni.
Úgy tűnik, a tavaly nekilódult hektikus üzemanyagár-piac idén sem lesz sokkal nyugodtabb. Emlékezhetünk, 2024 első félévében komolyan felmerült, hogy ismét ársapka kerül a benzinre, mivel a kormány úgy vélte, a magas árrések miatt emelkedett ki a régiós mezőnyből a magyar benzinár. Az üzemanyagpiaci szereplők ugyanakkor a magas adóterhekre mutogattak. Szinte biztosak lehetünk benne, hogy a huzavona ugyanígy meg fog ismétlődni az idei évben is.
Az év második felében már kicsit nyugodtabb volt a piac, s a régiós átlaghoz igazodtak a hazai üzemanyagárak. December közepén a hazai benzin és a dízel is egy forinttal volt olcsóbb a régiós átlagnál. Ugyanakkor már tavaly lehetett tudni, hogy január elsejétől drágább lesz a hazai üzemanyag, hiszen a kormányzat még októberben módosította az adótörvényeket, s 2025 januárjától megváltoztatta mind a benzin, mind a gázolaj jövedéki adóját. Az emelés mértéke megegyezik a júliusi fogyasztói árindexszel. Mielőtt azonban belemerülnénk az adótörvény-módosítás következményeibe, vessünk egy pillantást arra, mi minden befolyásolja a hazai benzinárat!
A szakértők szerint öt tényező van hatással az üzemanyagárakra:
- világpiaci olajár, elsősorban a Brent olaj a világpiaci ára,
- a finomítói prémiumok,
- forintárfolyam, főleg a dollárral szembeni árfolyam,
- adótartalom,
- kiskereskedelmi árrés, inflációs- és ellátásbiztonsági várakozások.
Adótartalom
Ha már az üzemanyagok jövedéki adójáról volt szó az imént, folytassuk is ezzel! A változás egészen pontosan tervezhető volt, hiszen a kormányzat már az ősszel nyilvánosságra hozta döntését. Októberben azonban még nem lehetett tudni, hogy az üzemanyag árakat befolyásoló egyéb tényezők, hogy alakulnak. Az ugyanakkor tény, hogy az év második felében a legtöbb elemző arra számított, a megnyugvó olajpiac alacsonyabbra fogja tolni az árakat. Ilyen kilátások mellett döntött a kormány arról, hogy a magyar adótartalmakat felzárkóztatja az európai irányelvekben ajánlott értékekhez. Az Európai Unió irányelvei szerint ugyanis a benzin és a dízel esetében literenként minimálisan előírt jövedékiadó 35,9, illetve 33 eurócent. Magyarországon azonban a jövedékiadó-szint mindez ideig alacsonyabb volt az uniós direktívánál. Az októberben kialakított koncepció szerint a benzin ára 10-20 forinttal, a dízelgázolajé pedig 15-20 forinttal lenne magasabb az akkori értékeknél.
A NAV oldalán olvasható információ szerint ez nagyjából így is lett:
„Benzin esetében a jövedéki adó 2025-ben 152,55 forintról 158,8 forintra emelkedik, míg gázolaj esetében 142,9-ról 148,76 forintra nő. Mivel a jövedéki adót is terheli áfa, ezért az adóemelés azonnali hatásaként a benzin ára 10, a dízelé 11 százalékkal fog megdrágulni a töltőállomásokon.”
Olajár
A tavalyi elképzelésekkel, illetve az év elejei piaci várakozásokkal szemben azonban az elmúlt hetekben jelentősen nőttek az olajárak. A Brent hordónkénti ára közel 10 dollárral emelkedett december végéhez képest. Az áremelkedés mögött az elemzők az Oroszországot sújtó szankciós politikát sejtik. Egyfelől tény, hogy amerikai Pénzügyminisztérium újabb embargós intézkedéseket hozott az orosz olaj-kereskedelemmel szemben, ami természetesen nem akadályozza meg az orosz olaj jelenlétét a világpiacon, de megdrágítja azt. Hasonló hatással van a világpiaci olajárra az is, hogy az Európai Unió keresi az orosz olajat szállító tankerhajók feltartóztatásának lehetőségét. A korlátozás esélye önmagában is árfelhajtó tényező.
Finomítói prémiumok
A világpiaci árat más tényezők is befolyásolják. Ezek közül a legjelentősebb az, hogy mennyibe kerül a nyersolaj finomítása. Bár Magyarországon van olajfinomítás, ennek költségeit is a világpiaci mozgások határozzák meg. A jelenleg érvényes finomítói prémiumot az határozza meg, hogy Nigériában megkezdte működését a dangotei olajfinomító, amely mintegy napi 650 ezer hordó feldolgozására képes. A létesítmény bekapcsolódása a világpiaci rendszerbe decemberben lejjebb nyomta a finomított benzin világpiaci árát. Sajnos azonban a kutaknál ezt az árcsökkenést mi nem tudtuk észrevenni, hiszen más faktorok erősebb hatással vannak az árakra.
Forint-árfolyam
De térjünk vissza a hazai tényezőkhöz! A magyarországi benzinárat ugyanis mindennél jobban befolyásolja a forint-dollár árfolyam. Sajnos a forint az elmúlt évben rendkívül sokat gyengült, november óta különösen nagyot esett az amerikai fizetőeszközzel szemben a magyar deviza, januárban pedig 400 forint körül maradt. Az MNB adata szerint az amerikai dollár 397.52 – 406.39 Ft-os értékek között változott.Legalacsonyabb értékét 2025. január másodikán vette fel, maximumát pedig 2025. január tizenharmadikán érte el.
A forint árfolyamában nemcsak az európai gazdaság mélyrepülése játszik szerepet, nemcsak a háborús kilátások befolyásolják, de olyan tényezők is, mint például az a bizonytalanság, amely Varga Mihály jegybankelnöki kinevezését veszi körül. Az, hogy Varga – aki ezen a téren egyelőre nem ismert – tavaszi hivatalba lépése után miként viszonyul majd a monetáris politikához, jelentősen befolyásolja a magyar deviza teljesítményét, miközben a Trump-adminisztráció gazdasági lépéseit övező bizonytalanságok szintén hatással lehetnek rá.
Kiskereskedelmi várakozások
Bármennyire is nagyvállalati jellegű üzlet az olajipar, azért a kereskedelmi lánc végén jobbára kisvállalkozók állnak, akik sokszor magánvállalkozásként, sokszor franchise-partnerként üzemeltetik a kutakat. Ezért számos személyes tényező is befolyásolja a benzinárat.
A kiskereskedelmi árrés mértékét így nemcsak a fenntartási költségek és a piaci lehetőségek határozzák meg. A végső benzinár kialakításában van szerepe annak is, hogy a vállalkozók milyen várakozásokkal tekintenek saját vállalkozásuk jövőjére. Inflációs hangulatban sok esetben előre árazzák (és ezzel hajtják) a várható inflációt, ellátásbiztonsággal kapcsolatos aggodalmaik ugyancsak megjelenhetnek a benzin és a gázolaj árában. Ebből a szempontból különösen sokat árthat a hazai árszínvonalnak az Ukrajnában folyó háború, illetve az olajvezetékek biztonsága. December elején például négy napig leállt a nyersolaj szállítása a Barátság kőolajvezetéken Csehország irányába, január közepén pedig ukrán drónok megpróbálták megtámadni a Török Áramlat dél-oroszországi infrastruktúráját. Ezek a jelenségek, ha nem is nagymértékben, de befolyásolják a kisvállalkozói várakozásokat, s ezeken keresztül a felhasználói üzemanyagárat.
A teljes képhez tartozik, hogy a növekvő árakra és a kormányzat felől érkező komoly jelzésekre válaszul a Mol Kiskereskedelem üzemanyagárazási csapata január 21-én egy belsős körlevélben adta tudtára a Mol-hálózatába tartozó kiskereskedőknek, hogy éjféltől – változatlan nagykereskedelmi ár mellett – 2 forinttal lesz olcsóbb a kutakon a benzin és a gázolaj is. Hogy a példát követik-e más hálózatok és üzemeltetők, azt természetesen nem lehet előre megmondani, mint ahogy egyelőre az sem látszik, tervez-e komolyabb lépéseket a kormány, már legalább is azokon a területeken, amelyekre egyáltalán befolyása van, és ez elvezethet-e oda is, ahova 2021 novemberében elvezetett: a hatóságilag maximált árakhoz.
